Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

ZENÉS ARANY

A képmutogató / Pesti Magyar Színház
2018. márc. 18.
Lehet-e Arany-balladákat rockosítva előadni? Miért ne, ha van hozzá elegendő zenei muníció… KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.
Sokféleképpen emlékeztek meg a színházak Arany János születésének kétszázadik évfordulójáról. Volt, ahol kortárs versekkel idézték meg a költőikont, másutt a műveiből, leveleiből készült irodalmi összeállítással igyekeztek keresni a közönség kegyét, vagy akár monodrámaként mondtak Arany-verseket. Az egyik legérdekesebb, és talán legpopulárisabb megoldást a Pesti Magyar Színházban választották, ahol megzenésített Arany-versekből komponáltak képzőművészeti elemekkel, filmes animációkkal is átitatott performanszt. Az előadást főként a költő népszerű vagy kevéssé ismert balladáiból, kisebb verseiből szerkesztette, rendezte Lengyel Ferenc.
 

Mikor felharsantak az első dübörgő rockfutamok a hangszórókból, bevallom, kissé meghökkentem: akkor itt most rockoperásított Aranyt látunk majd, az iskolás közönség nagyobb örömére? Nemcsak eléneklik, hanem el is táncolják a verseket, s gyorsan pergő animált képeken idézik meg a derék poétát? Mert hát az aktuális kérdés ezúttal az, hogyan hozzuk testközelbe a serdülő ifjúsághoz a gyönyörű, ám ma már kétségkívül archaikus nyelvezetű Arany-szövegeket.
 
A nézőtéren dermedt csend, egy pisszenés sem hallatszik, igaz, ha hallatszana is, elnyomná a hangszórókból áradó rockmuzsika. S a nyitány mindjárt nem Arany, hanem Petőfi, a Nemzeti dal dramatizált változatát kapjuk, olyan történelmi keresztmetszetet, amely gyorsan torkollik az aradi tizenhármak passiójának oratorikus, lobogó gyertyákkal keretezett jelenetsorába. A színpadkép monumentális (díszlet-jelmez: Kovács Yvette Alida), s hamarosan feltűnik a császár is, Ferenc József ikonikus alakja, amint marionettként – akár egy felhúzott bábu – szögletes mozgással araszol át a színen. Aztán alábbhagy a lüktető rockzene, meditatívabb, líraibb szólamok hangzanak föl, s a vetítettképes háttérben mozgalmas, virtuóz videó animációk futnak, végtelen variációban. (A videók készítői: Török Eszter, Papp Zoltán Gábor, Pacsorasz Viktor, Kolostori Gábor, „látvány supervisor” a rendező, Lengyel Ferenc.) Komplett zenés látványszínház, amit látunk, a tánckar profi mód koreografált táncokat ad elő (koreográfus: Fülöp Dorina), s egyre inkább láthatóvá válik, hogy az énekekből, táncokból, precízen kivitelezett mozgásokból, videóbetétekből s tárgyi installációkból szerkesztett mű gondosan kidolgozott, mondhatni kidekázott színházat hoz létre, amelynek csak egyik – igaz, meghatározó – eleme az ének, azaz a megzenésített Arany-versek. A balladák adják az előadás gerincét, A walesi bárdok, a Híd-avatás, a Tetemre hívás, a Vörös Rébék és még számos közismert, népszerű vagy kevéssé ismert Arany-mű. Bevallom, a Kép-mutogató című Arany-versre nem is emlékeztem, először csak fantáziacímnek véltem, amit az előadás karakterét fémjelzendő illesztettek a színlapra, ám a színház honlapján olvasható, hogy Arany egyik hosszú verse lett a zenés-táncos opus címadó műve. Végül is erről van szó: képeket mutogatnak a nézőknek; valóságos képzuhatag és képorgia, amivel zsöllyéhez szögezik a publikumot. 
 
Gémes Antos
Gémes Antos
S hogy milyen komplex, összművészeti jellegű alkotással állunk szemben, mutatja a nagyszámú alkotógárda: a színlap tizenhat alkotót sorol fel a színészeken kívül, s nemcsak a rendezőt, a díszlet- és jelmeztervezőt, hanem videó animátort, vezető 3D animátort, videó animáció supervisort és így tovább. Az előadás zenéjét Vecsei László jegyzi. A zenei világ önmagában is komplett, originális kompozíció, nyugodtan kiadhatnák önálló CD-n, ekként is népszerűsítve az előadást, s persze Arany verseit.
 
S akkor még egy szót sem szóltunk a színészekről, akik a zenés-táncos revüben ihletetten végzik feladatukat. Szembeötlő az énekesként közreműködők zenei igényessége, felkészültsége. Gémes Antos telt, érett férfihangon énekli Arany balladáit, köztük a népszerű A walesi bárdokat, miközben egy  képzőművészeti installációnak is beillő, fémhálóból épített méretes paripán lovagol, fején koronával. (A színpad grandiózus tárgyait aztán szépen kikocsizzák, ahogy átúsznak egymásba a képek.)  Az irónia, a meditáció, a nyers erő s a szarkasztikus humor egyaránt átcsillog az ilyen jeleneteken, akárcsak A tamburás öregúr, Az örök zsidó, vagy A vén gulyás temetése című költemények előadásán, amelyek megszólaltatói főként Arany humorának kiaknázásában jeleskednek. És Hámori Ildikó drámai erővel énekli csodás szólójában a Vörös Rébéket, vagy a Szilágyi Örzsébet Levelét megirta kezdetű, Mátyás anyja című Arany-balladát.
 
Fotók: Puskel Zsolt, PORT.hu
Fotók: Puskel Zsolt, PORT.hu
A csoportos táncok s a pompás szólók közepette folytonosan zuhognak ránk a nagy erejű képek, villódznak a kreatív vizuális effektek (közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei) miközben előadják az Arany-verseket a játékosok: Hámori Ildikó, Kovács Zsuzsanna, Pataki Szilvia, Ágoston Péter, Gémes Antos, Szatmári Attila és Szűcs Sándor. A koreográfus Fülöp Dorinát színpadi szereplőként is láthatjuk, különleges tánckompozícióival, táncfantáziáival egyedi színekkel gazdagítja a produkciót. A tárgyi miliő, a díszlet- és jelmezvilág ugyancsak impozáns: Kovács Yvette Alida, s a bábtervező Meilinger Zita szépséges bábokat, poétikus használati tárgyakat álmodott a színpadra; velocipédet, örökmozgó szerkezeteket, korhű kosztümöket, árnyjátékokat. A zsinórpadlásról angyalok szállnak alá, s tűnnek el, egy valószerűtlenül magasba nyúló fehér szoknyás lány figurája élő, mozgó szoborként jelenik meg a játékban, akárcsak a szalagokkal, fonalakkal béklyózott, marionettfiguraként mozgó szereplők.
 
Lengyel Ferenc erőteljes rendezői kézzel tartja egyben és vezényli végig a pazar víziókkal operáló, sokszereplős, hatalmas masinériát. Az előadás szinte valamennyi alkotóeleme szakmai professzionalizmusról tanúskodik, így aztán az Arany-versekre komponált zenés színház végül is gond nélkül célba ér: elviszi a költő üzenetét a kicsikhez, a nagyobbakhoz és persze a felnőttekhez is. A Pesti Magyar Színház lendületes előadása egyúttal arra is példa, hogyan lehet a legtrendibb eszközökkel kortárs nyelvre átültetni egy kanonizált klasszikust.
 
Az előadás adatlapja a port.hu oldalon itt található. 

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek