Nem a tutit mondjuk, hanem a magunkét...
2007.12.31.

A REVIZOR kritikai portál: mégpedig a legfőbb kulturális mecénás, a Nemzeti Kulturális Alap kritikai portálja. Őt kritizáljuk, amennyiben az általa támogatott kulturális javakat tesszük kritikai mérlegünkre. Könyvet, színházat, filmet, kiállítást – de hiszen itt a menü, a bal oldalon. Kattintson! Máris jönnek az üzenetek - köszönjük! Válaszolni csak akkor tudunk, ha az aláírásban a cím is szerepel, mert a levelet a saját szerverünk küldi tovább... Segítsen nekünk, hogy még jobbak lehessünk!

Szerzőink befutott, „súlyos” kritikusok, és majdan (reméljük: általunk is) méltán tekintélyes fiatalok, akik mind legjobb tudásuk és kedvük szerint nemcsak alapos, de élvezetes, olvasmányos kritikákat írnak majd Önnek.

Nem habozunk megtenni, ami tőlünk telik – de célunk eléréséhez Önre is szükségünk van. Célunk pedig nem kevesebb, mint nagggyon látogatott portálként szolgálni a művészetek múzsái mellett az elfeledett tizediket, a kritikáét. Megtalálni a sok jó szó közt a legjobbat, a vélemények közt pedig a hiteleset.

Ennek érdekében vagyunk egy-ügyű portál: nálunk nincsenek ajánlók, reklámcikkek, promóciós anyagok. Csak és kizárólag kritikák (de hogy el ne unja a Kedves Olvasó, ezt változatosan tesszük majd: alkalmanként összegezzük mások kritikáit, vagy több hangra hangszereljük a sajátunkat). És jól kihasználjuk, hogy a kritika természete szerint visszhang, vagyis olykor visszkép: amit tükröz, az a mi művészetünk, kultúránk. Ebben a tükörképben reméljük föllelni kulturális értékeinket – és hát mit tagadjuk, magunkat is. A „ferde képről” majd diskurálunk később…

Ha időnk engedi – illetve ha az idő megengedi nekünk -, lesz nekünk óriási tablónk, saját Feszty-körképünk, ahol minden egyes részletben egy-egy kiemelkedő, esetenként lesújtó produkció néz vissza ránk. Hát – álljuk majd azt a tekintetet…

Akkor tesszük jól a dolgunkat, ha a kritika kritikája visszaigazol bennünket. És most Önön a sor: a kritika kritikáját üzenje meg nekünk – ezt a cédulát is a bal oldalon találja. Szóljon, ha valami tetszik – és még inkább, ha nem; ez utóbbiból a jelek szerint többet tanulunk. És szóljon akkor is, ha kritikai szóra érdemeset lát – ne feledje: olyant, amiben NKA-pénz landolt. És emelkedjünk felül a sztereotípián, miszerint a céltábla nem lő vissza: szóljon akkor is, ha „érintett”: pénzt kért egy produkcióra, és lett produkció, csak mi nem szóltunk róla (még); ha pénzt kért, de nem kapott, ám lett zseniális opusz, a tollunkra méltó; ha nem kért, nem kapott, nem alkotott, csak olvasott, és szólni kíván. Akkor se habozzon.

Kezdetben – látni fogja, hiszen reményeink szerint gyakran ellátogat hozzánk – fokozatosan töltjük föl a portált; úgy, hogy lehetőleg mindegyik írásunkba „belébotoljék” (ilyen és ehhez hasonló kacifántos szavakra is számíthat, bőséggel). Később, ha az események megsűrűlnek (mint Adynál a középfok, Király István professzor szerint), akkor érdemes sűrűn kattintgatni a rovatok közt, mert a főoldalról bizony hamarabb lepottyannak az írások.

És végül: segítsen nekünk az ismertté válásban, csapjon reklámot, hírverést, tamtamot: küldje el a linket barátainak, ellenségeinek – nekünk minden olvasó kedves, Kedves Olvasó. Üzenje meg mindenkinek, akit elér: revizor érkezett hozzánk… (ahogy Szerebrjakov mondja a Ványa bácsiban... Na jó, Gogolt idézve).

Tartalmas szórakozást és izgalmakban bővelkedő időtöltést kívánnak a REVIZOR portálján

a Szerkesztők

Címkék: Üzen a Szerk.