Minősítéssel nem rendelkező Budapest fővárosi színházi- és táncművészet előadó-művészeti szervezetek Emtv. szerinti, 2020. évi szakmai program megvalósítási és működési támogatása – Döntési javaslatok indoklása
2020.05.06.

Az alábbiakban a budapesti székhelyű szervezetek pályázatát bíráló szakmai kuratórium - Fuchs Lívia, Hajós Zsuzsa, Kenesei Edina, Herboly Domonkos, Imely Zoltán - döntési javaslatának részletes indoklása olvasható.

1. A források elosztása

Az idei évben először sorolta a kiíró a pályázókat két külön csoportba (fővárosi/vidéki), és e szétválasztáson belül valamennyi pályázati kategória elbírálásához egy-egy kuratóriumot kért fel. A két, úgynevezett komplex kuratórium így különleges kihívással szembesült, hiszen az összes kategória (Színház I. és II., Tánc, Forgalmazói, Nemzetiségi, Szabadtéri, Zene) valamennyi pályázatáról kellett dönteniük.

A fővárosi pályázatok az idén az alábbiak szerint alakultak: 
 
 KategóriaPályázók száma Pályázott összeg Szétosztható keret Forrás/Igény 
 Színház I. 32649.873.216 Ft180.000.000 Ft 28% 
 Színház II. 7178.034.400 Ft   80.000.000 Ft 45% 
 Tánc17 249.005.000 Ft 146.000.000 Ft 59% 
 Forgalmazói14 355.483.915 Ft 127.500.000 Ft 36% 
 Zene19 184.543.449 Ft   74.000.000 Ft40% 
 Szabadtéri 0 -
 Nemzetiségi 0 -
 Összesen 70 1.432.397.531 Ft834.416.665 Ft 58% 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a kategóriánként szétosztható keretet a pályázati kiírás tartalmazta, s ez 20%-os forrás átcsoportosítást engedélyezett a kuratóriumnak a Színház I. és Színház II. kategóriák között. 
A táblázatból kiolvasható, hogy a két leginkább forráshiányos terület a Színház I. és a Forgalmazói kategória. Az előbbi mérséklésére a kuratórium a Színház II. kategóriára javasolt összegből 16 millió forintot a Színház I. kategóriába csoportosított át. A legsúlyosabban alulfinanszírozott forgalmazói kategória döntéseinél (amely keretének mértéke mind a Színház I., mind a Tánc kategóriában pályázók produkciós és fellépési lehetőségeit érinti) igyekeztünk a megítélt támogatásokat a lehetőségekhez mérten a tavalyi szinten tartani.

A zeneművészeti szervezetek pályázati kiírása és az elbírálás szempontjai lényegesen különböznek a másik öt kategória kritériumaitól, így az erről szóló indoklást külön fejezetben részletezzük.

Az idei pályázati forrásigényt nincs módunkban összevetni a tavalyi hasonló számokkal, mert a vidéki pályázatokhoz nincs hozzáférésünk. A pályázati kiírások alapján azonban az EMMI által javasolt keretösszegek irányt mutató információval szolgálhatnak. A táblázatban a 2020-as forrásadatok alatt a fővárosi és a vidéki pályázati kiírások egyesített összege szerepel.
 
 Szétosztható keret2019 2020 Változás Különbség  
 Színház I. 268.800.000 Ft245.000.000 Ft -8.85%  - 23.800.000 Ft 
 Színház II. 118.000.000 Ft144.800.000 Ft +22.71%  + 26.800.000 Ft 
 Tánc 176.500.000 Ft186.000.000 Ft +5.38%  +  9.500.000 Ft 
 Forgalmazói 210.000.000 Ft197.500.000 Ft -5.95%  - 12.500.000 Ft 
 Zene 154.000.000 Ft154.000.000 Ft  - 
 Szabadtéri 247.000.000 Ft242.000.000 Ft -2.02%  - 5.000.000 Ft 
 Nemzetiségi   90.000.000 Ft  90.000.000 Ft - 
 Összesen 1.264.300.000 Ft1.259.300.000 Ft -0.40%  - 5.000.000 Ft 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az évek óta súlyosan alulfinanszírozott előadóművészeti szervezetek működési támogatására idén az EMMI az előző évinél 5 millió forinttal kevesebb keretösszeget ítélt meg.
 
A kategóriánként meghatározott keretösszegekből kirajzolódik azonban egy olyan tendencia, amit fontos kiemelnünk. A pályázati kategóriák közötti, a kiíró általi forrásátcsoportosítás legmarkánsabban a Színház I. kategóriát érintette. A Forgalmazói kategória forrásainak csökkentésével együtt a támogató ezirányú döntése a független színházi terület innovatív és/vagy progresszív pályázói részére akár kultúrpolitikai üzenetként is értelmezhető. A kuratórium a kiíró által engedélyezett forrásátcsoportosítással a lehetőségeihez mérten igyekezett a két színházi kategória közötti aránytalanságokat kompenzálni.
 
A táncművészeti szervezetek forráskeretének minimális emelését a kuratórium pozitívan értékeli, és biztatja a kiírót a független előadóművészeti szervezetek támogatásának a fentiekben leírt tendenciával ellentétes, jelentős emelésére.

Emlékeztetőül:
Színház I. kategória: Innovatív és/vagy progresszív kortárs színházi törekvéseket megvalósító színházi szervezetek, amelyek művészi folyamatok létrehozása és közvetítése révén eredeti és eredményes módon járulnak hozzá közösségek megerősödéséhez, tevékenységük egy (vagy több) meghatározott közösség, társadalmi szegmens, földrajzi egység, szakmai kör számára a kulturális érték- és mintateremtés/-közvetítés szempontjából kiemelkedő jelentőségű, és működésükkel a választott célcsoport(ok)nál társadalmi változást idéznek elő.
Színház II. kategória: tradicionális, széles nézőközönséget megszólítani kívánó színházi szervezet.
 
A zenei előadó-művészeti szervezetek esetében a budapesti és nem budapesti székhelyű együttesek közötti forrásmegosztás a 2019-es keret tényleges megoszlása szerint alakult (74m Ft vs. 80m Ft). Mivel a teljes, 154 millió forintos keret változatlan maradt, így az általános forráshiányon kívül a budapesti szervezetekre fordítható összeg nem mondható extrém szűkösnek, legalábbis nem szűkösebb, mint a 2019-es évben volt.
 
2. Szempontok 

Az elmúlt évek gyakorlata alapján a kuratórium idén is kizárólag olyan pályázatokat javasolt támogatásra, amelyek maradéktalanul megfeleltek a szakmai küszöbértékeknek és formai kritériumoknak, emellett benyújtott adataik koherensek voltak, felelős működésről tanúskodtak, a költségvetésük reális és szabályos volt. 

A szakértői testület kiemelten figyelt arra a mérlegelésnél, hogy milyen hatékonyságú a pályázóknál a valódi innováció, az együttműködés és a közpénz hasznosulása. A szakmai kuratórium a rendelkezésre álló keretösszegek szűkössége miatt igyekezett a tavalyi támogatási összegeket megítélni, annak emelésére csak néhány pályázat esetén volt lehetősége. A kuratórium ezeknél a pályázóknál a rendelkezésére álló szerény eszközökkel a hatékony, a kategórián belül is előremutató, modell értékű működést kívánta elismerni.

Lényeges itt megemlíteni az EPER pályázói felület hiányosságait és az ezzel kapcsolatos kurátori tapasztalatokat. Az idén először használt EPER rendszer korlátozottan alkalmas a működési pályázatok érdemi elbírálására. A kötelezően beadandó költségvetés formája jelentősen eltér a korábbiakban megszokottól, így a pályázó szervezet éves működéséről, illetve a pályázott támogatás bevételi oldaláról egyedül az adattábla költségvetése szolgált információként. A pályázók jelentős része a kellőnél kevesebb figyelmet fordított az adattábla pontos és számszakilag értékelhető kitöltésére, ami kellőképpen megnehezítette a pályázó pénzügyi helyzetének és terveinek átláthatóságát. Jelentésében a kuratórium javasolta a kiírónak a korábbi rendszerbe való visszatérést, vagy az EPER pályázati felület módosítását.

3. A bírálat folyamata, értékelés

A bírálatra idén a korábbiaknál is szűkebb időkeretben került sor, a fővárosi kuratórium felkérése és a döntés meghozatala között mindössze öt napot biztosított a kiíró. A kuratórium folyamatos telefonos és internetes kapcsolattartás révén alakította ki álláspontját, amelyet egy formális online kuratóriumi ülés során véglegesített. 

A támogatási javaslatokat a következő szempontok mérlegelésével alakítottuk ki:

a) pontszám;
b) gazdasági hatékonyság, a költségvetés realitása, koherenciája, az igényelt támogatás mértéke;
c) statisztikai mutatók (realizált és tervezett nézőszám, előadásszám, bemutatószám, a közönség elérése);
d) a 2019-re tervezett vállalások teljesülésének mértéke és a 2020-ra vállalt feladatok realitása;*
e) az egyes pályázók egymáshoz viszonyítása, a támogatási értékek összehangolása.

* A pályázatok beadásakor már nyilvánvaló volt, hogy a vírushelyzet ellehetetleníti a megfontolt tervezést. Ez a pályázati anyagokban ugyan nem jelent meg (nem is jelenhetett), a visszatervezésnél és az elszámolásnál azonban kiemelt jelentőséget fog kapni. A kiírónak megküldött észrevételeink (4. pont) tartalmaznak erre vonatkozó javaslatokat.

A kuratórium a megalapozott döntés meghozatala érdekében élt azzal a lehetőségével, hogy az értékelés során kiegészítő tájékoztatást kérhet a pályázóktól, ami sok esetben hasznosnak is bizonyult. 

A Színház I. kategóriában két pályázó nem felelt meg a formai követelményeknek (az egyik szervezet nem rendelkezett regisztrációval, a másik nem budapesti székhelyű volt), ezeket az NKAI zárta ki. Szakmailag négy pályázatot utasított el a kuratórium, mindegyik esetben a honlapon kötelezően feltüntetendő adatok hiánya miatt, illetve egy pályázó került átsorolásra a Színház II-be. A keretösszeg szűkössége miatt egyetlen pályázót ítéltünk forráshiányosnak abban a reményben, hogy az igényelt támogatást sikerül más központi forrásból megkapnia. Végezetül volt két pályázó, akiket szintén a Színház II. kategóriába soroltunk volna át, de mivel egyik kategóriában sem érték el a támogatáshoz szükséges pontszámot, maradtak a Színház I-ben.

A Színház II. kategórián belül több pályázónál is (akik értékelhető módon töltötték ki az adattábla költségvetését) észrevehető volt, hogy valójában a kivezetett TAO támogatás összege hiányzik a rendszerszintű működésükhöz. Ez a döntéseknél ugyan nem volt szempont, de megjegyzésre érdemesnek tartjuk.
A kategórián belül egyetlen pályázó nem felelt meg a szakmai kritériumoknak (nem volt tavaly bemutatója), így nem tudtuk értékelni az egyébként alapos pályázatot. 

A Táncművészet 3/A kategóriában minden pályázó megfelelt a formai követelményeknek. A keretösszeg rendkívüli szűkössége miatt új pályázók támogatása csak a régebbiektől elvont összegekkel lehetséges, így arra is alig volt módja a kuratóriumnak, hogy a nagy múltú, stabilan és kimagasló művészi színvonalon működő társulatok támogatása érdemben emelkedjen.

A Táncművészet 3/B kategóriába pályázat nem érkezett, igaz, e kategória jelenleg nem is rendelkezik elkülönített, pályázó esetén odaítélhető keretösszeggel.

A Forgalmazói kategóriában az egyik pályázó nem rendelkezett budapesti székhellyel, így őt az NKAI automatikusan kizárta. A kuratórium egy másik pályázó kapcsán jelezte, hogy bár színházi kategóriában regisztrált a Kormányhivatalnál, a tevékenységét tekintve jazz klub, így sem a kiírás, sem a szempontrendszer nem vonatkoztatható rá. (Lásd még: 4. pont) A forgalmazói keretösszeg szűkössége miatt egy pályázót kellett forráshiányra hivatkozva sajnálatos módon elutasítanunk.

A Zenei előadó-művészeti szervezetek pályázatai a korábbi évek gyakorlatának megfelelően egyetlen kategóriában versenyeztek egymással. A színházi és a táncos területtel ellentétben nem komplex pontszám-rendszer adta ki a pályázónkénti támogatási összegeket, hanem a kurátorok közvetlenül javasoltak összegszerű támogatást. Mivel a pályázók között szimfonikus zenekarok, kamarazenekarok, ensemble együttesek, jazzformációk, kamarakórusok és vegyeskarok is találhatóak, a kuratórium feladata a pályázók által létrehozott produkciók minőségének, valamint a pályázók működési koncepciójának bírálata mellett a pályázók által képviselt műfajok közötti arányos forráselosztás volt. 

Általánosságban megállapítható, hogy a pályázatok tartalma, szerkesztése és minősége az alig értelmezhető és a kiváló közötti teljes skálát átfogta. Nagyban segíti a kuratórium munkáját, amikor a pályázó a pályázati szempontrendszer szerint építi fel dolgozatát, illetve igyekszik annak valamennyi pontját érinteni. Ennek a feltételnek idén kb. a pályázatok egyharmada igyekezett megfelelni, ami a korábbi kurátori beszámolók alapján nem elhanyagolható előrelépés.

Ismételten felhívnánk valamennyi pályázó figyelmét az adattáblában közölt adatok jelentőségére. Idén, akárcsak a korábbi években, az adattábla statisztikai adatai sok esetben nem voltak koherensek a munkaterv és/vagy a szakmai beszámoló adataival, a költségvetések jelentős hányada pedig nem volt maradéktalanul konzisztens, vagy számszakilag csak nehezen volt értékelhető.

A visszatérő típushibák okán javasoljuk, hogy minden pályázó vegyen részt a Független Előadó-művészeti Szövetség által évente több alkalommal megszervezett nyílt, ingyenes pályázatírói workshopon.


4. Javaslatok a támogatónak

Az alábbiakban változtatás nélkül tesszük közzé a Kulturális Államtitkárságnak megküldött szakmai észrevételeinket.

Zene

A pályázó zeneművészeti szervezetek mind műfaji szempontból, mind az együttesek összetételének szempontjából nagyon heterogének. A jazz, a kortárs komolyzene, az ensemble típusú zenekarok, a barokk és klasszikus formációk mellett kamara és nagyobb vegyeskarok is versenyeznek, a teljesen amatőr együttesek mellett a professzionális és a félprofi muzsikusokból álló formációkkal. Értelemszerűen az ennyire összetett mezőny pályázatainak összevetése mindig komplikált feladat, ennek ellenére a kuratórium törekedett az arányosságra.
Egy pályázó van, amelyik a színházi-forgalmazói kategóriába sorolódott be, holott kifejezetten koncertteremként működik, és mint ilyen nem pályázhatott a zenei előadó-művészeti kategóriában. A Jazzart Közcélú Alapítvány a Budapest Jazz Club üzemeltetője, tehát nem előadó-művészeti szervezet, de nem is színházi befogadó hely, mégis sajátosan fontos szerepet tölt be a magyar jazzéletben. A kuratórium javasolja, hogy a pályázatot kiíró EMMI keressen megoldást és forrást az ilyen hiánypótló zenei terek támogatására.

Színház I, Tánc és Forgalmazás

A pályázatok mérlegelése alapján elgondolkodtatónak tartjuk, hogy évek óta nagyjából változatlan a pályázók köre, holott a színházi és táncélet a valóságban egyre színesebb, sokrétűbb. A pályázati rendszerben egyre kevesebb az újonnan belépő társulat, ami a művészeti ág jövőjére nézve súlyos kérdéseket vet fel. Ennek hátterében két okot látunk: egyrészt a működéshez elengedhetetlen támogatás volumene olyan kevés, hogy valójában alig biztosítja a társulati működést még azok számára sem, akik évtizedek óta a hazai színházi és táncélet kimagasló, nemzetközileg is elismert szereplői. Vagyis a források szűkössége és a támogatási struktúra egésze lehetetlenné teszi a mobilitást: az újak belépését, a középgeneráció megerősödését. Másrészt sem a kezdő, sem a nagy hagyományú társulatok számára alig bővül a fellépési lehetőségek és helyszínek köre, így a küszöbkritériumok teljesítése is komoly gondot jelent több pályázónak, holott az együttesekben – és a projektek eredményeként is – megszülető alkotások közönséghez eljuttatása, a művészeti ág társadalmi hasznosulása szempontjából elengedhetetlen, ám ez csak a befogadó helyek megerősítése révén lenne lehetséges. 

A fentiekhez szorosan kapcsolódva a független táncegyüttesek helyzete nehezen különíthető el a befogadó helyek, valamint az ernyőszervezetek és produkciós házak működésétől, ahol ugyancsak súlyos alulfinanszírozottságot látunk. A pályázatok mérlegelése során azzal az egyre markánsabb jelenséggel szembesültünk, hogy sok fiatal alkotó és előadóművész már nem elsősorban az együttesi működésben (állandó tagok és rendszeres fellépések) gondolkodik, hanem a táncművészet kereteinek és nyelvének megújításában, ami nem hagyományos együttesi, hanem az annál jóval rugalmasabb, ún. projekt rendszert feltételez. Ennek a munkának a megerősödése az ernyőszervezetek anyagi biztonsága nélkül elképzelhetetlen, ezért alapvető feltétel a szakmai háttér megléte, a produkciós házak és szervezetek sikeres működése, amit a beérkezett pályázatok szakmailag megalapozott anyaga az állandó forráshiány ellenére is bizonyított. 
Fentiek miatt – a művészeti ág sajátosságainak és jövőjének szempontjából – elengedhetetlennek látjuk a pályázati keretösszeg tánc és forgalmazói fejezetének radikális megemelését. 

Színház II. 

A kuratórium szükségesnek tartja a kategória szakmai kritériumainak pontosítását. Támogatjuk, hogy a korábban saját bevételből és a TAO támogatásból működő és széles közönségréteget megszólító előadó-művészeti szervezetek a TAO támogatás kivezetésével ne kerüljenek ellehetetlenítésre. Az e kategóriába pályázók körének meghatározását könnyítendő javasoljuk a 'tradicionális, széles nézőközönséget megszólítani kívánó színházi szervezet' feltétel kritériumainak kifejtését és pontosítását.

Általánosságban 

A működési támogatások a 2020-as évre vonatkoznak, amely év nehezen tervezhető a COVID-19 járvány, illetve annak a pályázat beadásakor még be nem látható következményei miatt. A tervezett és esetlegesen megvalósításra nem kerülő projektek fontos összefüggésben vannak a pályázók működésével, ezért a kuratórium annak tudatában hozta meg döntését, hogy az esetlegesen, de várhatóan meg nem valósuló projekteken kívül milyen információval rendelkezik az adott szervezetről.

A COVID-19 okozta veszélyhelyzetből adódóan jelenleg nem kiszámítható, hogy a járvány milyen mértékű hatással jár a kulturális élet egészére. A kuratórium megfontolásra javasolja, hogy a pályázatok elszámolásánál a pályázatokban vállalt tervek igazoltan elmaradt bemutatói és előadásai is teljesítettként kerüljenek elfogadásra.

A pályázatok elszámolásánál az eddigi gyakorlat alapján a pályázót (amennyiben a pályázó a pályázati időszakra vetített tényleges összbevétele kevesebb a tervezettnél) visszafizetési kötelezettség terheli. Nyomatékosan kérjük és javasoljuk, hogy ez a kötelezettség a folyó pályázati évre visszavonásra kerüljön.

A működési pályázat EPER rendszerben történő lebonyolítása az Effektorhoz képest nem segíti a pályázatok pénzügyi transzparenciáját, ami a kurátorok számára az egyik alapvető kritérium. Javasoljuk az Effektor pályázati fiókhoz történő visszatérést.

Szakítva az elmúlt évek hagyományával – amely szerint a színház, a tánc és a zeneművészet területén külön-külön kuratóriumok tettek javaslatot a támogatási összegekre – ezúttal egyetlen kuratóriumnak kellett mindhárom területet elbírálnia. Ezt a megoldást a jövőre vonatkozóan átgondolásra javasoljuk, mert az eddig sem könnyű kurátori munkát értelemszerűen még komplikáltabbá tette.

Az idén először alkalmazott osztályozáshoz képest, amely a pályázó szervezet székhelyének cégbírósági címe alapján kategorizál, a kuratórium javasolja a pályázók működési helye szerinti besorolásának figyelembevételét. 

És végül

Az idei pályázatok elbírálása rendkívül feszített ütemben történt. A pályázatok feldolgozására és a döntési előterjesztésre a korábbi években biztosított bírálati időnek kevesebb, mint a fele állt rendelkezésre, amennyiben a kuratórium április 17-én kapott felkérést április 22-i javaslati határidővel. Ez a gyakorlat nem kedvez a megalapozott és felelős szakmai munkának és nem méltó sem a pályázat fontosságához, sem a szakmai kuratórium szakértői, sem a pályázók felé.


Budapest, 2020. május 5.
 
Fuchs Lívia, Hajós Zsuzsa, Kenesei Edina, Herboly Domonkos, Imely Zoltán