Lengyel legendák és népmesék
2021.11.05.

Pogány és keresztény legendák, egy nép és egy város eredetmondája, népmesék és tanulságos fabulák újramesélve és rajzolva: ez a Napkút kiadó Lengyel legendák és népmesék című kötete. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA.

Meseszép, elkötelezetten gondozott lengyel meseválogatást jelentetett meg a Napkút Kiadó Marianna Jagoda gyönyörű illusztrációival Lengyel legendák és népmesék címmel. Lengyel mondák és népmesék nem most jelentek meg először Magyarországon: 1957-ben olvashattunk lengyel népmeséket más népek történeteivel együtt a Hegyi szellem című antológiában (Ifjúsági Könyvkiadó), majd 1962-ben az Európa Könyvkiadó adta ki Az elcserélt asszonyok című lengyel népmese-antológiát Kerényi Grácia válogatásában és fordításában. A Móra Könyvkiadó 1988-ban jelentette meg Jerzy Snopek szerkesztésében az Alvó lovagok című lengyel regéket és mondákat tartalmazó kötetet, majd 2010-ben Lengyel regék és mondák címen került a polcokra a második kiadás.


A 2021-ben megjelent válogatás szerkesztői szem előtt tartották a korábbi kötetek tartalmát: ezúttal nem a középkori krónikákat vették alapul, hanem két kortárs lengyel írónő feldolgozását, bár akadnak a könyvben 19. századi népmeseváltozatok is. Talán éppen a kortárs feldolgozásnak tudható be, hogy időnként hiányérzete támad az olvasónak: mintha nem meséket, hanem lecsupaszított történetvázakat olvasna.

A szerzők komoly kultúraközvetítő szerepet szántak a huszonöt legendának és tizenegy mesének, ezt segítik a szövegekhez és a történetek eredetéhez, a szereplőkhöz és helyszínekhez kapcsolódó magyarázó jegyzetek. Olyan ez, mint amikor a jól felkészült idegenvezető megmutatja a látogatóknak a rozewiei világítótornyot:  ennek fénye látszik a legmesszebbre, hogy miért, azt a legenda meséli el nekünk (Tűz Rozevjében), vagy a krakkói Wawel-dombot (A Wawel-domb alatt lakó sárkány), esetleg Varsóban, a Tamka utca 39. szám alatt található Chopin Múzeum (eredetileg nemesi kastély) melletti szökőkútban úszkáló aranykacsát, sok legenda és mese ihletőjét (Az aranykacsa).

A Lengyel legendák és népmesék legendái műfajilag nem csak a vallási tárgyú kisepikát jelentik; kibővül a fogalom és általában valamilyen eredetmondát dolgoz fel, illetve egy kiemelkedő személy, szent vagy nevezetes hely, tevékenység keletkezéséről szól. Az itt olvasható legendák, éppen mert témájuk bővült, olykor hasonlatosak a népmesékhez (Búskomorka, A kígyó hálája, Az engedetlen lepényhal, A sas ajándéka), ezek a történetek vezetik át az olvasót a népmesék világába.

A nemzeti eredetmonda legenda-változata Lech, Cseh és Rusz története. Lech a lengyelek legendás őse, a történet a lengyel honfoglalás és letelepedés mondáját meséli el. „Szép a környék, a termékeny föld pedig valamennyiünket el tud tartani” - mondja, és hogy kétség se férjen a választás helyességéhez, megjelenik a fehér sas, az égi jel, akárcsak a magyar mondában. Lech hát maradt, míg Cseh és Rusz tovább vándorolt. A három fivér kútja, melynek szintén a három fivér a főhőse, Cieszyn város alapításának legendáját ismerteti meg az olvasóval. Városalapító legenda Warsz és Szava története is.

Izgalmasak a pogány motívumokat őrző legendák: a Mese Búskomorkáról szereplője Smętek, az erdei manó vagy kisördög, A Kerékgyártó Piast története az első hajnyírás köré épül: ez régi pogány szokás volt, egyfajta beavatási szertartás, azt jelezte, hogy a fiúra már nem a gondoskodó anya vigyáz, a nevelését átveszi az apa. Piast Lengyelország mitikus uralkodója (8. vagy 9. század), a Piast-dinasztia megalapítója. A Barbaráról és a golanczai Szent Miklósról szóló legenda a műfaj eredeti szabályai szerint íródik, tehát egy szentről szól. Megjelennek történelmi események, például a tatárjárásról A Mária-templom kürtjele mesél, a svéd-lengyel történelmi csatákról, királyokról pedig többek között a Zsigmond király szablyája.

A legendák közé emelte be a szerkesztő az erkölcsi tanulsággal, terményekkel kapcsolatos nevelő jellegű fabulákat (A lenmagról), illetve a városiasodással kapcsolatos történeteket, ilyen A toronyai mézeskalács, amelyik azt meséli el, hogy kapott a város királyi előjogokat.

A kötetbe válogatott legendák, mesék színvonala változó, némelyik olyan szikár, mintha az eredeti szöveg átdolgozója csak a történet vázát tartotta volna fontosnak, hiányoznak – vagy a modern irodalmi átdolgozásban kimaradtak – a mesés elemek, marad a csupasz történet (Warsz és Szava). Más mesék pedig csobognak, ringatnak, magukba szippantanak (Rrateweka, a kis suszterinas), talán azért, mert ismerős motívumokből építkeznek, ezzel a felnőtt olvasóban felkeltik a gyerekkori meseélményeket.

A szöveg időnkénti szárazságát ellensúlyozzák az élettel teli, remek illusztrációk. Amit a leendő olvasó elsőre meglát, az az ígéretes, színpompás, varázslatos népmesei motívumokat felhasználó, keményfedeles könyvborító. És amikor lapozgatni kezdi a mesekönyvet, egyre csak ámul, szinte mindegyik oldal tartogat valami meglepetést, szépséget, ha éppen nem az adott meséhez tartozó illusztrációt, akkor csak egy-egy motívumot, vagy azt a vizuális élvezetet, hogy színes papíron olvashatja a meséket. A rajzok szinte kiugranak a könyvből, textúrájuk van, látszik a papír „szövedéke”, a krétavonalak, az ecsetvonások, a festékrétegek. Lenyűgözően aprólékos, igazi mesébe illő munkát végzett a könyv illusztrátora, Marianna Jagoda. Erre valóban mondható, hogy gazdagon illusztrált szöveg.

A Lengyel Nagykövetség kezdeményezésére összeállított kötet történeteit válogatta, fordította és a jegyzeteket készítette Gedeon Márta. A források között a fordításhoz felhasznált kötetek és a mesék címét lengyelül is megtaláljuk. Az utószót Jerzy Snopek (lengyel irodalom- és kultúrtörténész, fordító, diplomata, egyetemi tanár, a Lengyel Tudományos Akadémia professor extraordinariusa, 2016 óta Lengyelország budapesti nagykövete) írta.
 
A cikk a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával született meg. 
 
 
 

 

 
Szerző: Vándor Judit
Cím:  Lengyel legendák és népmesék,  Kiadó:  Napkút Kiadó,  Fordító:  Gedeon Márta,  Válogató szerkesztő:  Gedeon Márta,  Kiadás éve:  2021,  Oldalszám:  384 oldal,  Ár:  4990 Ft,  Illusztrátor:  Marianna Jagoda