Szexoktatás, 2. évad
2020.03.03.

A Netflix egyik legimádnivalóbb, a szexualitást övező tabukat döntögető sorozatának második évada minden erényét megtartotta, és még emelte is a tétet. FÁTRAI KATA KRITIKÁJA.

A Szexoktatás méltán lett a Netflix egyik legkedveltebb sorozata. Olyan bátorsággal és üdítő frissességgel feszegeti a szexualitást övező kérdéseket, problémákat, mint egyik korábbi produkció sem. Az első évadban főszereplőnk, Otis (Asa Butterfield) a középiskola bajos-menő csajával, Maeve-vel (Emma Mackey) szexterápiát indít: jó pénzért szexuális tanácsokkal látja el iskolatársait. Az üzletbe besegít Otis legjobb barátja, Eric (Ncuti Gatwa) is, aki homoszexuálisként szintén a saját útját keresi. Közben azonban Otis és édesanyja, a szexterapeutaként dolgozó Jean (Gillian Anderson) is párkapcsolatba kerül, így saját bőrükön is megtapasztalják a páciensek eseteihez hasonló problémákat. Az első évad érvényes és máig tabunak számító kérdéseket jár körül, miközben a fiatalok nyelvén, közérthetően beszél a szexről; egy rész alatt egy adott esetet, illetve témát jár körbe végtelenül bájos és vicces formába csomagolva.
 
Asa Butterfield és Emma Mackey
Asa Butterfield és Emma Mackey
Valódi sikerét ezen túlmenően a miliőjének köszönheti: első ránézésre nem igazán állapítható meg, hogy mikor is játszódik a sorozat, csupán néhány okostelefon felbukkanása jelzi, hogy napjaink Angliájában járunk, nem pedig a nyolcvans vagy kilencvenes években. Egyszerre hat frissítően és érződik kellemesen ismerősnek a kvázi-amerikai esztétikának köszönhető egyedülálló hangulat és megjelenés, ám az alkotók az átemelt – többnyire kétdimenziós – panelkaraktereket (mint az agresszor vagy a „könnyen kapható” népszerű lány) megtöltötték élettel, háromdimenziós, valódi szereplőkké formálva őket.
 
Az amerikai komédiák vizuális tónusa bájos atmoszférát teremt, amely tökéletesen vegyül az intellektuális, sokszor szarkasztikus, bevállalós és nyers brit humorral. A Szexoktatás kortalan közege nem csupán a szexualitással kapcsolatos kérdések soha el nem évülő mivoltát kívánja hangsúlyozni, hanem egyúttal könnyű azonosulási pontot is nyújt az idősebb generációknak.
 
A második évad ott veszi fel a fonalat, ahol az első elhagyta: Otis végre legyőzte egyik démonját, és képes az önkielégítésre. A helyzet sokszor elfajul, ugyanis a „szükség” bármikor és bárhol rátör, de ne ijesszen el senkit az önmaga paródiájába hajló szál: a nyitány célja csupán az, hogy újra bevezessen minket a sorozat humorába és bámulatos nyitottságába. Otis és barátnője, Ola kapcsolata fókuszba kerül, miközben Maeve múltbeli hibáit igyekszik jóvátenni, és visszakerülni az iskolába; Eric pedig az új diák, Rahim személyében talál párt magának. Az új évad mindent megőrzött abból, ami az elsőt sikeressé tette, azonban új karakterekkel, illetve új problémákkal emelte a tétet. És nyert.
 
Asa Butterfield és Gilian Anderson
Asa Butterfield és Gillian Anderson
Az egy rész-egy eset alapkoncepció még most is felfedezhető, de sokkal lazább és kötetlenebb, az Otis-féle tanácsadás helyét átveszik az érzelmek, a valós emberi kapcsolatok. Az elsődleges konfliktusok, a visszatérő szereplők teljesen más irányt kapnak, mint amit eleinte sejtünk. A hangnemváltások a felmerülő bonyodalmak, karakterdrámák szintjén is érezhetőek, s ezek a tinik szexuális életéből eredeztethetők: olyannyira felborul az egyensúly, hogy Otis is tanácsért folyamodik. Az ominózus narancsos jelenetben, amelyben főszereplőnk a déligyümölcsön szemlélteti vaginális örömszerzései technikáját, elhangzik az évad egyik legjelentősebb, a lelki szexuális felvilágosítás és a kommunikáció hiányát megvilágító mondata: „Minden narancs más, de nem engem kellene kérdezned, hanem a barátnődet.”
 
Laurie Nunn forgatókönyve borotvaéles, a zseniális humor mellett a tartalmat és a drámát remek érzékkel adagolja: a szexuális zaklatást megélt Aimee miatt összefogó lányok és a másnapos Otis ugyanolyan imádnivalóak, és tökéletesen megférnek egymás mellett. Az amerikai-brit hibrid bármelyik szegmensét is vizsgáljuk, egy pillanatig sem feszélyező vagy válik kényelmetlenné, minden erőlködéstől mentesen vegyíti a komédiát az intimitással és az intelligenciával. A karaktervezetése szintén tökéletes: míg az első évad részletesen megágyazott a figuráknak, illetve sorsaiknak, a megismert háttértörténetek, személyiségek a második évadban mélyülnek el igazán és válnak árnyaltabbakká.
 
Otis mellett édesanyja, Jean is főszereplővé válik, ugyanis a második évadban az iskola hivatalos szextanácsadójaként is láthatjuk. Butterfield és Anderson közös jelenetei az első évadban is kiemelkedőek voltak, azonban az új szezont egyértelműen duójuk vezeti. Jean iskolai megjelenésével nő a megkerülhetetlen és időszerű témák száma is, amelyek feldolgozása szintén a humor és a kellő komolyság tökéletes egyensúlyát demonstrálják. Otis anyjával együtt a tanárok és a szülők szexualitása is górcső alá kerül; a kommunikáció hiánya, a szex és a szeretet közti különbségtétel nehézsége rávilágít, hogy gyerekeikhez hasonlóan ők is zavarodottak, edukációra szorulnak, igazolva, hogy a Szexoktatás fő témája valóban kortalan. 
 
Az első évadhoz képest a folytatásban az LMBTQ téma is kiemeltebb, azonban szépen illeszkedik a többi topik közé, mint amilyen a nők által elszenvedett szexuális abúzus, az ezzel járó pszichikai teher, a drogfüggőség, vagy az apa-fia viszony hatása a felnőtté válásra. A második évad tehát fokozatosan nőtt fel és komolyodott, ezzel pedig köröket rávert elődjére. Amilyen szeretetreméltóan komolytalan a nyitány, annyira szignifikánssá válik a dráma az évadzáróra: a Szexoktatás öt rész alatt képes volt teljesen újradefiniálni önmagát. Ez nem valósulhatott volna meg az igazán mély, emberi alakítások nélkül: Gillian Anderson Emma Thompson-i magasságokba tör, Asa Butterfield pedig az érzelmes oldalát is megmutatja. A show-t legtöbbször Ncuti Gatwa viszi el, akinek felbecsülhetetlen mimikáját, tűpontos beszólásait, profizmusát és hitelességét értékelve nem akarjuk elhinni, hogy még léteznek olyan komédiák, amelyek nélkülözik őt.
 
A Szexoktatás tehát még mindig frissítően őszinte bepillantás a tinédzserkori szexualitásba, amely nem vált öncélúvá, továbbra is okosan, éretten, ugyanakkor kitűnő arányérzékkel és kellő lazasággal kezeli témáját. Az edukatív jelleg és a szórakoztató máz mellett feltűnő mélyebb érzelmek, valós emberi kapcsolatok pedig újabb szintre emelték a széria egyedülálló zsenialitását. Az évad olyan lezárást kapott, ami még több izgalmat, döntési kényszerek és problémák sorát ígéri a harmadik évadra. A könnyed és humoros hangsúly a komoly és mély tartalom ellenére szépen világít rá arra, hogy ideje ledönteni a tabukat, rágörcsölés helyett beszéljünk nyíltan a problémáinkról. S korántsem csak a szexuális jellegűekről.
Szerző: Fátrai Kata