Élet – Kép – Regény. Péreli Zsuzsa életműkiállítása / Iparművészeti Múzeum
2008.08.22.

Festőként indult, de még a főiskola előtt szőni kezdett. A siker végzős korától mellészegődött, azóta sem hagyta el. Gobelinjei mellé rendszeresen kiállítja az előzményeket; néha az „utózmányokat” is. Nem ezek miatt szeretjük. Ő ma a magyar kárpit királynője. P. SZŰCS JULIANNA KRITIKÁJA.

Péreli Zsuzsa
Péreli Zsuzsa
Nagy dolog, ha valaki  tudja a mesterségét és közben még eszébe is jut valami. Péreli Zsuzsa föltűnésének idején, a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a művészeti nyilvánosság egyik kedvence lett. Éppen akkor, amikor választott technikája, a textil „a hivatalosoknál” és az „ellenállóknál” egyaránt válságba került. A középületi kárpitokról lesírt az unalom, az iparművészeti flepnivel levédett underground pedig finom bennfentesek szektájává szürkült. Jött Péreli, s az antagonisztikus ellentétet egymaga fújta el. Gobelinjei technikailag virtuózak és illedelmesek voltak, tartalmilag kísérletezőek és „másképpen gondolkodóak”. 

Péreli Zsuzsa: Amnézia 1.
Péreli Zsuzsa: Amnézia 1.
Volt egy kétoldalas műve; na, az nagyot robbant. Régi ruhába öltözött házaspárjának – mint ekkoriban majd mindegyiknek, ennek is fénykép volt az előképe – egyik oldalán a hölgy le van szőve szépen, mellette az úr arca csupa gubanc. Másik oldalon az úr van jól fésülve, és az elvarratlan vetülékszálak miatt a hölgy válik arctalanná. „Technikai bravúr ez, de a csúfondáros bátorságé, amely a világ színét és visszáját együtt fogja át, szétválaszthatatlan egységben” – írta az Amnéziáról legjobb elemzője, Kovalovszky Márta, s mi, hajdani méltatói valamennyien el voltunk ragadtatva a míves humor, a művelt irónia a magyar múltat és az európai jelent összeszövő szikrázóan szellemes produkciója láttán. És a többitől is, amelyek most újra megfigyelhetők az Iparművészeti Múzeum E. Nagy Katalin által nagyon gondosan rendezett kiállításán, és Semsey Réka által nagyon lelkiismeretesen megírt, dokumentált, kipreparált adatokban gazdag katalógusának köszönhetően. A bumfordi bordűrökkel bővített ál-családi fotóktól, az aranyszállal, fácántollal, gyönggyel, zseníliával kombinált talált tárgyaktól, szóval attól az egész, örömből kitalált mennyei Ecseri piactól, amely büdös volt a tehetségtől, amelyet majd szétvetett a kreatív energia, és még gobelinben is pedánsabb volt, mint amit Ferenczy Noémi óta e hazában össze szoktak szálazni. Mind itt vannak.

Péreli Zsuzsa: Aequilibrium. Forrás: imm.hu
Péreli Zsuzsa: Aequilibrium (Forrás: imm.hu)
Aztán itt vannak, amik azóta történtek; az „azóta” a rendszerváltást jelenti. Péreli számára azt a nagy tudati megrendülést, hogy nincs értelme többé a kettős beszédnek. A „fölfelé takaros vagyok, lefelé meg becsületes” magyar stratégiájának, amely rendszerint az összekacsintó közös röhejben oldódott föl. Az ő rendszerváltása a megtérésről szólt. „A hétköznap bepiszkolódott emberi arcokat már megszőttem – vallotta pár hónappal a nagy katarzis előtt –, most a gyerekkor tisztaságáról szeretnék képet készíteni.” Továbbá Madonnákról és mesetájakról, angyalokról és alkonyatokról, szentekről és színes álmokról. Az 1989 Karácsonya még tele van a korszak talált tárgyaival, az Aequilibrium vetülékszálai még aranyfonálból vannak, de ezek a gegek egyre kevésbé jellemzőek művészetére.

Az új Péreli-gobelin műfajtiszta. Gyapjúból meg selyemből készül, legföljebb ha fakeret egészíti ki a kompozíciókat. Ember egyre kevesebb van rajtuk. Balkon, márványintarziás palota, csillagos ég annál több.  A színek delikátak, sejtelmesek, érzelmesek. Péreli  textilművészként a mesterségről mindent tud, de  egyre kevésbé érdekli a fonál maga. Már nem akarja illetlen helyekre illeszteni a kárpitot (például egy székre vagy egy motollára), már nem akar küzdeni az anyaggal (például talált tárgyakkal, hulladékokkal). Már semmi olyat nem akar, ami nem passzol híveinek ízléséhez (például e kiállítás előzményének számító KOGART-tárlat mecénási hajlamaihoz). Kárpitjai egyre szebbek. Festőiek, kulturáltak, finomak. A régiek viszont jók voltak.

 

A kiállítás szeptember 14-ig volt megtekinthető.

Kiállítás:  Élet-Kép-Regény. Péreli Zsuzsa életmű-kiállítása,  Helyszín és időpont:  Iparművészeti Múzeum, 2008. május 22 - szeptember 14.,  Kurátor:  E. Nagy Katalin,  Támogatott:  Iparművészeti Múzeum
Megítélt támogatás: 2 000 000 Ft
Támogató: Iparművészeti Kollégium
Az Iparművészeti Múzeumnak a kiállítás megvalósítására (2008)