 Az utolsó ítélet. 1515 körül. Bruges, Groeningemuseum. Fotó: Dominique Provost |
A Szépművészeti Múzeum Hieronymus Bosch nevével fémjelzett kiállításán, a Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa, valóban a vég két állomása közötti világot, az emberi gyarlóságot mutatja be a nézőnek, a társadalmi osztályok között fennálló időtlen különbözőségek hálójában. Könnyű elveszni a részletekben – Bosch látomásszerű képei erre kifejezetten alkalmasak –, de távolodjunk kicsit el a konkrét képektől, és vegyük észre, hogyan szemlélte a világot Bosch ’s-Hertogenbosch piacterén álló házának ablakából kitekintve.
A kiállítás remekül felvázolja Jeroen Anthoniszoon van Aken, azaz Hieronymus Bosch már-már egyhangú magánéletét és a világban zajló változásokat. Az utókor misztikus figurává avatta, aszkétikus alakot varázsolt belőle, amit alá is támaszt az az 1610-re datált metszet is, amely Boscht puritán öltözékben, meggyötört és vívódó tekintettel, arcvonásokkal örökítette meg.
 Brüsszeli kárpitszövőműhely Bosch után: Földi gyönyörök kertje. Madrid, Patrimonio Nacional, Palacio Real |
Az adatok alapján azonban nem egy bezárkózó, démonaival viaskodó figura volt, sokkal inkább békés családi életet élő, megbecsült, sikeres művész, aki széleskörű ismeretekkel rendelkezett korának tudományos és irodalmi alkotásai terén. Házassága révén a Miasszonyunk Testvérületbe is felveszik, amelynek mecénási körével kapcsolatba kerülve jelentős megrendeléseket kap. Mindennek ellenére Bosch kora, de élete sem volt éppen a gyönyörök kertje. Már gyerekkorában tragikus tűzvész szemtanúja lett szülővárosában, II. Mehmed elfoglalta Konstantinápolyt, nemsokára felbomlott a Burgundi Hercegség, az anyarozsfertőzés hallucinációk sokaságával kínozta a betegeket. A világról alkotott kép is jelentősen megváltozott, hiszen Kolumbusz elérte Amerikát, amikor a könyvnyomtatásnak hála, szélesebb körben és gyorsabban terjedtek el az ismeretek is. A 15. század fordulóján az emberiség az Antikrisztus eljövetelét és a világvégét várta.
 Az üdvözültek mennybemenetele Gallerie dell’Accademia di Venezia Fotó: Archivio fotografico |
A kiállítás remekül kontextusba helyezi a démonokban és szörnyekben gazdag képeket, hiszen a késő középkori kódexek, természettudományos írások, daloskönyvek és irodalmi alkotások feltárják mindazokat az ihlető forrásokat, amelyeket a gazdag és befolyásos megrendelőkörrel rendelkező Bosch tanulmányozhatott. A korabeli misztikus és morális irományok közül Sebastian Brant A bolondok hajója, Hartman Schedel Nürnbergi Krónikája vagy a korszakban kedvelt Tondal lovag alvilági látomásai mind hatással voltak Bosch világára. Izgalmas kaland ezeknek a műveknek az inspirációit felfedezni, a kiállított korabeli hóráskönyvek miniatúráit Bosch képeivel összevetni. A boschi világ hátborzongató lényeinek ihlető forrását is megtalálhatjuk a kiállításon: késő középkori enciklopédiák, természettani és vadászati könyvek leírásaiból, illusztrációiból, leírásaiból, valamint bestiáriumok elképzelt és valós állataiból is meríthetett a mester.
Morális ábrázolásokban sem szűkölködik a kiállítás. Aki bolond, az követ hord a fejében – mondta a korabeli közmondás. Ezt látjuk viszont a Kőoperáció című festményen, ahol a korabeli orvoslás, vagy éppen kuruzslás jeles képviselője szakszerűen szabadítja meg tébolyult páciensét a zavarodottság okaként azonosított kövektől. Bosch vagyonos, felsőbb társadalmi körökből származó megrendelői valószínűleg jól szórakozhattak az alsóbb rétegek hiszékenységén és egyszerűségén, és élvezhették saját (vélt) morális felsőbbrendűségüket szegényekhez képest. A bűvész hétköznapi életképén a mutatványos szemfényvesztését figyelő alakot összehangolt munkával szabadítják meg erszényétől a körülötte állók. A mester követője által készített kép jól adja vissza a mellette kiállított Bosch-tollvázlat kompozícióját, üzenetét. Az evilági élet erkölcstelenségei után a túlvilágtól való rettegésben is elmerülünk. A Túlvilági látomások mennybemenetelének angyalai, a mennyország kapujának világító gömbje a földi sötétségben közel olyan hátborzongatóak, mint a Pokol véres folyója, amelyben a bűnösök kétségbeesve kiabálnak és kapálóznak. A két táblakép viszonylag kis mérete ellenére is rabul ejti korunk nézőjét. A Brugge-ből kölcsönzött Utolsó ítéletben sem festett Bosch könnyedebb képet az emberek előtt álló megmérettetésről, sőt egyes elemeivel – kínzóeszközöket idéző hangszerekkel – már a földi élet kedvteléseiben is annak pokoli mivoltát sejteti. Az egykori megrendelők remegve térdepelhettek az Utolsó ítélet elképzelt jelenetei, a szentek életét ábrázoló képek előtt, amelyek hagyományos ikonográfiáját Bosch egyedi részletekkel egészítette ki. Keresztelő Szent Jánost sem teveszőr csuhában festette meg, hanem egy drámai redőkbe rendezett vörös köpenyben. A szentet körülvevő bizarr táj hátterében természetellenes formájú sziklák, egzotikus növények jelennek meg, megannyi lehetősége a sátáni kísértésnek.
 Bosch: Az utolsó ítélet (részlet). Musea Brugge. Fotó: Dominique Provost. |
Ahogy az előképeket és az ihlető forrásokat, úgy a boschi életmű utóéletét és hatását is bemutatja a tárlat. Bár képeit leginkább magánlakosztályokban vitathatták meg az értő – és leginkább vagyonos – műpártolók, a későbbiekben igazi tömeges Bosch-láz alakult ki. Nagy számban másolták a táblaképeit, a Földi gyönyörök kertjéből falikárpitot is bemutat a kiállítás. Számtalan rajzon, festményen követhetjük nyomon, hogy a hátborzongató szörnyek hogyan szelídülnek komikus figurákká. A démonok és képzelt lények rajzai mellett pedig felbukkannak a való élet borzalmai is, a csonkolt testű sérült emberek, akik már nem a képzelet, hanem a mindennapok poklának szereplői.
„Szegény az elme, amely egyre csak mások intencióiból merít és önálló alkotásra nem képes.” – hirdeti a Boschnak tulajdonított felirat Az erdőnek füle van, a mezőknek szeme van című rajz hátoldalán és olvasható a kiállítás bejáratánál. A Szépművészeti Múzeum kiállításának pedig éppen ez az intenciók lehet a legnagyobb vonzereje. Lenyűgözőek az eredeti Bosch-táblaképek és rajzok, a több mint ötven intézményből kölcsönzött anyag, mégis az a kaland a legvonzóbb a kiállításon, ahogy a Hieronymus Boscht ihlető forrásokból a néző maga fedezheti fel a démoni szörnyek között az irodalom, a művészet, a vallási érzület és a korszak emberét körülvevő társadalom, politika történéseit, és a kort, amelyben Hieronymus Bosch élt és alkotott.
A kiállítás 2022. július 17-ig látogatható.