Alatta-felette (online) / TÁP Színház, Trafó
2021.03.25.

„Nem szeretem a kefélni szót, a dugnit pláne nem, a basznit szeretem, de az meg a szöveget nem szereti”, így Esterházy, és valóban, a TÁPosok is csak kukaccal merik leírni az új e-előadásuk címét: B@szatlanul. KOVÁCS BEA KRITIKÁJA.

A Trafó február 19-ei streamelőadása a TÁP Színház improvizatív Alatta-felette sorozatának legújabb darabja, ultraszemélyes dokumentumszínházi variáció egy témára, a legelemibbre, a legősibbre, a legtermékenyebbre: a szexualitásra. 
 
Láng Annamária
Láng Annamária
A szex természetesen az emberi kapcsolatok, a szerelem, az együttlét, az egyedüllét, az alkotás(vágy), a karrier, az önkifejezés és az önmegvalósítás hálójában kerül boncasztalra, vagy ahogy a Zoom-produkció alcíme beharangozza: „Hiányaink, Most és Örökkön – magány: szex, munka, internet”. A kb. kétórás előadásban Vajdai Vilmos rendező-ötletgazda és az alkotócsapat (Bodor Ágnes, Fekete Ádám, Göndör Laci, Hajmási Dávid, Hajmási Péter, Janklovics Péter, Jónás Vera, Láng Annamária, Molnár G. Nóra, Tasnádi Bence, Tózsa Mikolt, Vetlényi Lili, Vranik Krisztián, Zilahy Anna és Znajkay Zsófia) történetei tárulnak fel előttünk, egy-egy pinggel megszakítva. Kicsit olyan ez, mint amikor osztálytalálkozón sorra válaszolunk ugyanazokra a kérdésekre, itt most: hogy éled túl a karantént?, mit csinálsz színház/zenélés/fellépés helyett?, van egy jó pasizós-csajozós sztorid?, emlékszel még, milyen a szex?, és így tovább.
 
A prüdériától mentes, közvetlen hangulat garantált. Ahogy a történeteket hallgatom, azt érzem, fokozatosan mentesülök a szégyentől, amit a pandémia-okozta személyes frusztrációim miatt érzek, és hogy ezért teret, nyitottságot és elfogadást kell adnom cserébe az alkotóknak. Érdekes állat az ember, abból nyer energiát, ha ad; különösen igaz ez az előadóművészekre, akiket, mint tudjuk, sajátosan b@szott meg a korona. Ha egy színész vagy egy zenész (esetünkben az ikonikus Jónás Vera és egy introvertált csellista, Bodor Ágnes) éltető energiáit, varázserejét, kakaóját részben a közönségtől kapja, a megvonás még erősebb.

Znajkay Zsófia
Znajkay Zsófia
A társas energiatranzakció (hiánya) hatással van a szexdrive-ra, az alkotásvágyra, a termékenységre-tevékenységre. A Karantén-show-ból is ismert, harminchoz közelítő Hajmási Péter fogalmazza meg: fiatalember volt a karantén előtt, most meg már öreg lett. Ezek a túlcsordulások vagy aszályok, ki-ki hogy éli meg, szervező elvei lesznek a történeteknek. Vranik Krisztián például egy poszt-válási szexuális sokadalomról beszél; Göndör Laci pénzhiány és luxusigény miatt újból felfedezi közgazdász énjét és törleszt egy morális számlát; Jónás Vera zenét ír, és ceremóniamesterként megtanul Zoom-on összehangolni egy kórust és egy nagyzenekart; Vajdai Vilmos pedig megismeri a Tinder-túladagolás veszélyeit. 

Mások a bezártság által előidézett múltfeldolgozás szellemeivel birkóznak vagy barátkoznak: Molnár G. Nóra színésszé válásának útját meséli el, megemlékezve arról a meghatározó szerelemről, ami a felvételit inspirálta és egy coming-outban végződött; Tózsa Mikolt egy tivornyás randi extrém fordulópontjait ecseteli (de hát ki nem pisilt már egy ismeretlen pasi lakásán részegen a földre?); Hajmási Dávidot a szexhiány arra készteti, hogy egy építkezésen vállaljon munkát, és végül leszámoljon egy régi szimpátiával; Znajkay Zsófia a boldog házasság kulcsát a közös fétisekben fedezi fel.

Az előadók három körben, ugyanabban a sorrendben adják elő a változatos élettörténeteket. Ez néha picit nehézkessé válik, játékosabb lenne egy-egy sztorit saját dramaturgiai feszültségükkel konkordanciában, gyorsabban, előrehozva elmondani. Zseniálisan sül el viszont a Tasnádi Bence csavarokkal és izgalommal teli történetének darabolása. (Az előadás vége technikai okokból másnapra marad. A szervezők ugyan szombaton elküldik e-mailben az utolsó 15 percet, a péntek este egy csúcs és kiüresedés nélküli együttlét megszakított hangulatában zárul.) Tasnádi egy kiábrándító törökországi kirándulás kalandjait meséli, ami során sehogy se jön neki össze a szex. Barátjával mindenfelé járnak, már drogok is előkerülnek, de még mindig semmi. Barátja feladja, a színész azonban kitart, és népmesei módon már majdnem összejön is valami, sőt. Nagyon úgy tűnik, hogy egy orgiasztikus, feledhetetlen este elébe néz, amikor egyszer csak megjelennek a bulin a rendőrök, ő pedig drogokkal teli hátizsákjával, meghökkenve, ám b@szatlanul arra kényszerül, hogy az ereszen át távozzon.

Vajdai Vilmos
Vajdai Vilmos
Komolyabb témákat is érint az előadás: Láng Annamária önironikus előadásában például a színészi nárcizmusról esik szó, Vetlényi Lili a pornó irányába való nyitás meglepően felfrissítő erejéről beszél, Fekete Ádám a szeretet, a szeretés súlyos terhére reflektál. Janklovics Péter csajozós kudarctörténete az előadás egyik legerősebb humorforrása, de Göndör Laci, Hajmási Péter, Molnár G. Nóra és Tózsa Mikolt sztorijain is (sírva) nyerítek. Zilahy Anna szellemszerű története, valamint egy gyümölcsökkel „eljátszott” férfi-nő duódrámája is a színháziasság felé próbálják tolni a produkciót, véleményem szerint egy kicsit erőltetetten. Az Alatta-felette akkor működik a legjobban, amikor a történet, az átlátszóság, a személyesség és a humor kerül előtérbe. Ilyen ez a Zoom, nehezen bírja a nem frontális megcsináltságot.

A B@szatlanul: az intimitás, a közös emberi vergődéseink, a sikeres és felsülős próbálkozásaink kiszellőztetésének felülete. Tényleg azt az érzetet kelti, mint egy jól megérdemelt baráti kibeszélő-show, megnevettet, megkönnyít, ha hagyjuk. A nézői kielégülés záloga a nyitottság, a kíváncsiság és a tisztelet, hogy valaki kimondja botladozásait helyettünk. Egy rendezői kizökkenést leszámítva Vajdai részéről, az előadók nem reflektálnak direkt módon egymás történeteire, amitől az a jóleső érzésem támad, hogy tényleg nekem mondják apró-cseprő, kínos-kinky dolgaikat. Ez fontos. 

A technikai malőr miatt a megszakított előadást követően úgy érzem magam, mint egy szülinapos gyermek, akit otthagytak a játszótéren. Aztán a szombati lezárás valamennyire megnyugtat: valahogy mégsem olyan vészes az egész, ha már ennyit kibírtunk együtt, külön, mindenféle hiányokban.
 
Az előadás adatlapja a Trafó oldalán itt található. 
Szerző: Kovács Bea