A Veszettek jobb, mint a Rosszfiúk. Ezt azért tisztázzuk az elején. Tehát azt, amitől tán lehetett félni, hogy Czető Bernát László írása ugyanarra a sorsa jut, mint amit a nyomokban ugyan, de a kényelmesnél hasonlóbb, s meglehetősen béna Sas Tamás-filmben láthattunk 16 éve, szerencsére megúsztuk. Félő persze, hogy az alapanyag se lehet túlságosan erős, de nem baj, Goda Krisztina érti a mainstream mozi basic nyelvét, ez most is, mint mindig, egyértelmű – illetve nem csak érti, beszélni is tud vele, úgyhogy a Veszettek akár még robbanhatott volna is, méghozzá nagyot és szilánkosat, bele a képünkbe. De nem robbant. Beijedt a lehetséges detonációtól.

 

Gárdafilm? Nem gárdafilm? Kit érdekel? Nem masírozó, sapis jobbikosokat (bocsánat, szimpatizánsokat) akartunk látni a moziban, őket láttuk eleget, maradjunk ennyiben. Sőt, ha nagyhajúak lennének ezek a veszettek, s mondjuk, farmerdzsekiben önbíráskodnának vezérük irányításával, akkor gondolom, hiába is írnám azt, hogy de kérem, ebben a filmben miért nem mondja azt senki, hogy cigány, s azt se, hogy náci? Nem zavarna annyira, hogy mindenki „telepi”, esetleg ritkábban „bokszos” – vagy mit tudom én, milyen szinonimákat szenvedtek ki magukból az alkotók, nem gondoltam rá, hogy jegyzetelnem kéne. Mondom, nem igazán érdekelne a dolog, még az se, hogy sehol egy horogkereszt (csak egy célkereszt-logó, amiről szinte ordít, hogy mi helyett van ott, naná). De csak akkor nem zavarna mindez, ha ezek a srácok nem lennének kopaszok, ha nem bomberdzsekikben feszítenének (esetenként bomberszerűségekben, melyek a film szerint „vadászruhák”), no, és persze nem témába rúgó bakancsban menetelnének az úgynevezett kisvárosi béke nevében, s nem lenne egyértelmű, hogy itt bizony a másik oldalon cigány emberek játszanak, mármint cigány embereket, s minden pont olyan, mint egyébként a filmen kívüli telepeken: a feszültség, a kapcsolatok ellentmondása, a korrupció, a félelem, a szegénység és a szeretetlenség – szóval, ha ez nem egy begyávult film lenne egy nagyon is létező történetről, akkor egy szót se szólnék.

 

Így viszont muszáj. Mert ez, így, kínos. De ki tudja, miért lett az? Ki tudja, miért nem lehetett vállalni az egyébként is nagyon didaktikus cselekményt és szövegkönyvet olyannak, amilyennek minimum kéne lennie egy ilyen filmnek, egy igazi demokráciában? Miért nem lehet nevén nevezni azt, ami ott van? Mert ott van? Mert veszélyes? Sajnos, lehet, hogy az. De akkor nem kell ilyen filmet csinálni. Nem feltétlenül kell ilyen filmet csinálni.

 

A Veszettek tanmese, s mint minden tanmese, működik a konkrét korszaktól függetlenül is. Na de kérem, egy tanmese, az hiteles! Ott a főgonosz kimondja, hogy büdös cigány. Legalább akkor, amikor az „övéi” között van. A tanulság nem tud karanténban kibontakozni; az nem megy, hogy rondán nem beszélünk, illetve rondaságokat nem beszélünk, de azért kimondjuk a tutit. A tutit nem lehet kimondani úgy, hogy körbeírjuk. Az életben, a netes cikkekben, meg a sunyi rasszista nyilatkozatokban persze mindenki jól tudja, mert megtanulta, hogyan lehet úgy kívánni a halálát  embertársainknak, hogy az jogilag ne lehessen támadható. Na de egy filmesnek, aki lényeges dolgokba szeretne beletenyerelni, neki is így kéne fogalmaznia? Mert? Miért? Mert szarul hangzik?

 

Szarul bizony. Amit a Veszettekben láthatunk, az maga a szar helyzet. Félelmetes. De ahogy a Veszettekben láthatjuk, az szánalmas. S az a szomorú, hogy így már nem is számit semmi. Az se, hogy Ifj. Vidnyánszky Attila nagyon tehetséges, meg az se, hogy Fenyő Iván nagyon annak akar látszani. Innentől már nem is számít szinte semmi. Csak az, hogy érdektelen ez az egész. Egyfajta Amerikai história X, a Barátok közt jól felfogott érdekeit szem előtt tartva – azaz csak az a fontos, hogy ne sérüljön meg senki lelke. Mármint senkinek, aki „fontos”. Hogy ez miért is történt így, nem tudom. Talán úgy indult a terv, hogy lesz majd egy magyar mozi, ami üzenheti a nézőknek, hogy van egy párt, ami nagyon rossz, nagyon rosszul használja a politikát, de ne aggódjatok, ti, akik esetleg rájuk szavaztatok valamikor, ti nem vagytok hibásak. Persze, tudjuk, a haragotok jogos, csak ne nevezzétek a nevén, jó?

 

A Veszettek tipikusan az a film, amit valamikor jó ötletnek tűnt megcsinálni. De nem lehetett így jó. 2015-ben, Magyarországon, biztosan nem.