…és látta Isten, hogy jó / Móra Ferenc Múzeum, Szeged
2008.11.11.

„Nagyon szép kiállítás. Angol vendégeinket hoztuk ide. Hiányoltuk az angol szöveget a kiállított tárgyak alatt.” In.: „…és látta Isten, hogy jó”. Válogatás öt évszázad bibliai témájú műkincseiből. Vendégkönyv. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2008. GERE ZSOLT ÍRÁSA.

1
Id. David Teniers: Levétel a Keresztről.
A Biblia Éve 2008 programsorozathoz kapcsolódó szegedi kiállítás tartalmi mulasztására hívja föl a rendezők figyelmét ez a tárgyilagos, szűkszavú, de aláhúzással is nyomatékosított vendégkönyv-bejegyzés, amit nem csak azért idéztem, mert a jövő februárig nyitva tartó tárlat egyik hiányosságát még utólag is lehet(ne) pótolni, hanem mert részben a személyes összbenyomásommal is egyezik. A valóban kiemelkedő jelentőségű tárgyegyüttes kissé erőszakolt, ad hoc muzeológiai koncepcióval és a négymilliárd forint összérték mellett szerény művészettörténeti tájékoztatással és szakmai háttérrel került a nagyközönség elé.
Egyrészt nem azt kapja a látogató, amit a kiállítás címe alapján gondol: a kiállított tárgyak jelentős része szorosan vett értelemben nem bibliai témájú, hanem az egyházi élet, a liturgia során használatos eszközök csoportjába tartozik illetve a szentek kultuszához kötődik – a miseruha, kehely, pásztorbot, ereklyetartó csak nagyon távolról, és csak annyiban nevezhető „bibliai témájúnak”, mint minden, a hitélettel kapcsolatos, szimbolikus jelentését a Bibliából merítő tárgy. S ugyanezt mondhatjuk a (védő)szentek (Margit, Borbála, Kozma, Damján) alakját, emlékét megörökítő szobrokról is – a bibliai tematikába illesztésük épp azt a társadalmi kapcsolatot (például a világi-kulturális jelenlét vagy a zarándokhelyek létrejötte) fedi el, ami a szentté avatáshoz, a kultusz kialakulásához és fennmaradásához hozzájárult.

2
Madonna a Kisdeddel, Kassa.
Bizonyára a rendezők is érzékelhették az ellentmondást a cím és a kiállított anyag között, hiszen a múzeum kupolatermébe kerülő műtárgyak már az említett távoli kapcsolatnak sem felelnek meg: az itt kiállított Szent László-szobor vagy Hartmann József XVIII. században készült konzolfej-sorozata (indián, néger, török, európai) semmilyen tematikus kapcsolatot nem mutat a Bibliával. S ebbe a kiállítói térbe került még XV. századi kóruspad, miseruhák tárolására szolgáló templomi láda és egy kovácsoltvas ajtó is – önmagában mindegyikük fontos művelődési és kulturális emlék, viszont a szervetlen, laza kapcsolat gyengíti a tematikus koncepciót, és egy másik, az egyházi műkincstárlat irányába mozdítja el a kiállítást. S ezt nem tudja ellensúlyozni a termek közötti átkötő folyosón elhelyezett, a bibliai tájakkal és könyvekkel kapcsolatos általános tudnivalókat (Ó- és Újszövetség, evangélisták, stb.) ismertető anyag, sem pedig az ugyanott található, Dürer-reprodukciókból összeállított sorozat.

3
Feszület Pannonhalmáról
A látogató, ha nem is találja meg a címben sugallt egységes tematikát, gazdag és reprezentatív, ebben a formájában Magyarországon először látható anyagot kap. Az öt teremből kettő tartalmazza a kiállítás gerincét adó, 1876-ban megnyitott Felső-magyarországi Múzeum, a mai kassai Kelet-szlovákiai Múzeum egyházi műkincseit. A XIII-XVIII. századot átfogó, főleg a gótika és a barokk korszakából származó tárgyak (az evangélistákról, Péter és Pál apostolról, Máriáról készült faszobrok, feszületek, miseruhák, oltárképek) közül kiemelkedik a monumentális nagysárosi, aranyozott hársfafeszület (1490) és Dániel próféta oltára (1676, szepességi szobrász WZ monogrammal).

A második terembe került a Szeged-Csanádi Püspökséggel testvéri kapcsolatban álló lengyelországi, 1818-ban alapított Sandomierzi Püspökség bemutatkozó tárlata. A kis-lengyelországi iskola anyagából kiemelendő a XVII-XVIII. század fordulóján készült Holdsarlós Madonna és az ószövetségi jeleneteket ábrázoló, XVII. századi keresztszemes hímzéssel készült textilek.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság sokrétű, festményeket, kelyheket, ereklyét, pásztorbotot kiállító terme Szegedre hozta azt a miseruhát is, amit a helyi hagyomány szerint a Dömötör-templomba betérő Mátyás király ruhájából készítettek: a király ugyanis, látva a miséző pap kopott ruháját, sajátját nyújtotta át neki.

4
Holdsarlós Madonna Sandomierzből. Fotók: Móra Ferenc Múzeum, Szeged
A kiállítást a Móra Ferenc Múzeum és a Szeged-Csanádi Püspökség anyaga zárja. A múzeum legértékesebb tárgya a már említett, az itáliai reneszánsz cinquecento korszakából származó, egyelőre megnyugtatóan még nem azonosított, firenzei alkotókörbe tartozó művész által festett Angyali üdvözlet. A Szeged-Csanádi Püspökség pedig elsősorban Szeged és környéke (Alsóvárosi Ferences Kolostor, Deszk, Makó, Hódmezővásárhely) katolikus egyházi műkincseit mutatja be, köztük például egy Mária Terézia és udvarhölgyei által hímzett miseruhát.
Nagyon kevés és szinte csak a címleírásra, a gyűjtemény(ek) történeti hátterére tér ki a kiállítói terekben található szöveges kísérőanyag. A művészettörténeti, ikonológiai tudnivalókra már nem vagy csak alig – pedig bizonyára sokakat érdekelt volna, hogy a XIV. századi faszobrok többsége miért épp hársfából készült, milyen mértékű volt a szepességi mesterek hatása az egyházi művészetben, vagy – ha tudható – a nagyrészt templomi műtárgyak honnan kerültek a múzeumok tulajdonába.
A múzeum a biblikus hagyományokhoz és mindennapokhoz kötődő utcai performance-okkal is igyekszik népszerűsíteni a kiállítást. Első alkalommal a járókelők egy hófehér (bűnbak)kecske fülébe súghatták vétkeiket, felidézve a „gyónás” korai, ószövetségi formáját. A Tejjel-mézzel folyó Kánaán című rendezvényen pedig „Jézus korabeli receptek” alapján készült lepényt lehetett kóstolni és a „bájos Magyar Mézkirálynő” osztott mézet az épület előtt. Nehéz megítélni ezeknek a játékos, főleg gyerekeket vonzó programoknak a hatékonyságát – annyi azonban biztos, hogy a médiát célzó bulvárjelleg miatt legfeljebb az épülethez, de nem a kiállítás anyagához viszik majd közelebb a látogatót.
A kiállítás megtekinthető 2009. február 22-ig.
Szerző: Gere Zsolt
Megítélt támogatás: 4 000 000 Ft
Támogató: Múzeumi Kollégium
A kiállítás megrendezésére (2008)
További támogatás: 1 260 000 Ft
Támogató: Múzeumi Kollégium
A Biblia-kiállítás műtárgykörnyezetét javító mobil párásító berendezés vásárlására a kiállítótérbe (2008)