Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

KITELJESEDÉS NYOLCVAN ÉV UTÁN

Louis Sclavis: Dans la nuit / MOL Jazz Fesztivál Budapest nyitókoncert, MűPa
2008. szept. 23.
Charles Vanel 1908 és 1988 között több mint 200 filmben szerepelt, többsége nem egyszerűen remek alkotás, hanem filmtörténeti jelentőségű alapmű. Rendezőként egyetlen filmet jegyez a némafilmkorszak végéről, ehhez komponált a klarinétos, Louis Sclavis 2000-ben filmzenét. VÉGSŐ ZOLTÁN CIKKE.

Filmplakát
Filmplakát

Vanel neve nálunk csak a megrögzött filmbarátok számára mond valamit, holott egyedülállóan hosszú és termékeny életműve miatt a filmtörténet legnagyobb gigászai közül is monolitként magasodik ki. Néhány film, amelyekben Vanel szerepelt: Szicíliai vérbosszú Pietro Germi rendezésében, A félelem bére Yves Montand-nal, Ördöngösök Simone Signorettel, Halál a kertben Luis Bunuel rendezésében, Mint a bumeráng Alain Delonnal – és még sorolhatnánk: lényegében a teljes európai filmművészet áll valamilyen viszonyban Vanellel. Az 1929-ben készített Dans la nuit (Az éjszakában) című film mégis szinte teljesen feledésbe merült, míg az elsősorban avantgárd és kísérletező dzsessz területéről érkező Louis Sclavis el nem készítette a – nyugodtan mondhatjuk – mintaértékű hozzávaló muzsikát. Ez esetben nem jó kifejezés kísérő zenéről írni, mert az aláfestésnél és a képek hangi megerősítésénél sokkal többről van szó. Sclavis lényegében újrarendezte a filmet zenéjével, és egyúttal kiemelte Vanel rendkívül korszerű látásmódját.

A korabeli thriller emberi helyzeteket, szenvedéseket, aggályokat és a nagy választások nehézségeit festi meg, még a századelő utolsó hagyatékaként akkor jelenlévő költői eszközökkel. Talán elsőként a költői eszközök jelenlétét emeli ki Sclavis, hiszen egy önmagában is helytálló, gördülékeny szvitet komponált, és így láthatjuk, hogy Vanel is törekedett bizonyos formai arányok betartására. A mai mozi-nézőnek szoknia kell a filmet, de ha eltekintünk a kissé gyorsan szaladó fekete-fehér kópiától, a maihoz közel eső narratívával találkozhatunk. Sclavis nagyszerű érzékkel ezt támasztotta alá, így a dialógus már nem is hiányzik: azt is mondhatjuk, hogy a nyolcvanéves filmalkotás a muzsika köntösébe bújtatva kortárs multimédiás produktummá változott. És Vanel zsenialitása valahol itt keresendő, mert ugyan számos korabeli filmhez készítettek utólag kísérőzenét, a Dans la nuit újjászületéséhez hasonló szerves egységet azonban keveseknek sikerült megvalósítania.

A történet (morális) hősét, a bányaszerencsétlenségben eltorzult arcú kőfejtőt maga Vanel, feleségét pedig a francia némafilmkorszak sztárja, Sandra Milovanoff alakítja. Ők ketten korábbi filmjeikből már jól ismerték egymást, Vanel összeszokott párosukra komponálta a jó néhány külső helyszín ellenére is kamaradrámának nevezhető filmet. Kezdetben a kőbányában járunk, azon a helyszínen, ahol a tragédia később történik.

Részlet a filmből
Jelenet a filmből

Speciális dramaturgiai kérdés egy zeneszerző számára, hogy érdemes-e megelőlegezni a fontos történeti szálat, hiszen eredetileg a néma változatban nem sejthető, hogy mi fog a bányában történni. Sclavis furfangos átmenettel itt csak a következő, már az esküvő képeire átvezető témát alkalmazott, amelynek angol valceres jellege egyfelől leírja az éppen látható eseménysort, majd a történet végén, az önkívületi- és összegző képsorokban fanyar módon visszautal a kiindulási pontra. Az idősíkok összecsúsztatását például láthattuk már Quentin Tarantinónál, csakhogy most egy zeneszerző teremtette meg ily módon egy film sajátos auráját.  Amit Vanel felépít a bányaomlást megelőző, majd az azt követő jellem- illetve szituációs fejlődéssel, azt tagolja képekre és sző azokból fejezeteket Sclavis. A kulcsmomentumok, a konfliktusok és a végkifejlet meglepetése egyaránt alkalmasak arra, hogy mai filmekben hasonlóan alkalmazzák azokat: elképzelhető, hogy a zeneszerzőt is a feltűnően korszerű filmes eszközök ragadták meg. Mindemellett a rurális környezetből elindulva az indusztrializálódás kezdeti fázisainak megfigyelhetősége egyfajta kordokumentumot is szolgáltat (visszatérő felirat: „és az élet folytatódik”); a történet éppen a gazdasági világválság időszakát fogja át.

Louis Sclavis (Forrás: bmc.hu)
Louis Sclavis (Forrás: bmc.hu)

A 2000-ben megírt és 2002-ben hanglemezen is megjelentetett mű majdnem az eredeti zenészekkel szólalt meg a Művészetek Palotájában. Kivitelként a világsztár harmonikás, Jean-Louis Matinier helyett játszott más: Vincent Peirani lenyűgöző virtuozitása, a Matinier-ra írt felülmúlhatatlan szólamok könnyed és babonázón érzelem dús előadása azonban pótolta a sztár hiányát. Az együttes másik, nemzetközi mércével mérve is jelentős szólistája, a hegedűs Dominique Pifarély. Rendszerint újító előadásmódjairól szokás beszélni, amit színes effekt-játéka során most is megtapasztalhattunk. Vincent Courtois csellistával a röpke magas hangok és a gyönyörű dallamok egyaránt komoly feszültséget tudtak teremteni, François Merville pedig a marimbán négy ütővel hullámzó harmóniai vibrációt keltett körülöttük. Merville egyébiránt hagyományos dobszerelésen és (talán) gamelán gongokon is játszott. A fő szólista csak olyan értelemben volt Sclavis, hogy hol a B-klarinét, hol a basszusklarinét erősen nazális tónusa határozta meg az összhangzást, ám inkább a karakteres ostinatók és a repetitív dallamok kiemelése volt feladata – és természetesen a vetítővászon felé forduló zenekar irányítása.

A Dans la nuit olyan fontos állomása az összművészeti gondolkodásnak, olyan kreativitással halmozza el a nézőt és hallgatót, hogy haladó filmzene-komponistáknak mindenképpen tanítani kellene. Mindazonáltal Sclavis ezzel a művel azt is megmutatta, hogy a jó, kísérletező-avantgárd dzsesszmuzsikusnak hibátlan formaismeretre és felülmúlhatatlan hangszeres képességekre is szüksége van. Ezen műve az ezredforduló egyik jelentős alkotása.

V.ö. Máté J. György: Szerelem, árulás, halál

Kapcsolódó cikkünk: Végső Zoltán: Világpolgár Karintiából / Wolfgang Puschnig Fulsome

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek