Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor-kiállítás / Bajor Gizi Színészmúzeum
2021.09.06.

Nem, nem kell megszállott balett-rajongónak lenni ahhoz, hogy fölhabzó kíváncsisággal böngésszük a falakon és a tárlókban elhelyezett szövegeket, alaposan szemügyre vegyük a fotókat – elég, ha érdekel bennünket egy huszadik századi magyar művészsors. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.


Mondom gyorsan: még néhány napig, vagyis szeptember 12-ig látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban a Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítás – ilyen csudásan összepakolt tárlatot, amelynek fontos hatáseleme a sűrítés, az intenzitás, pici helyeken szoktam látni, és ott is ritkán. Halász Tamás kurátor sokéves kutatást, hagyatékrendszerezést és interjúzást követően állt neki kis csapatával – köztük Csanádi Judittal, aki a látványt tervezte – a kiállítás előkészítésének, közben megírt egy vaskos, gazdagon illusztrált könyvet is Róna Viktorról, legyen ez a „katalógus”.
 
Róna Viktor életrajzi adatai is ki- és leolvashatók a falakról, de nem ez a lényeg. Hanem például az, hogy a szülők együttélésének tizenhatodik évében született meg az egyetlen gyerekük, „Viki”. Aki alig volt kétéves (!), amikor színpadra lépett... Alighanem a gének...
 
Persze, a szülők „színházi népség” voltak, ezért ez nem is annyira meglepő. Nem a korabeli „első vonalban”, de azért Róna Zoltán táncoskomikusnak és Csillik Mária szubrettnek mégiscsak barátja, ismerőse volt Latabár Kálmán, Honthy Hanna, akik szívesen fotózkodtak a kis Vikivel is.
 

Aki azonban nem színész, hanem táncos akart lenni, noha az alkata jó ideig nem kedvezett ennek – még Orosz Adél, a későbbi életre szóló partner is megjegyezte, hogy a tanulmányaik alatt a lányok nem szívesen táncoltak Rónával, akinek gyenge volt az izomzata, és „leejtegette” a partnereit...
 
És mégis: tizennégy éves, amikor szerződteti az Operaház, ekkor kezdi tanulmányait a balettintézetben is. Nincs húszéves, amikor egy beugrás következtében eltáncolja a Diótörő Hercegét – és ezzel elindul egy világra szóló, hatalmas karrier...
 
Valahol Moszkvában, persze, a balett fellegvárában. Aztán folytatódott a világ több mint százötven városában – ott látjuk felsorolva és „vektorozva” a kiállítás egyik termében az összeset.
 
Nézem a fotókat: Erzsébet anyakirályné gratulációját fogadja illőn lehajtott fejjel az egyiken, Picasso mellett mosolyog a másikon, a harmadikon ott van Jacqueline Kennedy és Robert Kennedy (az előadáson még JFK is ott volt); a legnagyobb világlapok címoldalán virít, legtöbbször ott van mellette Orosz Adél, de olykor Nurejev, vagy az ő partnere, Margot Fonteyn, akivel „betáncolta” Amerikát is.
 
És olvasom a képek és szövegek mögötti regényt: bármerre járt, minden áldott nap képeslapot küldött a szüleinek. Tudatta velük, hogy mit csinál, mit próbál, merre jár, és kérte, hogy főzzenek neki valami finomat, ha hazajön. A szülők gondosan – és gondolom, lelkesen – archiváltak mindent, eltettek minden újságcikket, fotót, levelet, képeslapot. Maga Róna is eltett mindent – innen a hatalmas hagyaték.
 
Forrás: OSZMI. Fotó: Halász Tamás
Forrás: OSZMI. Fotó: Halász Tamás      
Nem tudom, volt-e szerelme – sosem házasodott meg, azt tudom. A szüleit imádta, ők meg rajongtak érte; alighanem agyonszerették, hiszen jócskán felnőtt volt már, amikor saját lakásba költözött. 
 
Nem tudom, kik és hányszor környékezték meg, hogy maradjon kint Nyugaton, mint Nurejev; nem tudom, mi lett volna akkor, merre kanyarodott volna az élete. Sejtem, hogy miért mondott nemet ezekre a megkörnyékezésekre – és hát sajnálom is.
 
Az Operaházzal nem volt felhőtlen a viszonya, de mire a táncos karrierje végére ért, már táncpedagógusként is dolgozott. Párizsban is, Tokióban is. Imádták, körülrajongták mindenhol. Árad a kiállítás termeiben látható képekről, hogy kedves ember lehetett...
 
Hogy boldog is volt-e, nem tudom. Én egy örök elégedetlen, sokszor boldogtalan embert sejtek a fotók és jegyzetek mögött – de lehet, hogy nincs igazam: keressék meg a saját olvasatukat.
 
Az Operaházban utolsó műve a Csipkerózsika koreográfiája – és az, hogy utolsó, ott van az arcán, amikor a tapsrendben meghajol; erről egy megrendítő filmrészlet tanúskodik.
 
Aztán a Tokiói Balettel – ahol már tíz éve gyakorlatvezető – világturnéra indul (a turné állomásai közt Budapest nem szerepel), de a betegsége miatt haza kell jönnie.
 
A szülei nagyjából nyolcvan évet éltek. Neki hatvan sem jutott. Szóval mégsem csak a gének...
 
(A kiállítás szerdától vasárnapig 14-18-ig látogatható, szeptember 12-ig.)
Szerző: Csáki Judit
Szerző:  Halász Tamás,  Cím:  Róna Viktor - Herceg a Vasfüggöny mögül,  Kiadó:  Petőfi Irodalmi Múzeum,  Kiadás éve:  2020,  Oldalszám:  228 oldal,  Ár:  5600 Ft