The Morning Show 2. évad
2022.01.31.

Második évadával folytatódott az Apple Reese Whiterspoon és Jennfier Aniston nevével fémjelzett sorozata. Bár a visszaesés egyértelmű, a The Morning Show még mindig fontos darabja a jelenlegi kínálatnak. VIGH MARTIN ÉVADKRITIKÁJA.

Ha van értelme annak a megkopott újságírói közhelynek, hogy “presztízssorozat”, akkor azt olyan produkciók esetében indokolt alkalmazni, mint a The Morning Show, amely már indulásakor is több volt egyszerű sorozatnál. Ez a széria szabott fazont az Apple 2019 novemberében indult streaming-szolgáltatójának. Az időzítés és a nagy sztárok mellett az is indokolja ezt a megnevezést, hogy a The Morning Show igyekszik megörökölni a nemrég véget ért Homeland helyét, mint az aktualitásokra leggyorsabban és legélesebben reagáló sorozat. Az első évadban ez remekül is sikerült: Kerry Ehrinék produkciója mélységében tárgyalta a lelki, fizikai és szexuális abúzus témáját. A készítők amellett, hogy nem tagadták el a személyes felelősséget, bemutatták, hogy egy cég, sőt egy társadalom miként képes legitimálni az ilyesfajta viselkedést. A második szezonra pedig az alkotók úgy döntöttek, hogy a koronavírus témáját sem hagyják kitárgyalatlanul. Ez azonban már közel sem sikerült ilyen jól. 


    Jennifer Aniston

De ne szaladjunk ennyire előre, mert a második évad abban a pillanatban veszi fel a fonalat, ahol az első végén elhagytuk: Alex (Jennifer Aniston) és Bradley (Reese Whiterspoon) kvázi palotaforradalmat robbant ki, amikor élő adásban számol be a tévénél uralkodó állapotokról. Alexnek el kell hagynia a stúdiót, Bradley pedig új társsal vezeti majd a műsort. Legalábbis egy ideig, a csatorna vezetése ugyanis huszárvágással mégis úgy dönt, visszahozza rutinos képernyősét. Előtte azonban Alexnek válaszolnia kell a kérlelhetetlen Laura Peterson (Julianna Margulies) kérdéseire. Az első évad antihőse, Mitch (Steve Carrell) pedig Olaszországban igyekszik elrejtőzni múltja elől. Mindemellett egy kisebb időugrást követően látjuk, hogy a világot hamarosan milyen kihívás elé állítja majd a koronavírus. 

Talán már ebből a pár mondatból is látszik a The Morning Show legfontosabb problémája, mégpedig az, hogy ez a sorozat gyakorlatilag mindenről akar szólni. A tévézés világa, a cancel culture és annak túlkapásai, a hírnév ára, a megbánás és bűnbocsánat lehetősége, a családi gyökerekkel való leszámolás és a világjárvány is szóba kerül. Még leírva is megterhelőnek tűnik, és hiába a tízszer 60 perc, ennyi témát nem lehet mélységében tárgyalni. A reggeli műsor időjósán, Yanko figuráján (Néstor Carbonell) keresztül például a sorozat a politikai korrektség túlzásait is igyekszik megjeleníteni. Yanko a “spirit animal” (magyar fordításban: totemállat) kifejezést használja, ami a kommentelők szerint sérti az őslakosok kultúráját. Izgalmas szál alakulhatott volna ebből, de nagyon hirtelen ér véget, és az írók teljesen felesleges túlzásokba hajszolják bele Yankót. De ugyanilyen elnagyolt, ahogy a koronavírus megjelenik a sorozatban. Pedig érzésem szerint óriási lehetőség volt az írók kezében, hiszen először mutathatták volna be, hogy a covid milyen dilemmák elé állította a médiavállalatokat. És bár egyszer-egyszer működik a kikacsintás, hogy kezdetben egy perc műsoridőt is alig kapott a vírus, idővel ez már kevés. Bár tény, ahogy a végén gyakorlatilag realityt gyártanak a pozitív tesztet produkáló Alexszel, az nagyon jól mutatja, miként használta ki a média azon nyomban a kialakult helyzetet. 


    Steve Carell

Ebben a sorozatban a szereplők sok esetben nem azért cselekednek úgy, ahogy, mert az a helyzetből és a személyiségükből logikusan következik, hanem mert az írók eldöntötték, hogy most ennek a fordulatnak kell következnie. Hadd említsem példa gyanánt a Julianna Margulies által megformált Laura karakterét. Őt úgy vezetik be, mint az objektív újságírás élharcosát, erre egy epizódon belül összejön az egyik interjúalanyával. Az írás minősége az egész sorozatra rányomja a bélyegét. Félig kivezetett szálak, logikátlan döntések és egy helyben toporgó karakterek jellemzik a legtöbb epizódot. 

Pedig ennek a szériának még mindig megvannak a kétségbevonhatatlan erényei. Olykor apró jelzések, jelentéktelennek tűnő gesztusok is nagyon jól működnek. Ilyen például Stella (Greta Lee) karaktere, aki főként azért izgalmas, mert tisztában van azzal, hogy csak a jobb PR miatt került a csatornához: a zaklatási botrányok után ugyanis jól mutatott, hogy fiatal ázsiai nőt neveztek ki vezető pozícióba. Az is remek és fájóan ironikus kikacsintás, hogy az első évadban leleplezett tévéigazgató 100 millió dolláros lelépési díjjal távozik, de még Mitch is egy észak-olaszországi villában gyakorol bűnbánatot. S ha már e figurát említjük: hiába játszik remekül Steve Carell, nem igazán derül ki, hogy az ő visszahozatalával mi volt a célja a készítőknek, főleg annak tükrében, ahogy ez a szál véget ér. 

A színészgárda egyébként még mindig a sorozat legnagyobb erőssége. Billy Crudup például hihetetlenül szórakoztató a szociopátiás jegyeket mutató Cory szerepében, lefegyverző túlzásokkal, de a ripacsságnak végig az inneső oldalán maradva játszik. Mark Duplass viszont épphogy apró gesztusokkal csinálja meg remekül Chipet. Jennifer Aniston számára pedig továbbra is álomszerep Alex. A saját jelentőségét rendre túlbecsülő, a látszatra mindennél többet adó, kicsit már divatjamúlt tévésztár karakterét mintha Anistonra találták volna ki, ráadásul a második évadban lehetősége volt valódi ívet bejárni.

Az új szezonra tehát esett a The Morning Show színvonala, de az továbbra is kétségtelen, hogy izgalmas kérdésekkel foglalkozó sorozatról van szó. A szálak nagy részét az évad utolsó epizódja lezárja, így a már biztosan elkészülő harmadik szezon tiszta lappal indulhat. Az biztos, hogy a showbizniszben mindig lesz potenciál. 

A sorozat adatlapja a mafab.hu oldalán ide kattintva érhető el.

Szerző: Vigh Martin