D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője / Dollár Papa Gyermekei, Trafó
2020.03.02.

Lady Chatterley az előadás elején bejön, gyertyákat gyújt. Másfél órával később eloltja őket. És bár közben megforgatta az egész világot, mégsem változott semmi. NAGY KLÁRA KRITIKÁJA.

Lady Chatterley története bátor szexualitásábrázolásának apropóján rázta meg a közéletet, a mindenestül megváltozó, rohamosan modernizálódó Anglia képe összefeszült a változatlan nemi szerepekkel. Kiadása nagy port kavart, ami rekordérdeklődést generált, a közemlékezet mint botrányművet őrizte meg. Ördög Tamás rendezésében a Dollár Papa Gyermekei nem óvatoskodja el a szexualitást, de hát miért is tennék, ehhez nagyon értenek: a meghökkentő hiperrealitás mellett gyorsan megmutatni azt a halkabb valót. Vigyázat, csalnak, a kiáltásoknál jobban számítanak a csöndek, a hiányok. Lady Chatterley története azonban nem csak a Dollár Papa Gyermekeinek tágabb profiljába illeszkedik bele, hisz gyakran ábrázolnak érzékenyen méltatlan női sorsokat, hanem szoros párhuzam vonható a 2012-ben bemutatott Bovary Emma előadásukkal is, hisz mindkettő egy, a világ elől testiségbe menekülő magányos nő tragédiája. 
 
Kiss-Végh Emőke, Schmied Zoltán
Kiss-Végh Emőke, Schmied Zoltán
Az emberek fejében Lady Chatterley története a szexuális önrendelkezés kivívásának manifesztójaként él. Törley-Havas Sára kiváló dramaturgiai munkával az eredeti anyag fontos pontjaihoz új hangsúlyokat komponál. Feszes lélektani dráma alakul, ami a fullasztó légkörben elismerést hiába kereső Lady Chatterley kálváriája lesz.
 
A történet szerint férje, Sir Clifford Chatterley deréktól lefelé bénaként tér vissza az első világháborúból, jobb híján társaságot gyűjt, velük próbálja eltüntetni a lassan folyó időt. Schmied Zoltán szelíden ábrázolja Cliffordot, kiszolgáltatottságából származó belső feszültsége csendben sistereg, egy robbanás után visszatér az elfojtáshoz. Társaságának szócséplése rituális magasságba emelkedik, voltaképp teljesen lényegtelen, hogy a beszélgetés apropóját a bolsevikok vagy az intimitás megideologizálása adja, úgyse értenek semelyikhez. Tommy Dukes (Földi Ádám) Charles May (Ördög Tamás) és Michaelis (Szabó Zoltán) triója akár egy perpetuum mobile, feszes ritmusú zárt rendszerüket se megtörni, se megállítani nem lehet. Ezek a férfiak távol állnak a valódi érzékektől, szenvtelenségük dermesztő. Lady Chatterley múltbeli élményére, a fiatalkori, drezdai erdőben átélt szellemi és szexuális kalandok emlékére zavartan elhallgatnak, nem képesek érdemben reagálni rá. 
 
Kiss-Végh Emőke, Rába Roland
Kiss-Végh Emőke, Rába Roland
Lady Chatterley tragédiája, hogy nőként nincs lehetősége érdemben kapcsolódni a beszélgetéshez, az elutasítása miatti menekülés két nonverbális formán keresztül jelenik meg. Az egyik a nevetés, mely erősen kapcsolódik az érzékiséghez. Kis vakkanásszerű kacajok ezek, melyek egyszerre infantilizálják Lady Chatterley-t, és adnak eszközt arra, hogy rámutasson bármely okoskodás kisszerűségére, akár őszintétlen lánykérésről, akár az érzelmet nélkülöző apaságról van szó. A nevetés végül szeretőjével közös orgazmusában csúcsosodik ki. A testiséghez való kapcsolódás, a gyerek iránti vágy azonban jobb híján jelent csak megoldást, a szexuális kielégületlenség kaland általi feloldása hamarabb van megbocsátva ebben a világban egy nő számára, mint a szellemi egyenrangúság. A másik menekülési forma a mozgás. Magányos bolyongás jellemzi ezt a Lady Chatterley-t, szédülésig kering kényszeredetten az asztaltársaság körül, kis teremre redukálva le a regényben még oly tágas erdőt. A fényforrást sokáig csak az előadás elején meggyújtott gyertyák jelentik, a félhomály lehetőséget enged az elrejtőzésre.
 
Nem lehet nem kiemelni Kiss-Végh Emőke alakítását. Lady Chatterley-ként vállán viszi az egész előadást. Erős jelenléte az asztaltársaság által mellőzött voltában is vonzza a szemet, mélázásában is folyamatos gondolkozás figyelhető meg látszólag kifejezéstelen arcán. „Élni kell, még ha reánk szakadt is a mennybolt” - mondja Lady Chatterley ars poetikájaként az amúgy meglehetősen szórakoztató módon elidegenítő narrátor (Papp János). Nagy harcos ő, saját értékeiből nem leadva, a körülményekhez mégis igazodva próbál túlélni ebben a nem rászabott világban. Szépen lesz szerelmes, szépen mutatja meg a szerelemben is megőrzött magányát.
 
Fotók: Dollár Papa Gyermekei
Fotók: Dollár Papa Gyermekei
Menekülést jelenthetne a címszereplő is, Mellors, a vadőr, akihez Lady Chatterley-t a séták űzik. Rába Roland alakításában végig jelen van valami játékos gyengédség, egyértelműen elkülönítve figuráját az előadás szenvtelen férfikaraktereitől. A szeretők meztelen fogócskája hirtelen feloldja az előadás fullasztó légkörét, a felkapcsolódó lámpák éles megkönnyebbülést hoznak a gyertyafény után. Sokáig nyitva hagyja az előadás boldogságuk beteljesülésének lehetőségét, annak ellenére, hogy kiderül, akárcsak Lady Chatterley-t korábbi szeretője, Mellors is kielégületlensége okán kérte számon volt feleségét. Az egy pillanatra felvillanó női sorsközösség lehetősége azonban nem lehetetleníteni el Lady Chatterley és Mellors kapcsolatát. Míg a regényben Lady Chatterley végül függetlenedik és elhagyja a férjét, az előadásban a velencei útjáról csendben visszatér hozzá. Vágyott terhessége nem okoz feloldást, csupán pótlást. Az évad legszívszorítóbb pillanata, amikor az előadás végén Lady Chatterley a változtathatatlanság agóniájával az arcán eloltja a gyertyákat.
 
A Je Suis Belle, azaz Dévényi Dalma és Kiss Tibor által tervezett jelmezek külön entitást képviselnek az előadásban. Az asztaltársaság tagjai fodros, világos pasztell inget viselnek, tükrözve személyes jellemzőiket. Pont annyira érdekes, amennyire még nem túl formabontó, pont annyira piperkőc, hogy még nem kellemetlen. A cipő hiánya ellenpontként megerősíti kisszerűségüket, komikussá téve azt (a regényben külön bekezdést kap a nem elég férfias lábú urak lenézése Lady Chatterley részéről). Mellors egyszerű fehér pólót visel, semmi fakszni, rímel a tájszólásával is büszkén hangsúlyozott egyszerűségére. Lady Chatterley valahol a két szélsőség között hosszú fehér, aszimmetrikusan szabott, fordított uszályú ruhát kap.
 
Az előadás adatlapja a port.hu oldalon itt található. 
Szerző: Nagy Klára