Kleist: Kohlhaas Mihály / Ódry Színpad
2020.03.24.

Kleist látszólag pofonegyszerű üzeneteket hordozó klasszikusát ezúttal Antal Bálint rendezte meg az Ódry Színpadon. Az előadás a túlbuzgó erények okozta katasztrófák mellett a műfaji keretek szakítószilárdságáról is mesél. Teszi mindezt humorban gazdagon. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA.

Domokos Zsolt és Bánki Gergely
Domokos Zsolt és Bánki Gergely

Az Ódry Színpad közönsége a generációk igazi találkozóhelye: a támogató szülők és nagymamák kuncogása keveredik a tinédzserek suttogásával. Igazi pángenerációs piknik ez, bárcsak a buszon is ilyen megértően viselkednének egymással. Az előadás egy rövid expozéval kezdődik, amit Kőszegi Mária vezet fel. A narrációja közvetlen, mintha nem is színházi előadáson lépne fel, hanem egy esztrádműsor konferansziéja lenne. Lesz ő később még tenyérjós is, és Kohlhaas Mihály felesége. 

A színpadi kép a nézőtérnek kifelé indít. Bognár Eszter díszlete csupán néhány jelzésértékű állványzat, ami később hasznosnak bizonyul. A Kohlhaast megállító vámkapu egy szalagokkal elkerített építkezést idéz, az akadékoskodó vámtisztek védősisakban járnak-kelnek, találó megoldás ez és logikus a saját rendszerében. A lovakat a hagyomány szerint itt is színészek játsszák, becsületesen trappolnak, prüszkölnek, rendes paciként viselkednek. A Kohlhaast alakító Andrássy Máté remekül hozza az egyenes derekú, szálas protestáns férfit, aki nem enged a negyvennyolcból. Ha kalapot adnának rá, résmentesen eljátszhatna egy puritán vérbírót a Salemi boszorkányokból. Játékából kissé hiányolom a Kohlhaast feszítő dilemmák kiemelését, azt például, hogy ő maga is szenved a kórossá vált igazságérzetétől. Hevesi László formálja meg Hersét, a lócsiszár szolgáját. Hangos kirohanásai, és a szó szerinti kirohanásai látványosak ugyan, de ezeket tartogathatta volna inkább az akasztásakor tett vallomásának pillanataira: túl hamar lövi el a puskaporát, kár érte. 

Az előadás a szellemes szkeccsekké átformált hivatali akadékoskodásban éri el a csúcspontját. Cseke Lilla Csenge és a Jim Carrey-hasonmás Börcsök Olivér a legrosszabb okmányhivatali rémálmainkat keltik életre. A különböző beadványok, sorszámok és engedélyek tengerében cinikusan kalauzolják Kohlhaast, és persze a 17. században is ugyanazoktól a nyavalyáktól szenved a bürokrácia: pénteken már kettőkor lelépnek az ügyintézők és a nyomtató is mindig elromlik. Georgita Máté Dezső kitűnően mutatja meg az egyedül bevizelni is képtelen, elkényeztetett arisztokrata gyereket, Vencel úrfit. Adidas melegítőben drónozgat, és leginkább a környezete életét eszi; tuti, hogy a gimnáziumba is az apja nyomta be. Cserébe gyáván eliszkol Kohlhaas haragja elől. Pompás alakítás. A Gyabronka József által alakított Luther Márton érdemel még figyelmet: a vallásvezető tanai már langyos erkölcsi beszédek csupán, Kohlhaas forradalma mellett üres és komformista mellébeszélésnek tűnnek.

Andrássy Máté. Forrás: Ódry Színpad
Andrássy Máté. Forrás: Ódry Színpad

A szerény díszlettel ellentétben a jelmezek sokszor beszédesek. Hinz és Kunz urak cilinderei, Vencel úrfi suhogós melegítője vagy Luther Márton otthonkája a darab komikus élét erősíti, de egyúttal félreérthetetlenül jelzi az adott színházi értelmezési körben a szereplők státuszát.

A rendezés legfontosabb ismertetőjele, hogy a történet tragikus negatív spirálját egyszerűen eltünteti, és fekete komédiát csinál belőle. Minden színész úgy hordja magát a színpadon, mint aki nem egy tragédia fogaskereke, hanem egy nagy közös muri meghívott vendége. A hangnemváltást Antal Bálint rendező részéről az indokolhatja, hogy ki akart térni a nagy sikerű előddel való összehasonlítástól. Ezt bravúrosan meg is tette, csak lehet, hogy elveszítette vele a dráma lelkét, ami miatt Kleist fontosnak tartotta megírni ezt a példázatot. Az előadás legnagyobb problémája, hogy az interpretációk között nem hagy választási lehetőséget a nézőnek. A megátalkodott igazságkeresés vagy bármilyen erkölcsi princípiumhoz való megrögzött ragaszkodás hiba ugyan, de önmagában értéket is hordoz. A rendező viszont eldöntötte, hogy ma bármilyen hithű szamuráj nevetnivaló pojáca, aki csak kérkedni tud az igazával. Szeressük egymást gyerekek, nevessük ki a komolykodókat, mert úgyis itt a világvége nemsokára. Látom az appomon, most fordult be a Rákóczi útra.

Az előadás adatlapja a port.hu-n itt található