Bring the Soul: The Movie, 2019
2019.08.08.

Vajon csak a népes rajongótábor számára érdekes a hihetetlenül népszerű BTS turnéfilmje, vagy olyanoknak is érdemes megnézni azt, akik kételkedve állnak a „BTS-jelenség” előtt? VÍZKELETI DÁNIEL CIKKE.

A BTS, más néven Bangtan Boys (koreaiul latin betűkkel: Bangtan Sonyeondan) héttagú dél-koreai fiú együttes előző koncertfilmjével, a „Love Yourself in Seoul” -lal - amit 2019. januárjában egyetlen nap alatt több mint egymillió rajongó látott világszerte a mozikban - minden idők legnézettebb mozis koncertfilmjét készítette el. Most azok, akik az új dokumentumfilmmel szeretnének bekapcsolódni a BTS történetébe, a játékidő első harmadában mindenféleképpen rosszul járnak, mert olyan, mintha egy több száz részes teleregény sokadik folytatásába pillantanának bele. A közel kétórás filmben - ami limitált vetítéssorozatban kerül a vásznakra a világ számos országában: kizárólag augusztus 7. és 18. között, és csak néhány alkalommal lesz műsoron - az európai turnéjuk párizsi záró koncertje után a BTS tagjai személyesen mesélnek élményeikről, arról például, hogy milyen érzés több tízezres közönség előtt játszani a világ minden táján. Olyan, mintha csak a világszerte nagyon elkötelezett rajongótábornak szánnák a “belterjes” felvételeket. Ugyanis a film elején az ő elvárási horizontjuk van becélozva. Így a film alkotói egy dekányi vágóképpel sem bíbelődnek, hogy az együttes és a tagok múltját bemutassák. Adottnak veszik: a néző pontosan ismeri a hét tag előtörténetét és az együttes eddigi pályájának állomásait.


A film készítőinek hozzáállása nem teljesen megalapozatlan. Itt fel kell tennünk ugyanis a kérdést: mit is értünk a „BTS – jelenség” alatt? A BTS pályájának megelőző állomásáról ugyanis nemcsak a korábbi nagysikerű koncertfilm tájékoztat. A BTS jelenség különlegességét éppen az adja, hogy a közösségi médián keresztül rajongótáborával nagyon szoros viszonyt ápol. A sikere csúcsán lévő zenekar nevéhez számos közösségi médiához kapcsolódó rekord fűződik. A jelenség megértéséhez muszáj néhány unalmas számadattal szolgálni. Twitter-posztjaikra átlagosan kétszázötvenezer re-tweet érkezik, így helyet kaptak a Guinness világrekordok között a legnagyobb számú közösségi oldalon való megemlítéssel. Az American Music Awards-on való fellépésük után húszmillió tweetet kaptak, amire szintén nem volt még példa. 2018 tavaszán Youtube-nézettségi rekordot döntöttek a 24 órán belüli megtekintések számával: Idol című számukhoz készült videklippel egy nap alatt 56 milliós nézettséget produkáltak, amivel átvették az első helyet a korábbi csúcstartó Taylor Swifttől. A rendkívül elkötelezett rajongói közösség az A.R.M.Y.-nak elnevezett Facebook-csoportba tömörül. Nekik köszönhetően 2019. tavaszán túlszárnyalták saját Youtube-rekordjukat: a BTS és Halsey közös slágerét, a Boy With Luv-ot 24 óra leforgása alatt 78 milliószor tekintették meg, és ezalatt 24 millió komment érkezett a videóhoz. Ezek a számok is hozzájárultak ahhoz, hogy a zenekar három alkalommal elnyerte a Legjobb Közösségi Előadónak járó díjat az amerikai Billboard díjátadó gálákon, és 2019-ben a Legjobb Csapat díját is hazavihették.
 
A hajmeresztő rekordszámokon végigzongorázó, de a kortárs popzenéért esetleg nem feltétel nélkül rajongó néző számára talán még érthetetlenebb a BTS elképesztő sikere, ha mindehhez hozzávesszük, hogy számaikat saját nyelvükön, azaz koreaiul éneklik, vagyis a rajongóik tetemes százaléka pontosan nem is érti, hogy miről szólnak a dalok, leszámítva az angolra fordított tájékoztató dalcímeket. Love Yourself: Tear című harmadik nagylemezük 2018-ban úgy debütált első helyen az amerikai Billboard 200-as listáján - ami korábban koreai előadónak még sosem sikerült -, hogy számaikat koreai nyelven rögzítették. Valószínűsíthető, hogy ez a példátlan siker nem pusztán csak a közösségi média működésének kiváló ismeretében és kezelésében rejlik. Azzal, hogy most betekintést nyerhetünk a “színfalak” mögé, joggal várjuk el, hogy fellebben a fátyol, és megértünk valamit a jelenség mögötti receptből.
 

Számaik nagyon egyszerű dolgokról szólnak: arra biztatnak, szeressük önmagunkat, hogy ezáltal jobb emberekké válhassunk. A rajongó-tábor megszólaltatott tagjai, annak ellenére tehát, hogy a számok szövegeiből csak alig értenek meg valamit, megváltásszerű élményekről számolnak be: a BTS hallgatása rendszerint segített nekik abban, hogy nehéz életszakaszaikon továbblépjenek. De nem az áradozó rajongótábor interjúvolása van a film fókuszában. A turné felvételei mellett a legtöbbször táplálkozás közbeni beszélgetésekben látjuk az együttes tagjait. Akik ekkor is az előttük álló feladatokról beszélnek, és azon agyalnak, hogy hogyan lehetne a következő fellépés még fókuszáltabb, még ütősebb. Hamar kiderül, hogy itt nem fognak mocskos részletek kiderülni drogfogyasztásról, a csapatot feszítő belső konfliktusokról vagy piszkos nőügyekről. Az együttes vagy egy újabb nagyon ügyes piár-fogását látjuk, vagy valóban úgy van, ahogy folyamatosan, minden fórumon kommunikálják, számukra csak a közönség elvarázslása a fontos.
 
Az együttes tagjai közötti beszélgetések alapján végül mégiscsak árnyalódhat a kép a róluk csak felszínesen tájokozódóban is. Kiderül, hogy a közösségi médián keresztüli személyes viszony, mindennapos együttlét, egy olyan szoros érzelmi kölcsönhatást hozott létre, az együttes és a rajongótábor között (még egyszer hangsúlyozom, külön nevük is van: A.R.M.Y.!), ami az együttesre is komoly hatást gyakorol. Fokozatosan rajzolódik ki, hogy itt valóban arról van szó, hogy a BTS is rajong a táborért. Ennek köszönhető a megannyi rekordszámban is kifejeződő, a BTS-re visszaáradó szeretet. Beszédes jelenetsor, hogy amikor az egyik tag számára kiderül, hogy lábsérülése miatt nem vehet részt a következő koncerten, akkor mély depresszióba zuhan, csak azért, mert nem találkozhat a hőn imádott A.R.M.Y.-val. Hosszú tépelődést követően képes csak kilábalni, végül nagy nehezen eléri, hogy tolószékkel ő is ott lehessen a színpadon. Így végül vele együtt veszi kezdetét a legújabb, legmodernebb vizuális látványelemekkel operáló show. Vagy ez az egyik legügyesebb reklámfogás a kortárs popzene történetében, vagy a BTS-t valóban a rajongók életének jobbá tétele, a faék egyszerű üzenet átadása vezérli. Vagy egyszerre mindkettő.
Címkék: Mozipremierek 2009