Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

KAMARAZENE SZÓLISTÁKRA

Gautier Capuçon és Yuja Wang a Zeneakadémián
2020. jan. 23.
Vannak hangversenyek, melyeknek számos közreműködőjük van, de a sok művész együtt sem képes olyan lelkesedést kiváltani a közönségből, mint egy másik esemény egyetlen szereplője. Azon a koncerten, amelyről az alábbi bekezdések szólnak, ketten léptek fel, s mindkettejükről elmondható, hogy egyedül is képesek megtölteni a nézőteret a világ bármely termében. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA.
Yuja Wang
Yuja Wang

A francia csellista, Gautier Capuçon és a New Yorkban élő kínai zongoraművésznő, Yuja Wang 2019 tavaszán kezdett együtt turnézni (évekkel korábban is voltak már közös fellépéseik), és közös lemezt is készített, amely nemrég jelent meg. A CD-n ugyanaz a műsor hallható, amellyel a világot járják, s amellyel nemrég, örömünkre, a Zeneakadémia nagytermébe is eljutottak: César Franck eredetileg hegedűre és zongorára komponált (de a fuvolások által is kedvelt) A-dúr szonátája a 19. századi francia csellista, Jules Delsart cselló–zongoraátiratában, Chopin Bevezetés és polonéz című műve (op. 3), valamint g-moll cselló–zongora-szonátája (op. 65). Nagy érdeklődés előzte meg a koncertet, hiszen ritkán hallani két világsztárt egy estén – kiváltképp két ilyen nagyságrendű muzsikust.

Kettejük esetében nemcsak a nagyságrend hasonló, hanem sok világosan körvonalazható, konkrét tulajdonság is: jól érzékelhettük ezt, amikor pódiumra lépve muzsikálni kezdtek. Mindketten nagyon erőteljes hangzásigénnyel játszanak, mert mindketten azon hangszeres előadók közé tartoznak, akik számára a hang, annak teltsége, intenzitása, magvas mivolta elsőrendű fontosságú, s magának a zenélésnek egyik legfontosabb alapfeltétele. Mindketten rendkívül erős személyiségek, ami többek közt azt is jelenti, hogy kezük alatt a karakterek igen markánsan körvonalazódnak, s ennek nyomán a muzsikálás kontrasztjai is felerősödnek. Mindketten vérbeli virtuózok, fontos számukra a hangszeres megmunkálás perfekciója – de nemcsak az: az is, hogy ez a perfekció ne húzódjék a háttérbe szemérmesen, még csak természetesnek se mutatkozzék. Inkább arra törekszik a két muzsikus, hogy a hangszeres kivitelezés fölényes tökéletessége legyen figyelmet keltő, sőt reprezentatív: adjon rangot, pompát, büszkeséget az előadásnak. Végül: mindkettejük muzsikálása tele szenvedéllyel, tűzzel, lendülettel.

Gautier Capuçon
Gautier Capuçon

Ha két művész ennyire hasonlít egymásra, akkor ők ketten nyilván nagyszerűen kamaramuzsikálnak, ha úgy hozza a sors, hogy létrejön köztük a találkozás – gondolhatjuk. Nos, amit hallottunk, valóban nagyszerű volt az első hangtól az utolsóig: izgalmas teljesítmény, élményt adó, lebilincselő játék, amelyre nem nehéz odafigyelni. De hogy mindez valóban kamaramuzsikálás lett volna? Forma szerint mindenképpen az volt, hiszen kamaraműveket játszottak, s minden úgy történt, ahogyan általában kamaraesteken szokott (egyvalamit leszámítva: alig-alig fordult elő az est során, hogy egymásra néztek volna).

 
Lényegét és mentalitását tekintve azonban nem nevezném ezt a muzsikálást kamarazenélésnek, hiszen az utóbbinak egyik legfontosabb vonása az, hogy a muzsikus jelképesen időről időre visszalép egy lépést, előreengedve a másikat, s ez a „hol te állsz az előtérben, hol én” játék folytonosan zajlik egy-egy mű során. Ehelyett ezúttal azt tapasztalhattuk, hogy a két művész egymással párhuzamosan, folyamatosan szólózik. Egyfajta „concertáló kamarazene” volt tehát, amit Gautier Capuçon és Yuja Wang nyújtott, de nem a versengés szándékával, hanem zenei alaphelyzetként.

És ahogy elmondhatjuk, hogy ez a hangverseny nem a kamaramuzsikálásról, hanem az egymással párhuzamosan kibontakozó szólistateljesítményekről szólt, ugyanúgy hozzátehetjük, hogy ez a muzsikálás nem az intellektus, de nem is a lélek vagy a szellem, sokkal inkább az energia és a szenvedély megnyilvánulása volt. Mindezzel a kritikus nem elmarasztalni szeretné a két művészt – korántsem –, inkább egy jelenség kulcsát keresve próbálja megragadni egy magatartás lényegét, s megtalálni e magatartásnak a két (megismételhetjük: egymáshoz nagyon hasonló) személyiségben rejlő magyarázatát.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek