Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

IDEGEN NYELVCSAP

Nyelvek Európai Napja / Országos Idegennyelvű Könyvtár
2008. szept. 30.
2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve, valamint a Nyelvek Nemzetközi Éve is. Nyílt napján ezt ünnepelte a magyarországi nyilvános szakkönyvtárak egyik legfiatalabbja az OIK, lánykori nevén a Gorkij Könyvtár. SISSO ÍRÁSA.
oik%203Ritka egy könyvtárban az egész napos zenés-, kerekasztalos-, díjátadós-, kiállítás megnyitós-, táncházas-, gasztronómiai sürgés-forgás. A könyvek palotájáról az jut az ember eszébe, hogy ott csendben illik lenni; enni és mulatni meg végképp nem szabad; ha véletlenül megkordul egy gyomor, azonnal csitteg a polc végéről valaki. Persze, nem csak emiatt léptem be kíváncsian, hanem mert tudtam, hogy rám tör majd a nosztalgia, ahogy megérzem az orosz irodalmi folyóiratok papírjainak a szagát.
A Molnár utca egyik műemlék jellegű épületében működő intézmény 1989 óta viseli az Országos Idegennyelvű Könyvtár nevet. 1956-ban alapították Állami Gorkij Könyvtár néven, és ekkor még orosz nyelvű, közművelődési könyvtárként funkcionált, aztán bővült a gyűjtőköre, és 1978-ban országos feladatkörű szakkönyvtárrá, majd tudományos kutatóhellyé minősítették. Azóta is bővíti országos szinten egyedi kortárs világirodalmi, zenei és nyelvészeti tárgyú idegen nyelvű gyűjteményét, valamint mára a hazai nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja lett. A könyvtár a szolgáltató terminálokon, a nyelvstúdión, és a számítógépparkon kívül azzal dicsekedhet, hogy több akadálymentesített egységgel is rendelkezik.
Előadás a könyvtárban
Előadás a könyvtárban
Minden vendég eurokonform módra hallgathatta a jeles napon Telbisz Katalin szelíd hegedűjátékát és Szilvágyi Sándor gitár akkordjait az üvegkalitkának tűnő belső udvaron, miközben például a nemzetiségi ételbemutatón vásárolt gyrost majszolgatta. A nem túl gyakori kamarazenei felállás meglepően könnyed ráhangolódásnak bizonyult. Bach, Grieg és Bartók andalítás után egy másfajta zene következett: Dal a kézben címmel megzenésített versek jelnyelvi adaptálásáról tartott előadást Mongyi Péter jelnyelvész, Vincze Tamás és Tapolczai Gergely jelnyelvi műfordítók segítségével. Arról tudok, hogy a jelnyelvet a siketek használják, és amióta a televízióadások egy részét tolmácsolják, azt is felfogom, hogy a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formájával van dolgom, valamint arról is ír a sajtó, hogy a hatvanas években indult törekvések, miszerint legyen önálló, sőt hivatalos nyelv, éppen napjainkban értek meg nálunk a törvényjavaslatra. De, őszintén szólva, arról fogalmam sem volt, hogy létezik jelnyelvi műfordítás. Röpke másfél óra alatt kaptam képet arról, milyen küzdelmes a siketek számára a grammatika, mennyire nehéz fogalmat alkotniuk egy versről, holott azt gondoljuk, hogy egy látónak a nyelvi műélvezet nem akadályos.

Jelnyelv
Jelnyelv

Mongyi Péter Szabó Lőrinc Lóci verset ír című költeménye kapcsán úgy bontotta szét a halló közönség számára a nyelvi folyamatokat, hogy érthetővé váljon, mennyire nem jelent semmit a siketek világában a szavak egymásutánisága, viszont mennyire fontos szerepet kap az artikuláció, a mimika és persze a kezek tánca. Túróczi Erika és Popele Róbert jelnyelvi előadók bemutatói nyomán arról is meggyőződhettünk, hogy a siketek a megzenésített verseket is élvezhetik. Ugyanazt a verset előadták „nyersfordításban”, műfordításban és zenés, művészi verzióban, majd a jeles előadókat megtapsolhattuk siketek módjára is. Az előadók és a műfordítók önvallomásai megindítóak voltak; elmesélték, hogy már kisgyerekként hogyan voltak képesek értelmezni a mögöttes tartalmakat, hogyan szerették meg a költészetet, és hogyan jutottak el a jelnyelv kommunikációs alkalmazásán túlra, a leginkább a film formanyelvéhez hasonlítható művészi, képi nyelvhez. Mongyi Péter arra hívja fel a figyelmet szellemes előadása végén, hogy a hangzó és a jelnyelv között nem lehet, nem szabad különbséget tenni. A kételkedők még „meghallgathatják” József Attila Amit szívedbe rejtesz című versét, én pedig az óránként induló raktár-tárlatvezetésre megyek.

Szkárossy Zsuzsa felvételei
Szkárossy Zsuzsa felvételei

Végül egyedül járom végig egy könyvtárossal a raktár egyetlen olyan részét, amit nem építettek még át; mint a hetvenes évek kémfilmjeiben, hatalmas, síneken futó, tekerős polcok, és egy évre elegendő tömény könyvszag-adag mindenütt. Orosz, spanyol, német, lengyel művészeti folyóiratok mellett itt található a szakreferensek által védettnek nyilvánított könyvek állománya, és egy jelentősebb adag szépirodalom. Állítólag szívesen megmutatják ezt a földalatti múzeumot bárkinek, aki bejelentkezik. Feljebb már várakozás nélkül – nem nyílt napon maximum beiratkozással – megtekinthető a modern könyvtár, amelynek büszkesége a kortárs és klasszikus szépirodalmi gyűjtemény, a zenetudomány, a kisebbségi kérdés szakirodalmából összegyűjtött kollekció, szótárak, adattárak és a sokat emlegetett, az eszperantisták körében jól ismert Fajszi Gyűjtemény. Engem speciel nem bűvöl el a gondolat, hogy a világ negyedik legnagyobb eszperantó gyűjteményének országában élek, de abban biztos vagyok, hogy az Országos Idegennyelvű Könyvtár a maga bő választékával a hazai nyelvtudományos élet egyik legfontosabb központja és eseményeinek színtere. Aztán ez így lesz egészen az űrkorszakig, amikor ez az egész gyűjtemény ráfér egyetlen CD-re…

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek