Karinthy mindannyiunk szívében, szavában és nyelvi reflexeiben ott van. „Férfi és nő nem értheti meg egymást”, Röhög az egész osztály, Nem mondhatom el senkinek, a frenetikus paródiák, krokik, az Utazás a koponyám körül, a millió ötlet és az egyetlen vágy a megírhatatlan nagy mű után – bámulatos életmű, nehéz is elkerülni, hogy ne jussunk el újra meg újra az irodalmi csodabogár közhelyéhez.
A beszélgetés műsorvezetője, Mészáros Sándor és két vendége, Garaczi László és Parti Nagy Lajos, miközben vázolták a kultikus Karinthy-figura főbb arcvonásait, igyekeztek attól elvonatkoztatva beszélni Karinthy titkáról, helyéről-hatásáról a magyar irodalomban. A beszélgetés elején Mészáros az első Karinthy-találkozásról érdeklődött: Garaczi és Parti Nagy számára is a Tanár úr kérem és az Így irtok ti jelentette az első élményt. Ezzel pedig az egyik legfőbb Karinthy-probléma közepébe kerültünk.
 Karinthy Frigyes |
Életművének formája és formátuma eltér az irodalmunkban megszokottaktól. Részint középpont nélküli szövegkorpusz, melynek láthatatlan középpontjában a soha meg nem írt Nagymű termékeny hiánya rejlik, másrészt több egyenrangú középpont között oszlik meg az amúgy hatalmas életmű súlya, „bárhol felüthető”, ahogy Parti Nagy mondja; továbbá ebbe az életműbe a leírtak mellett a le nem írt, csupán elmondott ötletek, megjegyzések, gondolatok is beletartoznak. Mészáros Sándor találó megfogalmazásában a Karinthy-szövegek mellett ott rejlik Karinthy sziluettje is, az a hatás, az a clown-attitűd, amit zsenialitása, személyisége adott a kortársaknak. Ő volt a zseniális marha, a pofátlan kamasz, aki paródiáival az akkor kibontakozó új magyar irodalom nyelveit és stílusait a lehető legautentikusabban szemléltette és értelmezte, és az Így irtok ti, mint a korszak Noé Bárkája, megmentette és átörökítette a kor irodalmi kultúráját és megannyi mára elfeledett alakját.
A szeretet kritikájával alkotott Így irtok ti volt talán a beszélgetés során legtöbbször szóba kerülő Karinthy-mű. A versparódiák Parti Nagy szerint Karinthy lírai életművének a centrumába helyezhetők. Ehhez kapcsolódik, hogy Karinthy különböző és mégis összekapcsolódó szövegeit újabb és újabb szerkesztésekben, breviáriumokban, kevercses kiadásokban lehetne átforgatni és népszerűsíteni. Amikor már többedszer is a delejező paródiáknál kötött ki a beszélgetés, Mészáros Sándor feltette a kérdést, hogy nem ez a zseniális utánzóképesség-e Karinthy legnagyobb pechje? Van-e önálló nyelve, mondata, stílusa Karinthynak? Parti Nagy rögtön rávágta, hogy van. Ez pedig a szemrebbenésnélkülizmus. Karinthy abszurd szövegalakítása, a groteszk folyamatos jelenléte, a paradoxonok szenvtelen felbukkanása egyenesen vezet át Örkény Egyperceseihez. (A párhuzamot tovább erősíti, hogy Örkény is a nagyregény nagyreményében – a nagyremény nagyregényében – mintegy mellékesen elsnecizte műfajteremtő rövidtörténeteit. Ha a műfaj Örkény, akkor a nyelv és a stílus Karinthy.) Karinthy egyik legnagyobb teljesítménye Parti Nagy olvasatában az, hogy helyzetbe hozta a nyelvet és a nyelvi játékokat (egy esetleges Wittgenstein–Karinthy-párhuzammal, ami nem is annyira huzatos elgondolás talán, magát a nyelvjátékot is írhatnánk.) Minden egyes lapon van valamilyen nyelvi esemény, elcsúszás, megfordítás, bizarr mozzanat, ami megakasztja a szemet. Ilyen előtte nem volt a magyar irodalomban – szövegeit nem lehet nem a nyelv felől olvasni –, utána lett, hogy ne menjünk messzire, éppen Parti Nagy rontott nyelvtanában és tükördara-poétikájában. (A humor nyilvánvalóan benne volt már a magyar irodalomban, a „lassú-aranygöcsörtös-pipafüstös anekdota” (PNL) formájában, amelynek kétségkívül legnagyobb alakja Mikszáth, s még ott van a gyomorkeserű Arany is, de hozzá képest Karinthy humora a gyors snittekkel és a nyelv szóra bírásával egy másik korszak, egy másik világ.)
 Parti Nagy Lajos |
Garaczi szerint Karinthy az a budapesti író, akinek műveiben a pesti beszélt nyelv először szólal meg. (Talán a nagyvárosi utcák első bennszülött költője Heltai Jenő, vagy a fiatal, naturalista Molnár Ferenc tehető még ebbe a sorba.) „Nem volt soha egyedül, és nem volt soha otthon. Kifelé fordított kesztyű” – jegyezte meg Parti Nagy. Ez az otthontalanság, ez az ismerős idegenség Karinthy intellektualitásán, relativisztikus gondolkodásmódján is érződik – mondja Garaczi. (Ezen a vonalon izgalmasan továbbgondolható lehet, hogy ez a minden idegszálában analitikus alkat hogyan kergetette egész életében, Sziszifusz labdájaként, a szintetizálás, a szintézis reményét. És ebben a kontextusban éppen a szintézisképtelenséget analizálta folyamatosan. És noha ez már talán kultikus beszédmódnak is érthető, a voltaképpen szétrobbant agy ennek az életvállalásnak kegyetlen metaforája.)
Mi áll a leginkább távol az életműből – kérdezi Mészáros. Garaczi és Parti Nagy, ahogyan egyetértett a pozitív oldalon, úgy most is egyezett a véleményük: a fantasztikus regényeket nevezik meg. Karinthy Gulliver-konstrukcióiban a felvilágosult racionalizmus és a természettudományos módszertan dominál, mondja Parti Nagy, ezt egészíti ki Garaczi, Karinthy Freud-érdeklődésével és nőellenes attitűdjével.
 Garaczi László |
Ugyanakkor a freudizmus teóriáit, felvetéseit Karinthy egészen mély beleérzéssel hozza játékba: kifordítva és komolyan egyaránt. Az Én és énke, a freudinánus paródiák, a hasadt személyiség permanens vizsgálata – mind Freud alapos és értő ismeretét bizonyítják. A nőellenesség problémája pedig átvezethetne akár ahhoz a látványos hiányhoz, hogy Karinthynál jóformán nincsen szexualitás. Nincsen test. Férfi és nő között vagy hatalmi játszma zajlik (lásd a zseniális aforizmát, és a házasságát Böhm Arankával), vagy pedig metafizikus kapcsolat van (lásd a Mennyei riport transzcendens szerelemvallását és a halott hitves Judik Etel emlékképét). Mintha Karinthy számára a fizika mindig is intellektuális természetű lenne, elméleti kérdés.
A beszélgetés egyik pontján eljutottunk a magyar irodalom örök problémájához, a fordíthatatlansághoz. A humoreszkek és a Tanár úr kérem le lett ugyan fordítva németre és angolra, de nem röhög az egész világ. Hiába a „hat lépés távolság” elve (a világon minden ember ismerőse egymásnak egy hatos láncon belül), amelyet a tudományos világ deklaráltan Karinthytól eredeztet. Humora, nyelve több mint hat lépés távolságra van a világtól. Hat lépésre a világ előtt. Így viszont Karinthy csakis a miénk. A legnagyobb közös nevező, vagy a legnagyobb közös nevető.
Kapcsolódó cikkünk: Nyugat 100