Bevett iskolai tételmondatokat, közkézen forgó vélekedéseket és irodalomtörténeti kinyilatkoztatásokat kérdőjelez meg és egyszersmind cáfolgat üdítően elfogulatlan, meggondolkodtató művében Kőszeghy Péter. Választott metódusa kettős, bár egylényegű: szétválasztani egymástól a felderíthető biográfiai adatokat és a poétai korpusz megannyi fiktív életrajzi sugalmazását, azaz felszámolni a szabad és olykor abszurd következtetésekre bátorító átjárást e két szint között; valamint kiszabadítani Balassi Bálint alakját a ráhalmozott mitologikus sémák és az egymást váltó eszmetörténeti elvárások törmeléke alól.
Mert a monográfiát indító, alig harminclapnyi terjedelmű historiográfiai esszé remekül kiszemelt illusztrációi egycsapásra meggyőzik az olvasót arról, hogy a tradicionális Balassi-kép, s az “első poéta” életét tárgyaló Szép Mese (az eredeti fordulatokat és archaizáló kiszólásokat alkalmazó Kőszeghy leleménye) több irodalomtörténész nemzedék cél- és irányzatos munkájának eredménye. Ha kellett, úrias flörtöléssé vagy bohó szeleskedéssé szépítették a Balassi erőszaktevési kísérleteiről szóló beszámolókat, s ha kellett, szó szerint szívvé változtatták a farkat: “A legárulkodóbban, leglátványosabban ott érhető tetten Erdélyi [Pál] Balassit erősen átfestő, saját erkölcsi kategóriái szerint interpretáló volta, amikor a költőnek Kapy Sándorhoz írt, mára már elhíresedett-hírhedett levelét idézi, így: “[…]örömmel súgja meg levelében Kapy Sándornak, hogy ha Isten élteti, karácsonyra nagy úr lesz még, ha másképp nem, a szíve után.” Az eredetiben a kövérrel szedett szó helyén, igaz: titkosírással, “farkam” olvasható.”
A tudós szerző ilyesféle francisco-jozefiánus szépítéseken és meglódult fantáziájú kikerekítéseken éri még a Balassi-kutatástörténet kultúrhéroszát, az általa ugyancsak nagyrabecsült Eckhardt Sándort is, ám elemi erejű iróniáját Nemeskürty István munkálkodásának bemutatására tartogatja. A Kőszeghy által “kulcslyuk-filosz”-ként aposztrofált Nemeskürty ugyanis tán mindenkinél messzebb haladt a koncepcióvá emelt tárgyi tévedések, a hol eufemizáló, hol anakronisztikus értelmezések, s a némi önkénnyel kezelt versvilág életrajzzá transzformálásának felettébb ingoványos terepén.
A felvonultatott historiográfiai esettanulmányok mindazonáltal csak az olvasó felkészítését és meggyőzését szolgálják, miszerint indokolt és hasznos lesz már végre a sugalmazott Szép Mese helyett Balassi valódi élettörténetét kikutatni a történeti forrásokból, s poétikai munkáit (azok fikciós jellegének tudatosításával) lehetőségig kivonni az életrajzi források köréből. Kőszeghy ilyesformán vállaltan pozitivista módszerekkel fogja vallatóra kutatásainak összegyűjtött anyagát, s az eredmény több mint meghökkentő. Nem a “minden másképp volt” sivár és örömtelen felismerését kapjuk, hanem egy mesteri rekonstrukciót, amely irgalom nélkül felmutatja a tradicionális Balassi-kép torzító vagy egyszerűen csak bizonyítatlan, mert bebizonyíthatatlan mozzanatait, ám nem kíván új bálványt állítani a régi helyére. Egy kiemelt jelentőségű példa e megközelítésmódra: “A fikció szintjén, 1588-89-ben, valóban minden Anna Losonczy Anna s egyben Julia. De hát: a fikció szintjén, s mintegy tíz évvel 1578 után. [Kiemelés az eredetiben.] Hogy 1578-ban is Losonczy Anna volt-e Anna, ezt, legalábbis a pozitivista életrajz adatai alapján, nem tudhatjuk. Azt viszont igen, hogy Anna a legelterjedtebb női keresztnév a korban, s azt is, hogy Balassi bizonyíthatóan aktualizálta verseit…”
S bár Kőszeghy lebontja a Szép Mesét, a szerelem által vezérelt lovag archetipikus történetét, a forrásokból kirajzolódó Balassi, ez az apja elavult közéleti módszereivel kísérletező, nehezen összeférhető és bátor, ám hadvezéri erényekben bizonnyal nem tündöklő figura legalább annyira érdekesnek, s mi tagadás, jóvalta plasztikusabbnak tetszik az olvasó számára. Balassi hatalmaskodásai, erőszakoskodásai, dühödt és kudarcos felemelkedési kísérletei ugyanis ma már aligha szorulnak jólnevelt bölcsészek szépítő gyámolára, a költőnek okvetlenül emelkedett, polgári morált lódító álságos tapintatára.
Izgalmas, sőt kalandos könyv Kőszeghy Balassi-életrajza, amelyet – várhatóan igen hamar – a költői életmű elemzésének szentelt második kötet követ majd. További meglepetések előkészületben.