Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

MINKA ÉS A VILÁGIRODALOM TÖRTÉNETE

Fábián Péter: A Szerb Antal-kód, avagy A Pendragon legenda / Budapest Bábszínház
2021. dec. 6.
Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
Pontos és kifejező a műfaji meghatározás: kultúrkrimi. A cselekmény helyszíne a budapesti irodalmi múzeum, ahol épp egy Szerb Antal kiállítást nyit meg Havasréti Benedict, a magyar származású, Walesben élő professzor. A színház előcsarnokában lezajló megnyitó ceremónia után a vernisszázs közönsége felbandukol a negyedik emeletre, ahol azonban már egy középiskolai osztály szerepében találja magát. 
 
Ács Norbert az előadásban
Ács Norbert az előadásban
Dr. Láng Róbert, neves Szerb Antal-kutató József Attiláról tart órát (szerencsére senkit sem szólít fel és nem feleltet). Ám a díszlet nem iskolai közeget, hanem a múzeum könyvtárszobáját jeleníti meg. Ide rohan be Havasréti, nyomában egy ipari alpinista ablakpucoló, aki lelövi a professzort. Ám pár perc múlva, amikor a helyszínre érkezik Mersz Inez nyomozó és halottkém segítője, a hulla már eltűnt. 
 
Ettől kezdve egyre bonyolódó, mind kuszábbá váló, igazi bűnügyi történet bontakozik ki. Ennek során nem annyira az eltűnt holtest után kutatnak, sokkal inkább a „nagy titok” nyitjára szeretnének rájönni. Ám hogy mi a titok, azt titok fedi. A nyomozás a Pendragon család legendáját tanulmányozó Havasréti gyerekkori naplóbejegyzése nyomán folyik. Az események sodrában összefonódik a professzor kutatási szenvedélyének tárgya, a Szerb Antal regényéből ismert Pendragon-legenda és az író munkássága, balfi munkatáborba hurcolása, tragédiája. Végül természetesen mindenre fény derül, arra is, hogy az akció mögött az újjáéledni vágyó hungarista mozgalom áll, amelynek a Nádor, Bán és Ispán fedőnevű tagjai „mestereik”, Hitler, Mussolini és Szálasi mai utódjaiként tör(né)nek hatalomra.
 
Fábián Péter – aki rendezőként is jegyzi az előadást – jó dramaturgiai érzékkel ötvözi Dan Brown kultikussá vált regényének és az abból készült, Ron Howard rendezte filmnek, valamint Szerb Antal művének az elemeit. A nézőnek A Da Vinci-kódból lehet ismerős a darab szerkezete, a fordulatok többsége és a szereplők közötti viszonyrendszer. Ezúttal nem a Louvre a fő helyszín, és nem Leonardo da Vinci nyomai után kutatnak; hazai közegbe került a történet. 
 
Tatai Zsolt és Spiegl Anna
Tatai Zsolt és Spiegl Anna
A darab és az előadás középpontjában A Pendragon legenda áll, ami szintén hatásos és rendkívül szórakoztató kriminek tekinthető. Ám az Angliában a Rózsakeresztesek, illetve szabadkőművesek tevékenységét tanulmányozó magyar író, Dr. Bátky János kalandjai, találkozása a Pendragonokkal, a kísértetjárások és egyéb bonyodalmak s mindezek ironikus paródiája önmagában nehézzé teszi a mű dramatizálását. (Mint ahogy erre Révész György 1974-es, elvileg a színházi változatoknál sokkal több és látványosabb lehetőségekkel bíró filmadaptációja érzékletes példa.) A két említett mű motívumai azonban a Budapest Bábszínház produkciójában koherens történetté egészítik ki egymást. 
 
Azt, hogy mitől lesz kultúrkrimi a darab, nem csupán Szerb Antal személye és írói munkássága, nem is csak az esszé-regénynek a cselekmény menetét meghatározó szerepe, a konkrét idézetek – mindenekelőtt az egyik kulcsmondat: „Hiszek a test feltámadásában!” – többszöri citálása magyarázza, hanem az irodalmi és művészeti utalások tömkelege. Ez az írói módszer (amit ma posztmodern gesztusnak illik nevezni) A Pendragon legendát is jellemzi, de színpadi verzióban Az ember tragédiájától, Vörösmarty-, Ady-, József Attila-verseken át ismert aforizmákig, rajzfilmek szállóigeként használt kifejezéseiig és köznyelvi bonmot-kig gazdagon átszövik a szöveget. Ez az írói-dramaturgi technika az egyik eredője a szöveg és az alakítások játékosságának, az olyan finom belső poénoknak, mint hogy a professzor neve hallatán felidéződik Havasréti Józsefé, aki a legteljesebb Szerb Antal monográfia szerzője. 
 
Ács Norbert, Csarkó Bettina, L. Nagy Attila és Spiegl Anna
Ács Norbert, Csarkó Bettina, L. Nagy Attila és Spiegl Anna
A rendező állandó munkatársaival, Horváth Jennyvel és Szakács Ferenccel közösen alakította ki az előadás látványvilágát, a díszletet, jelmezt és a bábokat egyaránt. Az ódon kinézetű könyvszekrénysorok, a hatalmas, több funkciós íróasztal a bemélyedéseikkel, üres polcaikkal, kihúzható fiókjaikkal és írólapjaikkal jól bejátszható, minden jelenetnek kielégítő helyszínt biztosító teret ad. A színészek zömmel mai ruhákat viselnek. 
 
A történet két szinten zajlik, a színészi játék mellett bábos jelenetek is vannak. Szigorú rendje van annak, hogy mikor történik valami a színészek közötti szituációkban, mikor a bábok között és mikor a bábok és a színészek között.  Mivel a szereplők a nyomozásban az újabb lépéseket mindig az olvasás segítségével tudják megtenni, az, amiről olvasnak, bábokkal elevenedik meg. Visszatérő felkiáltás, ha elakadnak a titok keresésében, hogy „olvassunk!” Ilyenkor a díszlet valamely zugában megjelennek a kisméretű, szürkés-fehér színű, többnyire asztali bábok. A felületüket kézírásos jelek borítják, arcuk a figurákat alakító színészekével azonos. Köztük van Szerb Antal képmása is. 
 
Van, amikor a rendező dupla áttétellel fejezi ki a szituáció lényegét: például egy, az íróasztalon játszódó bábjelenetben elmondott esemény a szekrénysor egyik polcán zajló bábjelenetben teljesedik ki. A bábok főleg a második részben kapnak nagyobb szerepet, az első ugyanis tulajdonképpen hosszú expozíció, a lényegi nyomozás csak később következik. A bábok többségétől három alak élesen elkülönül. Szerb Antal Minka névre hallgató rózsaszínű barlangi gőtéje – akinek segítségével a gyerek-Havasréti eljut Balfra, Tóni bácsihoz (szellemes és szép bábos megoldás, ahogy az írógép hengerén, akár a személyvonaton ülnek és a soremelő nyomkodásának ütemére zötykölődnek) –, a könyvben is szereplő lefejezett lovag és annak horrorisztikusan külön megjelenő feje, valamint egy katonasapkából, uniformis-darabból és bakancsból szerkesztett nyilas suhancé.
 
Fotók: Éltető Anna. A képek forrása: Budapest Bábszínház
Fotók: Éltető Anna. A képek forrása: Budapest Bábszínház
A darabbeli alakok – miként egy krimiben megszokott – kevéssé egyénítettek, emiatt a színészek is egy-egy jellemvonás kiemelésével vázolják fel a figurákat. A történet bonyolítása a tanárt és Szerb Antalt egyaránt megelevenítő Ács Norbertre hárul, aki színészi energiával, kreativitással és intellektuális felkészültséggel teljesíti e feladatot. Ebben egyenrangú társa Spiegl Anna, aki Mersz Inez nyomozót játssza, egyszerre felmutatva a típusfigurát és annak paródiáját – számos humoros pillanatot szerezve a nézőknek. Teszárek Csaba Havasréti Benedict alakjában professzorként az idegenbe szakadt hazánk fiának önironikus sablonját, gyerekként a legyűrhetetlen tudásszomj mindenen átgázoló erejét mutatja meg. Pájer Alma Virág a sok naiva- és gyerekalakítás után végre karakterszerepben mutathatja meg színészi sokoldalúságát (még a didaktikus zárójelenetet is némileg elfogadhatóvá tudta tenni). Intrikus szerepeiben Hannus Zoltán brillíroz, és ígéretesen mutatkozott be a három, még egyetemista színész, Csarkó Bettina, L. Nagy Attila és Bartha Bendegúz. Kisebb szerepekben Barna Zsombor és Tatai Zsolt alázatos és fegyelmezett részese az egységesen jószínvonalú társulati teljesítménynek.            
 
Miután az előadás vége felé elmondja szónoklatát a bűnbanda feje, megjelenik az óriásira nőtt gőte, és szájában hozza az élet újabb problémáihoz kulcsot adó könyvet, Szerb Antaltól A világirodalom történetét. „Olvassunk!” – hangzik el sokadszor. De Dr. Láng Róbert zárómondata nem csupán darabbeli jó tanács, hanem intő figyelmeztetés mindannyiunknak, hogy vészesen háttérbe szorul a szórakozásnak, az örömszerzésnek és a tudásgyarapításnak ez a semmivel össze nem hasonlítható módja. Ezt tapasztalom nap mint nap az egyetemi óráimon is, és azt különösen fájlalom, hogy a hallgatók túlnyomó többsége (akár a Károlin, akár a Pázmányon) a XX. század jó pár jeles magyar szerzőjéről, köztük Szerb Antalról a középiskolában még csak nem is hallott. Ha más erénye nem lenne a Budapest Bábszínház bemutatójának, mint hogy felhívja a figyelmet a regény-és esszékötetek szerzőjére (Utas és holdvilág, A királyné nyaklánca, Pendragon legenda, Gondolatok a könyvtárban, A varázsló eltöri pálcáját), a Száz vers szerkesztőjére, A világirodalom története és a Magyar irodalomtörténet írójára, akkor is sokat tett. 
 

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek