Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

A BANDITA ÚJ RUHÁJA

The True History of the Kelly Gang / Amazon Prime
2020. máj. 12.
Punk, folklór és családi tragédia. Az ausztrál Robin Hood korszerű és nyerspoétikus feldolgozásban válik mitikus hősből anyakomplexusos rocksztárrá. HARSÁNYI DOMONKOS KRITIKÁJA.
Az ausztrál bushranger kultuszt Magyarországon legkönnyebben az alföldi betyárokéhoz lehetne hasonlítani. A társadalomból a regnáló hatalom által kirekesztett törvényen kívüli személyek ők, akik a jog szemében közönséges bűnözők, a nép számára viszont az ellenállás és a szabadság megtestesítői. 
 

Ned Kelly az ausztrál történelem legismertebb útonállója, aki csapata, a Kelly Gang társaságában lókötéstől a bankrabláson át a rendőrgyilkosságig számtalan bűntényt elkövetett a 19. századi brit rendfenntartók ellen. Ned Kelly utolsó véres összecsapása a viktóriai rendőrséggel, saját készítésű golyóálló páncéljában, örökre beleivódott a kontinens néphagyományába. Az elnyomás és az uralkodó eszmék ellen lázadó banditahős pedig az ausztrál társadalmi identitás egyik legfontosabb elemévé vált a halála óta eltelt 140 évben.
 
Kultikus státusza anyaországában egyedülálló. Turisztikai iparágak épültek élete főbb eseményeinek helyszínei köré, szólások kötődnek hozzá és az irodalomtól a festészetig számtalan feldolgozása született történetének. Filmes hagyományai egyenesen a mozgóképgyártás születéséig nyúlnak vissza, lásd az első nagyjátékfilmként számontartott, 1906-os The Story of the Kelly Gang című mozit. 
 
Az évek során a Kelly-mítosz Robin Hood-i magasságokba röpítette a megosztó figurát, az ikon mögötti valódi személyiség pedig lassan kiveszett a köztudatból. Ezt a perszónát igyekezett újra megtalálni Peter Carey True History of the Kelly Gang című regénye. A Ned Kelly fikciós memoárjaként felépített elbeszélés a címe ellenére több ízben módosított a történelmi tényeken, lecsupaszítva a karaktert a mítoszok által rárakott manírtól.
 
Jelenetek a filmből
Jelenetek a filmből 
Justin Kurzel filmje Carey regényének szellemiségét ülteti át mozgóképes formába, melynek legmeghatározóbb eleme a személyes hangvétel. A Ned Kelly gyermekkorával kezdődő történetből egy hányattatott sorsú embert ismerünk meg, akinek az átalakulását követjük a jó képességű fiútól a legendás bűnözőig. A klasszikus hőstörténet alapjai tehát adottak, a rendező azonban szembe megy a konvenciókkal, amikor lélektani drámát fest a mitikus bandavezér életéből. Azok az elemek, amelyek jellemzően központi szerepet kapnak a feldolgozásokban, itt a háttérbe szorulnak, és olyan, részben kitalált motívumok veszik át helyüket, mint a Kelly-fiúk sugallt homoerotikus hajlamai, vagy a bűn útjára lépésük valódi eredete. A legfontosabb ezek közül mégis Ned viszonya édesanyjával.
 
A cselekmény középpontjában egy mérgező szülő-gyerek kapcsolat áll: Ned anyjának szeretője szerint olyan ez a viszony, mint a kutya hűsége az őt rendszeresen bántalmazó gazdája iránt. A legtöbb adaptációban megmentésre szoruló anyafigurát Kurzel filmje manipulatív, karizmatikus mátriárkává formálja és Ned élete, illetve a cselekmény legfőbb mozgatórugójává teszi. Nyomon követjük, hogy az Ellen Kelly (Essie Davis) és fia közti érzelmi ambivalencia milyen hatással van a fiú életére és döntéseire, de azt is látjuk, hogyan katalizálják anyja hatásai a fiú tragikus végzetét. Egy outlaw legenda históriája jellemzően nem szól anyakomplexusokról, itt viszont elengedhetetlen eszköz ahhoz, hogy Kurzel mitikus státuszban lévő karakterét humanizálni tudja, közelebb engedje a nézőjéhez.
 
A képek forrása: MAFAB
A képek forrása: MAFAB
Az érzelmek és belső feszültségek által dominált narratíva filozofikusabb feldolgozást kíván, amit Kurzel sajátos eszközökkel ér el. A filmet Ned Kelly köznapi poézissel megírt narrációja kíséri végig, melyben gyermekének írt gondolatai fogalmazódnak meg. Az így teremtett bensőséges hangulatot pedig a jellegzetes formai stilizáltság emeli a következő szintre. Ari Wegner operatőr expresszionista felvételei szinte meseszerű hatást kölcsönöznek a kietlen ausztrál tájaknak, és bár sosem rugaszkodnak túl messzire a valóság talajától, végig afölött járnak néhány centivel. Ahogy a klimaktikus csatajalanethez közeledünk, a film látványvilága is egyre radikálisabbá válik. A sokszor pszichedelikusba hajló képek teret engednek a szabad értelmezésnek.
 
A konvenciókat felrúgó, rebellis stílus a teljes film fontos szervezőelve. Zenei világára és ruhatárára a brit punk volt hatással, akárcsak a Kelly Gang tagjaira, akik inkább hasonlítanak egy rockbandára, mint 19. századi banditákra. Kurzel nem dramatizálni szeretné Ned Kelly történetét, inkább a karakter esszenciáját és szellemiségét próbálja megragadni. Lázad az életrajzi filmek szabályai ellen, a történelmi hitelesség ellen és végső soron a Ned Kellyhez kapcsolódó macsó férfikép ellen, amit az idősebb Nedet alakító George MacKay játéka új megközelítésbe helyez. Azzal, hogy félelmeket, családi nehézségeket, egy gyermeket, mindennek tetejébe pedig bizonytalan szexuális identitást adott az ausztrál maszkulinitást jelképező alaknak, a mítosz újragondolására kényszeríti nézőit. Rámutat, hogy Ned Kelly valódi történeténél sokkal fontosabb az, hogy mit képvisel egy ilyen figura számunkra ma.
 
Justin Kurzel kosztümös punk eposza történelemleckére nem alkalmas, családról, bajtársiasságról és nemzeti példaképekről való elgondolkodtatásra viszont annál inkább. Kinetikus vízió, ami sikeresen értelmezi újra és teszi ismét relevánssá a megkövült eszményképet.
 

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek