Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

FRANKENSTEIN DÉMONA

Beszélgetés Ellinger Edinával és Keresztes Tamással
2022. febr. 22.
A Frankenstein-történet olyan, mint egy fraktál, mindig újabb dimenziója nyílik ki – mondja Keresztes Tamás, aki Ellinger Edina meghívására egy bátran kísérletező produkcióval mutatkozik be rendezőként február 25-én a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.

Revizor: Egy tervezett Frankenstein-produkcióhoz kerestetek rendezőt vagy Keresztes Tamás bábszínházi debütálásához darabot?

Ellinger Edina: A Frankensteint másfél éve szerettük volna bemutatni – a járvány és az egyeztetési nehézségek miatt csúszott mostanra. Egykori osztálytársam, Tengely Gábor ajánlotta, ha egy felnőtteknek szóló izgalmas produkciót keresünk, akkor beszéljek Keresztes Tamással, akinek van egy remek Frankenstein-ötlete. A művészeti tanáccsal együtt rakjuk össze az évad programját, és már korábban szóba került, hogy szeretnénk majd egy Frankenstein-produkciót csinálni, mert ez egy tőről metszett bábos anyag. Ezért is örültem meg Gábor javaslatának. Tamással együtt jártunk egyetemre, tudtam, hogy milyen jó színész, és a rendezéseit is izgalmasnak találtam.

keresztestamas ellingeredina
Keresztes Tamás, Varga Vince és Ellinger Edina a
Frankenstein olvasópróbáján

R: Mary Shelley regényének sok feldolgozása létezik, téged mi fogott meg benne?

Keresztes Tamás: Akkor bukkantam a Frankenstein-történetre, amikor Horváth Csaba meghívott, hogy csináljak egy vizsgát a fizikai rendező osztályába járó diákoknak, ezért szövegkönyveket olvasgattam. A Londonban bemutatott Nick Dear-féle adaptáció nyersfordítását kaptam meg. Azt gondoltam, izgalmas megoldás lehetne, ha a Kreatúrát egy embertömeg hozná létre, és így egy amorf, folyton változó, fura, bizarr lény lehetne. A színművészetis vizsgákon gyakori, hogy egy szerepet nem egy ember játszik, ezért azt terveztem, maszkokkal lehetne jelezni, hogy éppen ki melyik szerepet alakítja. Végül egy másik darabot választottunk a vizsgára, de addigra már beszéltem Tengely Gáborral, akitől bábtechnikai tanácsot kértem a Frankenstein-ötlettel kapcsolatban. Így jutott el Edinához az elképzelésem híre. Úgy éreztem, hogy van az ötletemben egy különös, de a darab szellemisége mentén mozgó gondolat: a Kreatúra is emberi tulajdonságokkal bíró lény, lelke, öntudata és vágyai vannak. Az a megrendítő számomra a történetben, hogy a legemberibb lény maga a Kreatúra. Neki nincs öröksége az elmúlt generációkból, a létezése tabula rasa. Ily módon teljesen gyökértelen, súlyos örökségektől mentes, tiszta lény, aki ebbe a világba beleszületve szép lassan válik olyan emberré, mint akik körülveszik és kitaszítják. Beavatódik a világba. A történetből azért készülhetett ennyiféle adaptáció, mert sokféleképpen olvasható.

R: Mintha az élet mesterséges létrehozása és a tiltott tudományos határátlépések problematikája miatt is egyre aktuálisabbnak tűnne a kétszáz éves történet.

frankensteinbab1
Jelenet az előadásból

KT: A nagyszerű alkotásokkal kapcsolatban megszületésük óta mindig úgy érezhetjük, hogy egyre aktuálisabbak. Ez az adaptáció szépen megfogalmazza a teremtő, azaz Victor Frankenstein és a teremtménye, a Kreatúra egymásra utaltságát. Sokféle teremtő létezhet egy társadalomban, lehetnek olyan hatalommal bíró személyek, akiket más perifériákon mozgó emberek szinte teremtőjüknek tekintenek. Vagy nincs is más választásuk, minthogy valamiféle teremtő szerepében lássák őket. Ettől is sokrétű a Frankenstein-történet, olyan, mint egy fraktál: ha beljebb megyek, ott is kinyílik egy egészen különös mintázat, és ha abba is jobban belemegyek, akkor egy újabb dimenziója nyílik ki.

R: A sci-fi, a horror vagy inkább a fantasy irányába viszitek el a történetet?

KT: Nem szándékom ijesztgetni a nézőket. Ennek ellenére van pár pillanat, ami mégis kicsit lidércesebb. A maszkokkal és a Kreatúra mikéntjével, a térrel és az akusztikai történésekkel erős világa lesz a produkciónak. Nem szeretném nyomasztónak fogalmazni, én is folyton mulatok rajta, mert van a történetnek valami ördögi humora. Nagyon vegyes mindaz, amiből összeáll. Tulajdonképpen maga az előadás is egy kreatúra. Sok elemző nem is Kreatúrának, hanem Démonnak nevezi a teremtményt, ami azért is érdekes, mert el lehet azon is gondolkodni, hogy a Kreatúra mennyire démonja Frankensteinnek. Szeretném, ha kérdéseket tudna felvetni az előadásunk azzal kapcsolatban is, hogy milyen dimenzióban zajlanak ezek a történések.

R: Megosztottatok egy rövid videót, amiből érzékelhető, hogy mennyire különleges lesz a Kreatúra megjelenítése. Bunrakura vagy inkább vegyes bábtechnikára épül a produkció?

frankensteinbab2

EE: Szeretem, amikor a bábszakmán kívülről érkezik hozzánk egy rendező, és nem akarja beskatulyázni a produkcióját különböző bábtechnikákba. A Kreatúrát három ember mozgatja. Teszárek Csaba a fő hangja és az öntudata, a két ötödéves egyetemi hallgató – már szerződtetett társulati tagjaink –, Bartha Bendegúz és L. Nagy Attila a másik két lelke. Hármuk közös munkájaként kel életre ez a hatalmas bábfigura. Nem lehet ezt egy összerakós bunraku figurának nevezni. Tamás el is mondta, hogy nem szeretne ezekben a klasszikus bábtechnikai módozatokban gondolkodni, hanem állandó tervezőnk, Hoffer Károly segítségével inkább kísérleteznek. A Kreatúrát játszóknak itt nem a kezükben van egy végtag, hanem a fejükön, így szinte belőlük nő ki, és a saját arcuk is hozzáad ehhez a különleges bábfigurához. A maszkos játék is feltűnik az előadásban, de az sem feltétlenül úgy, ahogyan megszoktuk. Színházvezetőként is híve vagyok annak, hogy ne ragadjunk bele a formákba. Keresztes Tamás kitűnő partner abban, hogy kísérletezzünk. Külföldi bábszínházak videóin szoktam látni ilyen szintű bábmozgatást, mint a Kreatúra esetében.

R: Azt hihetnénk, hogy a Frankenstein színes, szélesvásznú történet, így inkább a nagyszínpadon a helye. Milyen teret találtatok ki hozzá az Ország Lili Stúdióban?

KT: Az egyik próba után a hangosítónk azt mondta: ekkora feladat előtt még nem állt hangosítás tekintetében a stúdiószínpad. Örömmel és büszkeséggel hallottam ezt, de enyhe szorongás is elfogott, hogy túlméreteztem-e valamit. Nem az a szándékom, hogy nagyszabású produkció legyen, de valahogy ezt sugallja az anyag. A változtatható nézőterű stúdiószínpad jobb kisugárzású tér a Frankensteinnek, mint a klasszikusabb nagyszínpad lenne. Ez egy absztrakciókra lehetőséget adó tér, amit ha akarok, pillanatok alatt üres térré is tudok változtatni, de ha akarok, akkor díszleteket is tudok emelni. Egy összetett csigarendszeren keresztül működtetett vászonrendszer és Varga Vince mozgóképtervező segítségével a tér több pontjára is vetítünk majd. Igyekszem elérni, hogy mindez egyensúlyban maradjon, ne legyen attrakció íze. Geometriailag különös kompozíciók készíthetőek ezzel a módszerrel. Kicsit filmesek a helyszínváltások, amire azért is van szükség, mert sok a helyszín. Sokszor kívánja az üres teret is az előadás, aminek örülök, mert hiszek annak az erejében, amikor egy eszköztelen térben hozunk létre illúziót és mesélünk el egy történetet.

R: Előadásaidban különleges szerepe van a zenének. Ebben is?

frankensteinbab3
Fotók: Éltető Anna. A képek forrása: Budapest Bábszínház

KT: A zenéért a csodálatos hegedűművész, Kézdy Luca felelős, akinek vannak mindenféle elektronikus kütyüjei, többek között loopere is. Ezek segítségével egyedül, élőben hoz létre zenéket, amelyek úgy hangzanak, mintha többen játszanának. Szinte olyan, mintha egy teljes zenekar lenne jelen. Mivel a történet egy iparosodásnak indult világban játszódik, passzol hozzá ez az elektromosan létrehozott zenei világ, amiben fontos szerepe van a lószőrből készült vonóval megszólaltatott hegedűnek is.

R: A gyerekek számítanak az elsődleges célközönségnek a Budapest Bábszínházban, de egyre nő a felnőtt nézők aránya. Miért szeretnétek az életkori ollót szélesebbre nyitni?

EE: Tizenhét éve vagyok ebben a színházban, azóta fontosnak tartom, és most igazgatóként is azon dolgozom, hogy Meczner Jánoshoz, az elődömhöz hasonlóan mi is nyissuk az életkori ollót. Eddigi bemutatóink is ezt bizonyítják. A Szerb Antal-kód avagy a Pendragon legenda című produkciónkat nevezhetjük felnőtt előadásnak is. Csodálatos produkció született, minden előadásunk telt házas, elkapkodják a jegyeket. A Frankenstein is felnőtteknek készül, és nem állunk meg, a következő évadban is gondolunk a felnőttekre. A hat tervezett bemutatónkból három-négy a gyerekeknek szól, egy az ifjúsági korosztálynak és egy a felnőtteknek. Ezt az arányt szeretnénk tartani, mert hisszük, hogy ez a műfaj valamennyiünké.

Az előadás adatlapja a Budapest Bábszínház honlapján itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek