Pintér Béla: Parasztopera / Szegedi Nemzeti Színház
2022.05.08.

Hídépítő ugyan nem lett, de groteszk, humoros és drámai erejű Keresztes Attila hetedik szegedi rendezése, a Parasztopera, melynek bemutatója a pandémia miatt éppen két évet csúszott. HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA.

Még a boldog békeidőkben, a pandémia és a háború kitörése előtt, egy másik világban jutott el majdnem a premierig az Újvidéki Színház és a Szegedi Nemzeti Színház „hídépítőnek” szánt közös produkciója, a Keresztes Attila rendezésében színpadra állított Parasztopera. 2020 márciusában egyik napról a másikra kellett bezárniuk a színházaknak, Pintér Béla és Darvas Benedek zenés krimiballadáját végül kétéves csúszással csak most mutatták be Szegeden. 


Csorba Kata, Poroszlay Kristóf, Borovics Tamás, Borsos Beáta

A szépreményű koprodukcióból két hasonló előadás született, amit – a körülmények miatt ellehetetlenült együttműködést feladva – az újvidéki után a szegedi teátrum is saját színészeivel hozott létre. Ez a verzió is meggyőző, de örömmel megnéztem volna a darabot az ígéretes eredeti szereposztással is.

Pintér Béla húsz éve mutatta be társulatával meghökkentő opera-parafrázisát a Szkénében, a nagy siker nyomán azóta sok színház műsorra tűzte, néhány éve Parasztopera Fesztivált is rendezett az Átrium. Az ősbemutatón újszerűnek, szokatlannak tűnő megoldások ma is frissnek hatnak. A néző eldöntheti, hogy opera-paródiaként vagy egyszerűen csak rafinált zenés játékként, esetleg a 18. század népszerű műfaja, a pasticcio mai újraélesztésére tett kísérletként tekint az eklektikus darabra, ami különben sok szempontból megfelel a címében ígért műfaj számos követelményének. Akadnak benne áriaként értelmezhető zárt számok és recitativók, fontos a zenekar, a sztori pedig valójában egy parasztballadának álcázott, operaszínpadért kiáltó görög sorstragédia. Hogy még röhögni is lehet rajta, csak hab a tortán.


Tánczos Adrienn, Szaszák Zsolt és Sziládi Hajna

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója, Keresztes Attila, aki többek közt a Liliommal, az Édes Annával, a Karnyónéval és a Hedda Gablerrel emlékezetes sikerszériát rendezett korábban Szegeden, most is élvezettel vetette bele magát a munkába. Kitalált egy szürreálba hajló alaphelyzetet, amiben a történetnek keretet adó esküvő megtörténhet. Krassó–Szörényben valaha nagy református közösség létezett, mely mára elvándorolt, elfogyott, templomai viszont megmaradtak, némelyik annyira lepusztult, hogy manapság tehenek legelnek benne. Az esküvőt ebbe a nagyon is reális közegbe tették, Fodor Viola romos templombelsőt megjelenítő nagyszerű díszlete a pihenő tehénnel és a báránykával ugyanakkor szürreális, kifordult világot idéz.

A szereplők jellegzetes, ismerős közép-európai groteszk figurák, groteszk élethelyzetekkel, miközben valójában lecsupaszított archetípusok. Az ifjú vőlegény örömszülei már megjelenésükkor viccesek. Borsos Beáta játssza az aprócska, fontoskodó Balognét, aki parasztasszonynak öltözve érkezik meg a fia esküvőjére, de Papp Janó beszédes jelmeze rögtön elárulja: fénylő pöttyös ruhája, fejkendője igazából profi divattervező munkája, és hivalkodóan drága anyagból készülhetett. Borovics Tamás Balog Imréje hórihorgas meláknak tűnik mellette, aki egyszerű tartozik-követel egyenletnek látja az életet, két hold szőlőért fenntartások nélkül eladná nevelt lányát a részeges állomásfőnöknek. Ha a felesége arra kéri, százezer dollár megszerzése érdekében simán agyonveri téglával az éjszakai szállásért bekopogtató vándort. 


Vicei Zsolt

Szaszák Zsolt vastag, fekete hipszter szemüvegben, bőrdzsekiben adja az áldott állapotú menyasszonya és szerelmes mostohahúga között ingadozó Rolandot. Dús, szőke hajkoronájával igazi „férfinaiva”, akit felkészületlenül ér a kibontakozó családi tragédia. Energiája kifogyhatatlannak látszik, éneklése is meggyőző. Tündérkét, a kikapós, pöfékelő és nagyivó, karcos modorú lelkésznét Tánczos Adrienn hiteles természetességgel kelti életre. Poroszlay Kristóf túlzásoktól mentesen, eszköztelen egyszerűséggel játssza Ferit, a jámbor református lelkészt, aki azt is kész megbocsátani, hogy menyasszony lányáról kiderül: nem is a saját gyermeke. 

Csorba Kata jól érzékelteti a terhesen menyasszonnyá lett Etelka kiszolgáltatottságát, kétségbeesett kapaszkodását a vőlegényébe. Sziládi Hajna a sorsa ellen lázadó mai bakfisként jeleníti meg Julikát, az örökbe fogadott mostohahúgot, akinek hatalmas önuralomra van szüksége, hogy végignézze, ahogyan imádott bátyja mást vesz feleségül.

Úgy tűnt, mintha a premier közönségének csak lassan esett volna le, hogy „A menyasszony domborodik, a magyarság szaporodik!” vagy „A szegénység a bárányból is kihozza a vaddisznót” típusú kiszólások nem véletlenül kerültek a darabba, röhögni is szabad. Akkor szakadt át minden gát, amikor Vicei Zsolt részeges állomásfőnökként színre lépett, és élt a ziccerszerep kínálta remek színészi lehetőséggel. Bánvölgyi Tamásnak sikerült az őrületet fokoznia amerikai neonreklámmá váló cowboyként.


Jelenetkép. Fotók: Szabó Luca. A képek forrása: Szegedi Nemzeti Színház

A flashback-dramaturgia működik, a balladai sűrűségű történet csak fokozatosan bontakozik ki, a feszültséget ügyesen adagolja a rendező. Görög sorstragédiába illő a drámai csúcspont: kiderül, hogy Lady Macbeth-i vonásokat mutató felesége biztatására mérhetetlen kapzsiságában Balog Imre egykor saját, fel nem ismert fiát gyilkolta meg a pénzéért.

Az előadás magával ragadó dinamizmusához nagyban hozzájárult a Koczka Ferenc vezette, Keller Dániel, Kisgyőri Krisztián, Mészáros Csongor és Nagy Gábor alkotta kvintett. A csembaló és a vonósok összjátéka megmutatta Darvas Benedek rafinált partitúrájának értékeit. A barokk kamaramuzsikába oltott magyar népzene csipetnyi rockkal fűszerezve groteszk, furcsa világot teremtett. 

A szereplőgárda ugyan sokszor a teljesítőképessége határán billegve, de mindvégig győzte énekhanggal, muzikalitással, energiával és szenvedéllyel. Ha Keresztes Attila egy opera-parafrázisból ilyen hőfokú produkciót képes létrehozni, egyszer talán egy igazi operával is érdemes lenne próbára tenni magát.

Az előadás adatlapja a Szegedi Nemzeti Színház honlapján itt található.