Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

„FELKÉSZÜLTÜNK A REAKCIÓKRA”

Beszélgetés Goda Krisztinával
2015. okt. 22.
Mi köze van a Veszetteknek a Berti, a rózsaszín barikához? Vagy a radikalizálódásnak a manipulációhoz? És hogyan húzza a film csőbe a nézőt? A Veszettek rendezőjével, Goda Krisztinával beszélgettünk. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA.
Revizor: Miért tartotta fontosnak elmesélni a Veszettek történetét?
Goda Krisztina: Egyrészt aktuálisnak érzem, másrészt foglalkoztatott egy manipulációról szóló történet.
R: A Berti, a rózsaszín barika című animációs kisfilmet bizonyára a gyerekének rendezte. Bizonyos értelemben a Veszetteket is? Hiszen mindkettő a kirekesztésről szól, és az önálló gondolkodásról, hogy nem szabad kritikátlanul átvenni azt, amit a közösség gondol.
GK: Kevesen mondanák, de tényleg van párhuzam a kettő között. A Bertiből két epizód is készült, és az első szólt egyértelműen arról, milyen az, ha valaki másnak születik és nem fogadja be a közösség. A Veszetteknek sokféle vetülete van, de a történet egyik olvasata valóban a másság elfogadásának fontossága.
Goda Krisztina
Goda Krisztina
R: A filmhez végzett kutatómunka során beszélgettek nehéz helyzetű fiatalokkal.
GK: Nagyon jó érzés volt, amikor találkoztam olyan fiatalokkal, amilyeneknek a főhőseimet szerettem volna. Megnéztük a végleteket, voltunk a fiatalkorúak börtönében, és ott is nagyon érdekes történeteket hallottunk, de azt éreztük, ezek a fiúk csak részben szolgáltatnak kapaszkodót a karaktereinkhez. A filmbe inkább átlagos kisvárosi fiatalokat szerettünk volna, akiknek kevés a kitörési lehetősége, mert olyan környezetbe születtek bele, ahol nincsenek ifjúsági programok, kilátások és munkalehetőségek.
R: A felkészüléshez bizonyára megnézték a témába vágó filmeket, A hullámot, a Romper Stompert, az Amerikai história X-et.

GK: Ezek közül A hullám állt hozzám a legközelebb, de az ember ilyenkor nem azért nézi meg a filmeket, hogy inspirációt nyerjen a sajátjához, hanem hogy kiküszöbölje a nem tudatos egyezéseket. A Veszetteknél nem volt ilyen, de korábban már előfordult: a főiskolán találtam ki egy olyan történetet, aminek az alapötletét valaki már egy az egyben megcsinálta, és bármilyen fájdalmas is volt, ezért érdemes volt inkább elköszönni tőle. A témabeli átfedéseket viszont nem lehet kiküszöbölni, azok nagyon sok film között előfordulnak.
R: Érdekesség, hogy az Amerikai história X a szélsőséges nézetű fiatalok körében is népszerű, mert hiába ítéli el, be is mutatja azt a közeget, amiben élnek, ezért szeretik újra meg újra megnézni. Nem tart attól, hogy a Veszettek is a szélsőjobbosok kedvenc filmje lehet?
GK: Egyelőre csak a trailer van fent a Youtube-on, de az ottani kommentek alapján ez nem tűnik valószínűnek. Sokan közülük nemzetgyalázó filmnek érzik a Veszetteket.
R: Rendezőként tud valamit tenni azért, hogy elkerülje ezeket a politikai játszmákat?
GK: Semmit az égvilágon. Onnantól kezdve, hogy az ember elkészíti a filmet és az moziba kerül, a maga útját járja, és semmilyen ráhatása nincs az utóéletére vonatkozóan. A reakciókra felkészültünk, már csak azért is, mert nagyon sok embernek már azelőtt megvolt a véleménye, hogy látta volna a filmet. Sajnos a sajtóban is, nem csak a bloggerek körében.

R: Interjúkban nemcsak azt hangoztatta, hogy nem a Magyar Gárdáról szól a film, hanem azt is, hogy nem szimplán magyar, hanem európai jelenségről van szó. Van mégis valami specifikusan magyar a Veszettek történetében?
GK: Ez a téma Magyarországon épp olyan aktuális, mint bárhol Európában. A szélsőjobbos mozgalmak erősödése általános jelenség. Én azt hangsúlyoztam, hogy a filmbeli ifjúsági egyesületet nem egy konkrét, létező szervezetről mintáztuk, hanem Czető Bernát László Kakukk című, a film alapjául szolgáló regényéből és különböző helyről vett információkból gyúrtuk össze. Hogy milyen lett és mi történik az egyesülettel, azt sokkal inkább a sztori dinamikája diktálta, de nem kérdés, hogy a magyar valóságra reflektál.
R: Mondta, hogy a manipuláció természete érdekelte a történetben, ez a téma pedig már a házasságszédelgőről szóló Kaméleonban is felbukkant. Régóta foglalkoztatja ez a kérdés?
GK: Igen, érdekel a téma, a jövőben is szívesen készítenék róla filmet. De más is foglalkoztat. A Veszettek történetében Ács személye volt a legnagyobb kihívás, a két testvér kapcsolata mellett az ő karaktere izgatott a legjobban. Az eredeti célkitűzései között ugyanis sok pozitív is szerepel, de Ács az önös érdekét mindig a közérdek elé helyezi, és bármit megtesz az előrejutásért. Az ő célja mindig szentesíti az eszközöket. Egy ilyen karakter, főleg ha intelligens és szerethető, vagyis könnyen meg tudja magát szerettetni a követőivel, jelen esetben a fiatalokkal, nagyon veszélyes tud lenni.
R: Czető Bernát László a regényben az archetipikus amerikai rendőrkarakterhez hasonlóan vezette be Ácsot, aki kívülről érkezik a kisvárosba, hogy rendet teremtsen. Csak a történet felénél derül ki, hogy mégsem az a pozitív karakter, akinek az olvasó gondolja.
GK: A regény egyik nagy előnye, hogy megvezeti az olvasót. Én is jó ideig úgy gondoltam, hogy Ács jó dolgokat szeretne foganatosítani, és az emberek is tudtak azonosulni a kezdeti céljaival. Nem került bele a filmbe, de a forgatókönyv egy korai verziójában a fiatalok például szemetet szednek, lemossák a graffitiket, segédkeznek az árvíznél. A problémát az jelenti, hogy az egyesületben elindulnak a kisebb-nagyobb visszaélések, ám Ács ezek ellen nem tesz semmit.
A portrékat Czirják Pál készítette.
A portrékat Czirják Pál készítette.
R: A filmnél annyiban nehezebb megvezetni a nézőt, hogy a trailert sokan megnézik, és azok manapság szinte a befejezésig összefoglalják a történetet.
GK: Ennél a történetnél nehéz lett volna elkerülni, hogy lelőjük előre ezt a fordulatot. Ettől függetlenül szerintem a film behúzza az embert a csőbe.
R: A Filmalaptól kiemelten magas támogatást (732 millió forint) kapott a Veszettek. Mi került a filmen végül több mint egymilliárd forintba?
GK: A filmkészítés eleve drága dolog, nekünk ráadásul nagyon sok jelenetünk és helyszínünk volt, és 73 napon keresztül forgattunk, sokszor éjszaka. Ha nyáron forgat az ember, az éjszakai órák száma lecsökken, ezért nem tudunk 12 órát dolgozni, mint nappali forgatás esetén. A Veszettekben emellett sok volt az akció, amit jól és aprólékosan megcsinálni időigényes. Ráadásul össze kellett raknunk azt a kisvárost, ami a fejünkben volt. Nagy meglepetés volt számomra a terepszemlénél, hogy ezek a kisvárosok már nem léteznek. Az elmúlt pár évben sok várost felújítottak, ezért eltűntek a helyszíneink. És voltak olyan speciális helyszínek is, amiknek sok szempontnak kellett megfelelniük a történetben. Például felgyújtunk egy könyvtárat, amit nem vállaltak minden sarkon. A Veszettek egy részét Kazincbarcikán forgattuk, ott négy hétig szállásolni és etetni kellett a stábot, ami szintén költséget jelent. Ugyanez volt Várpalotán, ahol a helyszíneink másik nagyobb egységét találtuk meg, illetve Inotán, a gyártelepen, ami szintén egy háromhetes etap volt. Azalatt Fehérváron szállt meg a stáb, és nap mint nap szállítani kellett őket a forgatásra. Ezek mind olyan tényezők, amik rendesen megnövelik egy film költségvetését. De bármikor boldogan megmutatom, milyen gázsik voltak ebben a filmben, semmilyen szokatlanul kiemelkedő tétel nincs köztük. Egyszerűen ennyibe kerül a filmkészítés.
R: Ez azt jelentette, hogy ezúttal nem kellett kompromisszumokat kötniük?
GK: Mindig kell kompromisszumokat kötni, ez a filmkészítés velejárója. Sok mindenről le kellett mondani, de olyanról nem, ami a végeredményt nagymértékben befolyásolta volna. Szerintem azt kell tudni felmérni egy rendezőnek, hogy hol van az a pont, amikor nemet kell mondania a filmre, mert rosszat nem akar kiadni a kezéből. El kell dönteni, hogy mi az, ami már nem fér bele, mert nem fog jól kinézni, és mi az, ami még pont elmegy. Ebben már van némi rutinom.
R: A Veszettek sötétebb tónusú, mint a korábbi filmjei, és nincsenek benne olyan nagy sztárok, mint a Kaméleonban vagy a Csak szex és más semmiben.
GK: Mindenki ezt mondja, de amikor a Csak szexet forgattuk, nem tudtunk még leszervezni Csányi Sándornak egy bulvárinterjút, mert nem volt akkora neve. Schell Judit már akkor is Jászai-díjas színésznő volt, de a sajtó rá sem volt még olyan mértékben kíváncsi, mint a film után. A Szabadság, szerelem Fenyő Iván első filmje volt, csak utána lett híres. Sosem hajtottam arra, hogy ismert nevekkel dolgozzak, csak arra, hogy jó színészekkel. A Veszetteknél pedig kifejezetten fiatalokat kerestünk, ezért nem beszélhetünk óriási sztárokról, mert ebben a korban egyszerűen még nincs idő arra, hogy ilyen mértékű ismertségre tegyenek szert. Számomra fontos volt ennél a filmnél, hogy ne legyenek benne bulvárcelebek, hogy a néző könnyen azonosulhasson a figurákkal. Fenyő Iván kétségtelenül húzónév, de ő is azért került be a filmbe, mert nagyon jó színész, aki teljesen ki tud bújni a bőréből, egy szerep kedvéért még fizikailag is képes megváltozni. Az is különösen alkalmassá tette a szerepre, hogy kiskora óta otthon van a küzdősportokban, sokáig judózott, és viszonylag hamar el tudta sajátítani az Eskrima Kali nevű küzdősportot. A szerepe megkövetelt egy olyan fizikai kondíciót, aminél nem elég, ha valaki jó színész. Ha nem mestere ennek a sportnak, akkor kilóg a lóláb.
ifj. Vidnyánszky Attila a Veszettekben
ifj. Vidnyánszky Attila a Veszettekben
R: A Veszettek pedig ifj. Vidnyánszky Attilának biztosíthat kiugrási lehetőséget, remek volt a filmben.
GK: Mert remek színész. Minimál eszközökkel olyan mélységeket képes megmutatni, amit érett és tapasztalt színészek is kevesen. Remélem azért ifj. Vidnyánszky Attila mellett Klem Viktornak, és a három másik srácnak, Béli Ádámnak, Fritz Attilának és Bán Bálintnak is megadatik ez a lehetőség.
R: Tart tőle, hogy a téma miatt a Veszettek nem fogja érdekelni a nagyközönséget?
GK: Erre már nincs ráhatásom. Én bízom benne, hogy érdekelni fogja az embereket. A Veszettek nem egy hardcore művészfilm, annál fogyaszthatóbb formában készült, viszont nem is egy karácsonyi vígjáték. Van egy viszonylag komoly mondanivalója, ami elgondolkodtatja az embereket, de leköti a nézőket és szórakoztató is tud lenni.
R: Milyen nézőszámmal lenne elégedett?
GK: Én nem gondolkozom a nézőszámon. A filmek nézettsége a letöltések miatt nagyon alacsony, mondjuk, a tíz évvel ezelőtti számokhoz képest, úgyhogy ezek a számok már nem mutatnak olyan sokat. Én elégedett vagyok a filmmel. Örülnék, ha kapnánk pozitív visszajelzéseket is, de csak egy első film úszhatja meg a rossz kritikákat, a negyediknél erre már nincs esély. Az ember azt tudja elérni, hogy valamilyen szinten függetleníti magát a visszajelzésektől, és azt nézi, mennyire elégedett a saját teljesítményével.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek