Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

LENGYEL IFJÚSÁGI SZÍNDARABOK

Mennyek és pokol – mesék és történetek gyerekeknek és felnőtteknek
2021. okt. 6.
Az elmúlt húsz évben öt lengyel drámakötet jelent meg magyarul, s három hasonló magyar kiadvány, lengyelül. GABNAI KATALIN ISMERTETŐJE.
Most, a Móra Könyvkiadó számára, kortárs lengyel alkotók színpadra írt műveit szedte csokorba dr. Karolina Felberg, Jacek Kopczyński professzor és dr. Pászt Patrícia, aki a könyv műfordítója is. 
 
Nem szeret mindenki drámákat olvasni. Kell is ahhoz türelem, sőt, némi gyakorlat is. Ha meg kifejezetten azzal a céllal veszünk kézbe drámaszövegeket, hogy megpróbáljuk megérezni, mire jó, kiknek jó, s mennyire jó vagy mennyire problémás egy szövegkönyv, súlyos lelkifurdalás ülheti meg a lelket. Hiszen lehet, hogy csak nekem, az olvasónak nincs elég fantáziám az ajánlat teátrális kiteljesítéséhez. Ifjúsági témákat illetően pedig a szunnyadozó esztétikai vagy pedagógiai veszélyérzet is külön gondot jelenthet. 
 
Amikor ezt a Trencsényi László által szakmailag lektorált és Novák János által utószóval ellátott könyvet kézbe vettem, némi megnyugvás szállt meg. Ó, jártak itt előttem, nagy baj nem lesz. Először azt gondoltam, végig olvasom a jeleneteket, aztán összegezve megpróbálom megfogalmazni, kiknek és miért javasolható, ami javasolható, s mivel kell óvatosabban bánni. De mivel mind műfajilag, mind korosztályilag erős szóródást mutat a kötet, érdemesebb külön-külön szólni mindegyik darabról. Így a tájékozódni kívánó dramaturgok, rendezők, drámatanárok és színész-drámatanárok hamarabb lelhetik meg az őket érdeklő formát és tartalmat. 
 
Elżbieta Jodko-Kula: Nagy zöld galiba (7+)
 
Alakok: 2 fiú, 13-14 éves; 1 lány, 1-11 éves; 3 felnőtt nő; 3 felnőtt férfi; s valaki krokodilnak 
 
Ez afféle kölyök-abszurd. A szülők épp nincsenek otthon, a gyerekek indulnának táborozni, amikor egy távoli rokon ajándékát hozza a posta. Az ajándék egy beszélő krokodil. Először mindenki elájul, majd felocsúdik, s a krokodil a távoli táborban köt ki. Hazajönnek a szülők, s egy méltatlankodó nagynéni jelzi, hogy nem bír a tévesen kapott zsiráfjával, ő csak a krokodilt tudja pásztorolni. Senki nem ért semmit, s mire megjön a távoli nagybácsi is, hogy magához vegye az állatokat, a gyerekek már osztálypénzt gyűjtve mutogatják a bőbeszédű hüllőt. A krokodil zokog, mert nem akar a bácsihoz menni, aki visszamegy még némi szállítmányért, s most mindenki behúzott nyakkal várja a társalogni tudó papagájt meg a majmokat. Bájos elmebaj. Nézni nézheti bárki, de csak improvizálni is tudó színjátszók vagy fürge színészek lesznek vele sikeresek. A szövegben nem kell, és nem is lehet megkapaszkodni, „betanítani” biztos bukás, de az elszánt bohócéria örömet okozhat. 
 
Radosław Figura: Kép (12+)
 
Alakok: 1 hatodikos fiú és 1 lány, 3 felnőtt nő; 2 felnőtt férfi; és még felnőttek és gyerekek 
 
Megrendítően szép, kiválóan felépített forgatókönyv ez egy tévéjátékhoz. Alkoholista apja-anyja mellett él a fiú, törvénytelen kis munkákkal szerezve filléreket ételre, meg apjának sörre. Az osztály fekete báránya ő, mindenki rúgja, csúfolja, s a szerencsétlen, pedagógusi pályára alkalmatlan irodalomtanárnő is őt tapossa leginkább. Új lány kerül az osztályba, aki jómódú középosztálybeliek gyereke, de apja csalja az anyját, anyja meg gyógyszereken él. 
 
A két gyerek egymás mellé sodródik. A fiú bokszol, a lány táncol, de lényegében nincs kire nézniük, nincs hova menekülniük. Azért kicsit egymásba kapaszkodnak, s mivel más mintát nem adott nekik az élet, a ház galambtollakkal teli felső udvarára „kirándulnak”, s ki az üveget húzza meg, ki a gyógyszeres dobozkát nyitja föl. Hogy egyszer végre jó legyen. A szívfájdítóan pontos képet mutató, s szinte technikai forgatókönyvnek is megfelelő írásmű igazi filmes ajánlat. Talán lehetne egy magyar változatot készíteni belőle, vagy érdemes lenne elhozni lengyel barátainktól a Lengyel Tévészínház 2000-ben készült, nagy sikerű tévéfilmjét. Osztálytermi színháznak talán kevéssé alkalmas az alapmű, de valamiféle játszható változat elkészítése ebben a témában nagyon ránk férne. 
 
Robert Jarosz: A hordóban nevelt fiú (14+)
 
Alakok: Kutya, Anya, Apa és a Fiú 
 
Hasonló, bábos moralitásjáték ez, mint Tadeusz Słobodzianek és Piotr Tomaszuk nálunk is jól ismert Borsógörgetője. Sötét rémmese az oktalanság tragédiájáról, mely egyszerre mutatja egy ősi ballada és egy horror fantasy formai elemeit. Az esztelen házaspár, a tanulni és tanítani képtelen apa és anya rettegve óvják fiukat a hallomásból ismert szörnyűségektől, egy élni képtelen nyomorultat szabadítva ezzel a világra, aki aztán saját vesztüket is okozza majd. Fájdalmas, szép anyag, szabadversben. Látomásos tervező, jó zeneszerző is kell hozzá. Mindenképpen 14 év feletti közönségnek ajánlható, s emellett persze, felnőtteknek, miheztartásunk végett. 
 
Marta Guśniowska: Aki… (9+) 
 
Alakok: Egy bábos mesélő – töméntelen szereplővel és rengeteg mikro-eseménnyel
 
Több nyelvi lelemény utal arra, hogy a szöveg alighanem műfordítói bravúr, a mű pedig egy „nagyon lengyel”, metaforikus látomás egy gyerek Everyman-ről, aki csalinkázó bolyongásai során keresi Apját és Anyját. Az élethosszig tartó, szédelgő bámészkodás során viharos „zoom”-olások visznek közel tárgyakhoz, emberekhez, elvont fogalmakhoz. Felnőtt dolognak érzem ezt, de nincs kizárva, hogy gyerekek is követni lesznek képesek. (Titkon meg azt érzem, mintha gyerekirodalmi tisztelgés volna ez a Tajtékos napokat író Boris Vian írói munkássága előtt.) Hol gátlástalan automatikus írásnak, hol igazi költészetnek tűnik a szöveg. Bábos vagy akár színházi előadása mindenesetre számos buktatót rejt, csak önmagukban nagyon bízó együtteseknek, s nagy türelmű közönségnek merném javasolni.  
 
Dorota Masłowska: Hogy lettem boszorka (9+)
 
Alakok: az írónő monológjából tetszés szerint megjelenítendő figurák
 
Hol ugrándozó szabadversben, hol rímes prózában íródott bizarr „ijjegető” játék ez, felnőtteknek és gyerekeknek, sok utalással a lengyel hétköznapokra. Főszereplője egy bóklászó boszorkány, aki a fogyasztói társadalom fogyasztói allűrökkel rendelkező gyermekecskéi közül kívánja kiválasztani rég esedékes vacsoráját. Van itt minden bűn a túlfogyasztástól kezdve a felnőttektől tanult, gyermeki, de mégiscsak rút üzletelgetési előgyakorlatokig, a megszületni sem bíró szülő-gyermek kapcsolatokig, de érintjük a színházi előadás során zörgős papírból való cukormajszolást és a kevéssé zöld gondolkodásra jellemző chipsfogyasztást is. 2014-ben nagy sikere volt az előadásnak Varsóban. Nem tudom, lenne-e nekünk ehhez elegendő humorunk. Talán ha egy színész-drámatanárunk vállalná egy horrorisztikus clowniáda bemutatását. 
 
Szymon Jachimek: Jeremi összekapja magát LOL (12+)
 
Alakok: 3 kiskamasz fiú, 2-3 lány, egy nő, egy férfi, tömeghez egy egész iskola
 
Életkép a neten függő, telefont markolászó kamaszokról, elég furcsa – a netes szókincs, a kamaszvilág, és a több idősíkból származó „ifjúságinak” vélt beszédmód vegyítéséből adódó – keveréknyelven. A lényege, hogy az egyik fiú daganatos megbetegedése felébreszti, s hirtelen összerántja a kóválygó iskolatársakat, akik – némi szülői tanácsra – koncertet szerveznek a srácnak, hogy az érezze, törődnek vele. Az ilyen vékonyka szövegkönyvet leginkább improvizációs alapként lehetne használni. Ha jól mennek a próbák, az eredetinél életközelibb dialógusok is születhetnek. 
 
Maria Wojtyszko: Mennyek és pokol (7+)
 
Alakok: 8-10 férfi, 6-7 nő, s egy nagyszínpadi előadás minden szakembere
 
Ez a mű adja a drámakötet címét is, s már ott tépelődtem, miért ez a furcsa párosítás, vagyis miért van itt a menny többesszámban. Mert igaz, hogy Szent Péter nálunk is a „mennyekben” lakik, de azért „odafönt” csak a menny van, magában. A történet a következő: egy vagány anyuka, a kisfiát egyedül nevelő DJ Jola meghal autóbalesetben, de feljut a mennybe, mert megérdemelte. Sajnos, elég nyersen beszél Szent Péterrel, sőt a megjelenő Istennel is, úgyhogy a pokolban köt ki. De semmi gond, összebarátkozik egy krampusszal, szökést tervez, föl, a földre, de a nagyok megakadályozzák ezt. Isten, s a vele meghitt viszonyban lévő Szűzanya, Szent Péter meg az angyalok, a pokolfajzatokkal, Belzebubbal és Luciferrel közösen indítanak hadműveletet DJ Jola megfékezésére. Az egészet Tádi, a 7 éves fiúcska narrálja, akit Jola nővére nevel, odalenn. Az a boldog vég, hogy Jola és a fia között örökéletű, megszakíthatatlan telefonkapcsolat létesül, s Tádiból is DJ lesz egy szép napon. Nekem valahogy ellenemre van az egész darab (Molnár Ferenc többet hozott ki hasonló bajokból), de tudom, hogy vannak, akik kedvelik az ilyesmit. Nem lennék meglepve, ha – egy jobb címmel – az Újszínház hamarosan bemutatná. 
  
Jarosław Jakubowski: A Mókus-Leány története 
 
Alakok: 8 személy mindösszesen, közülük 3 nő vagy leány
 
Érzelmes, misztikus álomjáték ez. Legendácska arról, hogy letérhetsz a helyes útról, de a jóság számodra sem elérhetetlen. Anyjával és nővérével él a fiú (az apátlanság mint jellemző állapot végig vonul a köteten!), a szürke hétköznapokból egy erdőjáró álomba menekülve. A Mókus-leány szellemalakja megismerteti vele az Erdő Lelkét, de találkoznak az Árny alakjával is, aki a megszeppent fiúnak ugyanolyan tanácsokat ad, mint egy izomagyú kopasz a külkerületben. Ettől kezdve a fiú lesz a család gonosza és az iskola réme, a tanács működik! Egy ponton – talán a Mókus-leány érintésének hatására? – változás következik be, s attól kezdve minden jóra fordul. Cukros, kesernyés moralizálgatás ez, de talán hatni képes bábjáték lehet belőle.
 
Tomasz Kaczorowski: Lődd rá spiccel! (12+)
 
Alakok: sok kamaszfiú, két férfi, és „jó, ha van egy lány is”
 
Dinamikus, hallatlanul szép, lelkesítő szövegajánlat ez az írásjeleket alig tartalmazó, de a csapatversenyek hangulatával, az együttes élmény röptető erejével és a futballvilág fontos dokumentumaival és adataival is tisztában lévő szövegkönyv. A lihegő kamaszok dialógusai az edző tanácsaival és az imádott Zlatant idéző nagymenő szövegeivel váltakoznak. Írják, hogy rádiójáték készült belőle, de végig olvasva az anyagot, érzem, annak sem lenne semmi akadálya, hogy egy nagylétszámú fiúkórus meg két felnőtt férfi adja egy ütőhangszerekkel megsegített „mimetikus oratórium” szereplőgárdáját. Nagyot tudna szólni. Csak egy jó ritmusérzékű, jó fülű rendező kell hozzá. Egészen nagyszerű!
 
Malina Prześluga: Debil (16+)
 
Alakok: Misi, a gyermeklelkű, fogyatékos férfi és a Micimackó történet figurái
 
Megrendítő, drámai erejű játék szövegkönyve ez, nagy gyakorlatú, képzett színészeknek, s minimum 16 éves vagy felnőtt nézőknek. Az ismertetéséből idézem: „A valóságos időt a Micimackó-történet elemeivel vegyítő érzékenyítő darab drámai történetben mutatja be a kamaszoknak (is) a fogyatékosság sajátos kétarcú természetét, a tartózkodás, távolítás motívumait, a részvét és az együttérzés emberi normáit, ám mindemellett leleplezi a képmutatás, hazugság és önzés világát is. Az értelmi fogyatékosság fontos és nehéz témáját felvállalva óvakodik az érzelmi zsarolástól, és egy kirekesztett ember egyszerű történetéből a gonosz születésének nyugtalanító példázatává alakul át.” Kifejezőbb, szerencsésebb címet, és bátor művészeket kell majd találni hozzá. 
  
A cikk a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával született meg. 

 

lengyel cikkbe

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek