Schein Gábor: Márciusban jaguárok?
2014.08.03.

Schein Gábor az elmúlt években jelentős, fontos könyvekkel jelentkezett. A remekműgyanús könyvei, az Egy angyal önéletrajzai, az Éjszaka, utazás, a Megölni, akit szeretünk közé most becsúszott egy kakukktojás, a Márciusban jaguárok? című gyerekverskötet. AYHAN GÖKHAN ÍRÁSA.

Schein Gábor Márciusban jaguárok? című gyerekverskötetében a félrehallás, félreértés eszközeit nem nélkülöző, a svédtípusú gyerekversek világát idéző verseknek ugyanúgy helye van, mint a mondókaszerű, szigorúan hangosan, kántálva olvasható verseknek. Egészen filozofikus darabok is előmerészkednek a kötetből, hadd tornázzon a mindenre nyitott gyermeki agytekervény!


A címadó vers, a Márciusban jaguárok? nem a kötet legjobban sikerült verse, kár volt betenni nyitóversnek. „Egy jaguár/meg egy feguár/találkozott márciusban,/hétfőn, pontban tízkor.” A feguár felnőtt szemmel nézve ötletnek nem rossz, megmosolyogtató. De egy gyerek is annak tartaná ezt az erőltetett és suta szóragaszt? Nem gondolom. A gyerekeknek van egészséges fantáziája és képzelete.

Schein ugrál a beszédmódok között, majd a megszólítottjai között is váltás következik be: a kisgyermek után, néhány oldallal arrébb a nagyobb gyerekeknek szóló, fejtörős versek következnek. A család, az emberi kapcsolatok válságai, mélységei, a szeretet mint a gyerekek szemében a ragaszkodásban, a tárgyak és személyek közelségében kimerülő fogalmai Schein verseiben előtérbe kerülnek, s még a nagy ragadozó, a halál is szerephez jut, nem egyszer nélkülözve a feloldást, a részben elfogadható, enyhébb formában megmutatkozó megoldást. 

„Ha nem lennék képes meghalni,/egyedül élnék./Ha nem lennék képes meghalni,/elmennék Selyemországba.” Miért, mi van Selyemországban, ami segíthet abban, hogy meg tudjunk halni? Schein Gábor verse nem indokolja meg. Túl homályba-múló, absztrakt fogalom ez a Selyemország. Az első idézet egészében olyan, mintha Schein egyik felnőtt verséből keveredett volna hívatlanul ide. Amilyen pontosság és precíz odafigyelés tulajdonítható Schein Gábor felnőtt verseinek, itt olyan hibákba ütközünk, mint a ritmustalanság, a gyenge rím vagy a zeneiség hiánya, s meglepő módon valahol a szótagszám is eltér. Máshol ez nem lenne baj, de egy rímes gyerekversnél szembetűnő. 

Ha kicsit visszaülök a párnázott gyermekkor kényelmes kabinjába, és abból indulok ki, hogy milyen mesefigurák, állat- és egyéb szereplők nevei ragadtak meg bennem és váltak a szókincshagyományom részéve, akkor Schein Gábor nevei felett tanácstalan vagyok. Nem jönnek se a régebbi, se a mostani lényem nyelvére. Nem gondolom azt, hogy bennem van a hiba, hogy a mai gyerekek nem a pergő, jól mondható, ritmusos, könnyen kiejthető nevek után sóvárognak. A Bumbiántán, Kandalucafigor, Angkor igazi nyelvtörők, az álságosabb, rosszabbik fajtából.  Tegyük melléjük, hogy Mikkamakka, Kököjszi vagy Annipanni. Rozsdás nagybőgő zaja mellé a Stradivari hegedű hangját.

A könyv egyetlen - mondjuk rá - idegen és annál több bajt okozó szava az agónia. Nem tudom, hány éves kortól ajánlott a Márciusban jaguárok?, s még nagyobb nehézséget okozna, ha el kellene találnom, hány éves korban találkozik egy gyerek az agóniával. Hány éves kortól érti meg? És ha meg is érti, mit jelent neki? Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótárában a szó jelentései közt a haláltusa, haldoklás szerepel. Igaz, hogy a versben, „- virít még a begónia,/de közel már az agónia.” szövegrészben fordul elő, s a tréfára vett ritmus, játékosság elveszi ennek a veszélyes és hátborzongató szónak az élét. De ha a gyerek rákérdez - és egy okos gyerek miért ne kérdezne rá -, mit is takar valójában ez az ismeretlen szó, a szülő magyarázkodásba kezdhet, hogy a félelmetes jelentéstől valahogyan megfossza ezt a makacs agóniát. S az is indoklást érdemelne, miért van közel az agónia, egy gyerekeknek szóló könyvben miért kell közel lennie.

Idézek néhányat a kedvenceim közül, akad abból is jó pár: „Meg kellett várnom, amíg/hazajönnek egy országból./És az nagyon rossz volt,/mert egyedül főztem magamnak.” „Juj, de begurultam!/De hová gurul be, aki ideges?/Honnan kell magam kipiszkálni?”„Lépteket hallok:/kop, kop, kop, kop./Csak tudnám,/mi jár a fejedben!” Itt Schein Gábor gyerekhangjára talál, eredeti és szórakoztató, nem görcsöl, szabad ötlettárából merít, s hozzá mértékletes és gyerekbarát.
 
Schein felemás érzelmeket kiváltó könyve azért teljesen nem elvetendő, Rófusz Kinga felnőttesen komoly, a gyerekek képzeletéhez közel férkőző illusztrációi tökéletesen kiegészítik a verseket, s helyesen az érthetetlenebb részletek képi magyarázatát kiválóan ellátják. A könyv több korosztálynak ajánlott, s több korosztály tetszését elnyerheti, s biztos vagyok benne, el is fogja. A szülői felügyelet nem árt, méghozzá a felkészült, minden kérdést helyesen megválaszoló szülő éber és érzékeny felügyelete. 
Szerző: Ayhan Gökhan
Szerző:  Schein Gábor,  Cím:  Márciusban jaguárok?,  Kiadó:  Móra Kiadó,  Kiadás éve:  2014,  Illusztrációk:  Rófusz Kinga,  Ár:  2490 Ft