Minősítéssel nem rendelkező színház- és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek Emtv. szerinti 2019. évi működési támogatása – Döntési javaslatok indoklása
2019.05.03.

Az alábbiakban a Színház I. kategória szakmai kuratóriuma - Jászay Tamás, Kirják Róbert, Zalán János - döntési javaslatának részletes indoklása olvasható.

1. Forrás elosztása, szempontok 

A Színház I. kategóriába 53 pályázat érkezett, a pályázók összes támogatási igénye rekord nagyságú, 1.090.531.972 Ft volt, 4,05-szöröse a rendelkezésre álló, a korábbi évekkel megegyező nagyságú keretösszegnek, 268.800.000 Ft-nak. A komoly pályázók reális költségvetést nyújtottak be, így a kuratórium megismétli a korábbi szakmai testületek megállapítását: drasztikus forrásbővítésre van szükség, a terület a színházi szférán belül betöltött szerepéhez és az elvégzett közfeladatok jelentőségéhez képest rendkívül alulfinanszírozott. Amíg ez nem változik, a független színházat éppen hogy életben lehet tartani, fejlődésre és mobilitásra azonban szinte semmi lehetőség nincs. 

Ugyanakkor a TAO megszűnését követően az EMMI-hez beépülő jelleggel érkezett évi 37,4 milliárd forintból ha csak 3 milliárd forintot fordítanak erre a pályázatra (ebben az esetben a teljes pályázati keretösszeg tehát kb. 4 milliárdra emelkedne), az először teremtene valódi esélyt a fejlődés támogatására, és nagyon magas megtérülésű, kiváló kulturális befektetés is lenne: kevesebb pénzből, mint amit a 11 fővárosi színház kapott, támogatható lenne a teljes struktúrán kívüli színházi, tánc, nemzetiségi és szabadtéri színházi szféra. Nem utolsósorban, rendszerszintű változtatás lenne, átlátható viszonyokat teremtene, a területnek pedig kiszámíthatóságot és stabilitást - az építkezés alapfeltételeit hozná el. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ez a pályázat a teljes előadó-művészeti terület legszigorúbbja, úgy az elszámolásban, adminisztrációban, mint a támogathatóság feltételeiben - a bírálati szempontrendszer eleve többletfeladatok elvégzését várja el a pályázóktól -, elmondhatjuk, hogy ez a megoldás tökéletesen megfelelne az EMMI pluszforrás felhasználásához kötődő célkitűzéseinek is.

Egyet kell értsünk a korábbi kuratóriumokkal abban is, hogy nehezen mérhetőek össze egyazon kategóriában az amúgy kiemelt státuszt érdemlő társulatok (lásd 4. pont) a pár éve frissen alakult fiatal csapatokkal, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítményt nyújtó műhelyek a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozókkal, a mezőny legmagasabb előadásszámait produkáló színházi nevelési társulatok az összművészeti kísérletekkel.

Mindezeket figyelembe véve a kuratórium úgy döntött, hogy a bírálati eljárás során a következők szerint jár el: A kuratórium kizárólag olyan pályázatokat javasolt támogatásra, amelyek a szakmai és a formai kritériumokat is maradéktalanul teljesítették, emellett benyújtott adataik koherensek, felelős működésről tanúskodnak, költségvetésük reális és szabályos. A kuratórium nem támogatta a következetes építkezés helyett projektszerű működést felvázoló pályázatokat, ezek esetében javasolja az NKA Színházművészeti Kollégiumához, illetve a Kiemelt művészeti célok megvalósításának támogatására kiírt pályázatokra jelentkezést. Ez utóbbiak esetében üdvös lenne, ha a kiíró figyelembe venné, hogy az adott szervezet nem kapott működési támogatást.

A szakértői testület hangsúlyosan vette figyelembe, hogy a pályázóknak milyen egyéb forrásbevonási lehetőségei lehetnek a finanszírozás biztosítására. A támogatási intenzitás, a valódi innováció, az együttműködés, a közpénz hatékony hasznosulása kiemelkedő szerepű volt a mérlegelésnél. A szakmai kuratórium a rendelkezésre álló keretösszeg szűkössége miatt idén nem tudott koncepcionális beavatkozást végrehajtani, így a döntések alapvetően folytatják az utóbbi öt évben megkezdett irányt. A kuratórium mindössze egyetlen (hivatalosan, a pályázó tavalyi pályázatának érvénytelensége miatt valójában kettő) új belépőt tudott a rendszerbe engedni azon az áron, hogy a fent felsorolt szempontok alapján vitás pályázók támogatási összegét csökkentette. A kisebb-nagyobb mértékű csökkentés figyelmeztetés a pályázóknak: a kuratórium a közpénz hatékonyabb felhasználását, nagyobb nézőközönség elérését, további források felkutatását tartja kívánatosnak. Néhány esetben kis mértékben növekedett a javasolt támogatási összeg: a kuratórium ezeknél a pályázóknál a rendelkezésre álló szerény eszközeivel el kívánta ismerni a hatékony, a kategórián belül is előremutató, modell értékű működést. 

 2. A bírálat folyamata, értékelés

A bírálatra idén is rendkívül szűk időkeretben került sor, a munka felelős elvégzéséhez az NKAI és az EMMI munkatársai, a kurátorok és az előadó-művészeti bizottságok tagjai is megfeszítetten dolgoztak annak érdekében, hogy a döntések a törvényi határidőre nyilvánosságra kerülhessenek.

A pályázók idén másodszor online adhatták le pályázatukat, a kurátorok ugyanott értékelhettek. Az online rendszer stabilan és megbízhatóan működik, jelentősen megkönnyítve a kurátorok dolgát.

A kuratórium egy informális és egy formális ülésen, továbbá folyamatos telefonos és internetes kapcsolattartás révén alakította ki végső álláspontját. A Színház I. és Színház II. kategória között – az utóbbi évekhez hasonlóan – idén sem történtek átsorolások, alapvetően a nagy számú, mindkét kategóriát erősen torzító, magas támogatási igényt megjelölő, ám profitorientáltságuk okán indokolatlan pályázó miatt (lásd még a 4. pontot). 

Külön csoportot képeztek azok a pályázatok, amelyeket – a fentiekkel ellentétben - nem a pályázók profilja zárt ki, de rossz kategóriába érkeztek, és ott, a bírálati szempontrendszer alapján szakmailag támogathatatlanok voltak. Az érintett pályázók egy része kényszerből döntött a Színház I. kategória mellett, a Színház II. kategória adott kritériumai miatt, a kuratórium ez ügyben is újra javaslatot tesz a 4. pontban.

A kuratórium összesen öt pályázatot minősített szakmailag érvénytelennek: közülük négy esetben a pályázó nem felelt meg az általa választott alkategória számszerű kritériumainak, egy esetben a pályázó nem teljesítette az idén először alkalmazott küszöbkritériumokat. Három pályázót az NKAI zárt ki formai érvénytelenség miatt. Két pályázó a pályázat benyújtását követően azonnal kérte átsorolását a Táncművészeti kuratóriumhoz. 

A kuratórium ezek után mindösszesen 43 pályázó között osztotta el a rendelkezésre álló forrást. Ez a szám folyamatos emelkedést mutat, 2016-ban 33, 2017-ben 35, 2018-ban 38 pályázó jutott el eddig a fázisig. Az idei kiírás újdonsága, hogy a forráshiányos státusszal rendelkező pályázatok között nem szerepelhet olyan pályázat, amelyhez a szakmai kuratórium támogatási összegjavaslatot rendelt a döntési előterjesztésben. Ennek megfelelően a kuratórium idén mindössze 2 pályázó esetében állapított meg forráshiányos státuszt, bízva abban, hogy a jelölt összeg eljut hozzájuk.

A pályázatok színvonala feltűnően széles skálán szóródott, köszönhetően elsősorban a nagyszámú, a pályázati szisztémával most ismerkedő új belépőnek. Kevés esetben találkoztunk azzal, hogy a pályázók konkrétan a bírálati szempontrendszer szerint építették volna fel pályázatukat, ugyanakkor több esetben a pályázat feltűnően nem állt kapcsolatban a bírálati szempontrendszerrel. Az adattábla statisztikai adatai sok esetben nem koherensek az adatlap és/vagy a munkaterv, szakmai beszámoló adataival.

A 2, forráshiányos státusszal rendelkező pályázattal nem számolva 43 pályázóból 22-nek a 3 és 11,5 millió Ft közötti sávba esik a támogatása. 3 pályázó részesül 16 és 24,5 millió Ft közötti támogatásban, további 3 pályázó 27 és 29 millió Ft közötti összegeket kap. A források szűkösségét jól mutatja, hogy az I/a és I/c kategóriák 35 milliós, illetve az I/b kategória 50 milliós plafonértékét meg se közelíti egyetlen pályázó sem. 

A támogatási javaslatokat a következő szempontok mérlegelésével alakítottuk ki:

-        Pontszám (az I/a, I/b, I/c alkategória összes pályázójára, illetve a Színház I. kategória teljes pályázói mezőnyére is vetítve)

-        Gazdasági hatékonyság, költségvetés realitása, koherenciája, az igényelt támogatás mértéke

-        Statisztikai mutatók (realizált és tervezett nézőszám, előadásszám, bemutatószám, a közönség elérése)

-        A 2018-ra tervezett vállalások teljesülésének mértéke, a 2019-re vállalt feladatok realitása

-        Az egyes társulatok egymáshoz viszonyítása, a támogatási értékek összehangolása.

 3. Javaslatok a pályázóknak

A visszatérő típushibák okán javasoljuk, hogy minden pályázó vegyen részt a Független Előadó-művészeti Szövetség által minden évben, több alkalommal megszervezett nyílt, ingyenes pályázatírói workshopon.

Több, profilját és mérőszámait tekintve egyértelműen és legfeljebb a Színház II. kategóriába tartozó pályázó („tradicionális, széles nézőközönséget megszólítani kívánó, és/vagy a regionális feladatellátásban fontos szerepet vállaló színházi szervezet”) bevallottan a TAO megszűnésével kieső támogatás pótlásának szándékával nyújtotta be a Színház I. kategóriába a pályázatát, és nem volt tekintettel a kategória indulóitól megkövetelt progresszióra és innovációra, ahogy a bírálati szempontrendszerre sem. A megfelelő önbesorolás kizárólag a pályázó, nem pedig a kuratórium felelőssége. 

A kuratórium üdvözölte a pályázatok értékelhetőségének feltételéül szabott küszöbkritériumok bevezetését, ugyanakkor nyomatékosan felhívja a pályázók figyelmét ezen – javarészt a törvény által eleve publikálni előírt – kritériumok maradéktalan, a pályázat benyújtási határidejéig történő teljesítésére. 

Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázat egyes elemeiben (az adattáblázatban, illetve a pályázat szöveges részeiben) közölt adattartalomnak koherensnek kell lennie.

A kuratórium a feladat részeként kezelte, hogy kiegészítő tájékoztatást kérhet a pályázóktól az értékelés során,  és ez sok esetben hasznosnak is bizonyult. Előfordult azonban, hogy szinte nyomoznunk kellett egyes meghatározó információk után, mint ahogy az is, hogy konkrét kérés ellenére sem kaptuk meg azokat a formális kuratóriumi ülésig. A már jelzett, rendkívül feszített munkatempó miatt a pályázó saját érdeke, hogy a lehető legrövidebb határidőn belül pontos és informatív válasszal szolgáljon a kurátorok megkereséseire. 

4. Javaslatok a támogatónak

Néhány kiegészítéssel megismételjük, amit évek óta minden szakmai testület javasol:

- Továbbra is javasoljuk a működési támogatási pályázaton belül a Színház I. kategória tovább strukturálását:

o A kategória azonos nagyságrendű keretösszeg mellett maradjon meg az új belépők és a több éve következetesen építkező, erősödő csapatok támogatására.

o Emellett javasoljuk egy kiemelt kategória létrehozását azon évtizedes múltra visszatekintő, stabilan és kiszámíthatóan működő társulatok számára, akik önkormányzatoktól való függetlenségük miatt nem lehetnek kiemelt előadó-művészeti szervezetek, ám mutatószámaikban gyakran hasonló nagyságrendű előadásszámot és/vagy nézőszámot produkálnak. Javaslatunk szerint ebbe a kategóriába kerülhetne hat szervezet, így a Pintér Béla és Társulata, a Stúdió K Színház, a Forte Társulat, a Maladype Színház, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ és a Káva Kulturális Műhely. A kiszámíthatóság, tervezhetőség és fejlesztés érdekében ezen szervezetek számára javasoljuk elérhetővé tenni a 3 éves pályázás lehetőségét, évenkénti beszámolási kötelezettség mellett, amire az Emtv. jelenleg is lehetőséget ad.

- Szintén a tervezhetőség, a működés biztonsága érdekében javasoljuk, hogy

o   a pályázati periódus essen egybe a naptári és adóévvel

o   a kiíró tegye lehetővé, hogy a kőszínházakhoz hasonlóan a független társulatok is rendelkezzenek a működési támogatásukkal a vonatkozó periódus elejére. (Jelenleg a támogatási ciklus közepén jutnak hozzá a támogatáshoz, addig csak saját bevételeik állnak rendelkezésükre. A színházi szféra más szegmenseiben ez elképzelhetetlen, és meggyőződésünk szerint megoldhatatlan feladat elé állítaná az intézményeket.) Ennek érdekében szükséges lenne a teljes pályáztatási folyamat kezdetét szignifikánsan korábbra hozni.

- Javasoljuk, hogy a lehetséges pályázói kört szakmai alapon erősebben határozza meg a kiírás, összhangban a bírálati szempontrendszerrel. Jelenleg pályázhat minden szervezet, amely nem bír minősítéssel és szerepel a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási és Kulturális Osztálya által vezetett hatósági nyilvántartásában. Ez lehetőséget ad arra, hogy olyan, bevallottan profitorientált szervezetek is pályázzanak, amelyek bevétele meghaladja a működési pályázaton rendelkezésre álló keretösszeget. Ezeket a szervezeteket a kuratórium következetesen elutasítja, jelenlétük azonban önmagában is torzítja a mutatókat. 

- A Színház I. és Színház II. kategóriák profiltisztítása érdekében újra javasoljuk, hogy a független bábszínházak esetében a Színház II. kategória mutatószámai közül a tervezett bemutatószámot a jelenlegi kettőről csökkentsék egyre, így az egyébként minőségi munkát folytató, a Színház II. minden más kritériumának megfelelő érintett társulatok nem kényszerülnének a Színház I. kategóriába való pályázásra. 

A kuratórium tagjai a döntések nyilvánosságra kerülésétől számított két hétben a pályázók rendelkezésére állnak, bármely kérdést, észrevételt, javaslatot szívesen fogadnak.

Budapest, 2019. április 30.

Jászay Tamás, Kirják Róbert, Zalán János

A kuratóriumok döntése itt olvasható