 A Deák téri evangélikus templom |
„Találkozunk a templom előtt” – 1811 óta gyakran hallani ezt a mondatot a mai Deák téri evangélikus templomra vonatkozóan. Az akkor még városfalon kívül eső építési telket 1792-ben kapta meg az egyházközség, és igen praktikus okok miatt választották épp ezt a helyet: mellette volt a Gránátos kaszárnya, ahová jelentős számban kvártélyoztak be evangélikus vallású katonákat. Amíg fel nem szentelték ezt a templomot, a híveknek vasárnaponként kétszer 15 kilométert kellett megtenniük, a legközelebbi istentiszteletet ugyanis Cinkotán tartották. Ez volt Pollack Mihály első pesti megbízatása, ám a hívek száma gyorsan nőtt, a templom hamar kicsinek bizonyult, és persze a folyamatos karbantartást sem feledték, így Pollack 1855-ös halálával Hild József vette át feladatait. Az épület történetének legnagyobb eseménye valószínűleg egy 1819-es esküvő volt, amikor József nádor nőül vette Mária Dorottya württembergi hercegnőt.
 A Szent István-bazilika |
Néhány utcával arrébb, a Szent István-bazilikánál jóval hosszabb a régi és mai, A-tól Zs-ig ívelő celebnászok sora, ezért azokat hagyjuk inkább a sztármagazinokra, és maradjunk a tényeknél. Igaz, ezek sem szárazak, mert nem kevés érdekességet tartogat a királyi csarnok (azaz basilica, egész pontosan basilica minor). Kezdjük mindjárt a nevével, hiszen titulusát eredetileg Szent Lipótról, az osztrákok nemzeti szentjéről kapta, az államalapítóra 1897-ben, a millenniumi ünnepségek után keresztelték át. Az első terveket Hild József készítette (úgy látszik, a műépítészek akkoriban az ökumené jegyében dolgoztak), ám a kupolát fokozatosan olyan magasra húzta, hogy az ötven méter magas dob bedőlt, az akkor már 17 éve tartó építkezés pedig nyolc évre leállt. Sem Hild, sem a halála után a munkát átvevő Ybl Miklós nem vehetett részt az 1905-ös, három napig tartó templomszentelésen. (A zárókő-letételre még egy évet kellett várni.) Ha jól megnézzük az épületet, láthatjuk rajta a római Szent Péter-bazilika, a párizsi Invalidusok dómja, sőt a mantovai Szent András-templom vonásait is. Szép kis rokonság, mondhatjuk.
És ha már itt tartunk, a közeli Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga sincs híján közeli s távoli rokonoknak. Mindjárt ott a Dohány utcai nagyzsinagóga mór stílusa, a külföldi „nagybácsik” között pedig ott a bécsi Seitenstettengasse zsinagógája (oktogonális elrendezés), az Alhambra (kék kerámiák), sőt a córdobai nagymecset (a felső ablaksor vörös sávos boltívei). Bár szinte teljesen helyreállították az épületet, és időnként megnyitják egy-egy koncert erejéig, mégsem használják, és nem is látogatható. Felmerült egy időben, hogy tőzsdeépület lesz belőle, de szerencsére ettől elálltak az egykori magánbefektetők.
 A Hold utcai református templom. Szkárossy Zsuzsa felvételei |
A Hold utcai református templom kövei viszont tudnának mesélni arról, milyen az, ha a profánnál is hétköznapibb funkcióra használják őket: 1965 és 2001 között ugyanis itt működött a Magyar Televízió jelmeztára és varrodája. A templomteret ehhez meglehetősen átalakították, a tároláshoz és a különböző munkafolyamatokhoz emeleteket és teherliftet építettek be.
A németajkú gyülekezet temploma ugyanúgy megbújik a belvárosban, mint az Alkotmány utca szemben levő másik mellékutcájában az unitáriusoké, akiknek fiókegyháza 1871-ben alakult meg. Nem volt túl gazdag a gyülekezet, a fővárostól kapott telekre önerőből nem tudták felhúzni templomukat, a gyűjtés csak Pecz Samu építész honoráriumát és a templom berendezését fedezte, ezért egy befektetőt kerestek. A vállalkozóval arra szerződtek, hogy a telekre épülő bérház jövedelmét ötven évig neki utalják át, így 1890 őszén megtarthatták az első istentiszteletet. De azt, hogy az istentiszteleteket milyen körülmények között tartják, ezúttal nem tudtuk meg, sőt a fenti adatok nagy részére is a Városháza kiadványainak segítségével tehettem szert.