Budapesti utcanevek A → Z
2014.04.11.

Fővárosunkban található Költő, Rím, Ballada utca, Költők parkja. Rövid ideig létezett Író utca. Már ha a tollforgatókra vonatkozott a név. Lírikusok előnyben, mondhatjuk. Az utcanévjegyzék, noha persze nem ez az elsőrendű funkciója, író és olvasó számára is kincs. TARJÁN TAMÁS KÖNYVISMERTETÉSE.

Író utca „Csak Budapest 1952. és 1953. évi jegyzékében szerepel”, tudjuk meg a régiakadémiatelepi, hajdani közterületről. Jómagam ugyan gyűjteményemben, a Nagy-Budapest utcajegyzéke című 1950-es regiszterben is fellelem, de nem hibákra vagy vitapontokra kívánok vadászni. Legfeljebb utalni. Például mivel az egyazon névadóról elnevezett utcák közül mindig az utolsónak a nevét követően olvasható a névmagyarázat, a Nagy Lajos király útja, Nagy Lajos körút, Nagy Lajos tér esetében ez megbomlott. Nyilván a háromból a másodiknak is az Anjou uralkodó a keresztapja, s csupán a harmadiké az 1954-ben elhunyt Kossuth-díjas író (akinek esetében nem szólnak arról – noha ez bevett, helyes gyakorlat a könyvben –, hogy arrafelé kapott utcát, ahol egy időben lakott). Az Albert Flórián út mint a Gyáli út egy (a névvédettség alól felszabadított) részének 2013-tól érvényes új elnevezése lapzárta táján kerülhetett a jegyzékbe, mert a „Császár” születési és halálozási dátuma (1941–2011) lemaradt, s az „aranylabdás labdarúgó” meghatározás sem feltétlenül egyértelmű azok számára, akik kevésbé otthonosak a futball világában.

A Ráday Mihály szerkesztésében és bevezető tanulmányával (újra, jelentősen bővítve és javítva, a Corvina Kiadónál) napvilágot látott vaskos kötet a Fővárosi Közgyűlés rendeleteinek hosszas és szükséges publikálásával, Budapest városrészeinek betűrendes felsorolásával és a területek utcahatárok szerinti leírásával kezdődik (így a legelső az ábécében: Adyliget, az egyik a sok közül: Lágymányos). Ezt az önállóan nem szereplő városrésznevek hasonló bemutatása követi (köztük például az utolsó: Villatelep). Közlik az utcanévtáblák és házszámtáblák előírásait is. A térképmellékletek segítségével pontosan belőhető utcák nevei történeti, néveredet- és névváltozás-történeti ismertetést nyernek, nemegyszer remek, anekdotikus keretes írások, kultúrhistóriai széljegyzetek formájában. (Szerzőik: Buza Péter, Gál Éva, Lukács Katalin, Prusinszki István. Az Adattár Mészáros György és Ráday Mihály állította össze.) 

Budapest múltjának és jelenének egyik aranykönyve e kiadvány. Úti cél kijelölésekor, másféle tájékozódáskor majdhogynem nélkülözhetetlen (vagy ellenőrző segítség az internetes és egyéb eligazításokhoz), olvasmányként a tartalmas-tanulságos böngészés kimeríthetetlen tárháza. Milyen remek, szokatlan utcanév példának okáért: Golfütő utca, Jós utca, Legényes utca! Mily jó végre tudni, kit-mit fed a Karap (Ferenc ítélőtáblai tanácselnök) utca, a Paskál (Paschgall-malom) utca, a Caprera tér és utca (talán Garibaldi emlékét őrzi, mert hosszan élt e szigeten), mi csörgedezett – míg a területrendezés meg nem szüntette – a Tapoly utca nevében (szlovákiai folyó). Előfordul, hogy sejtelmünk sincs az utcanév eredetéről (Gézavár utca stb.). Az utcák nevének helyes írása is sokszor innen világlik ki – például nem a gyakorta olvasott Kékgolyó utca, hanem (egy hajdani fogadóra emlékeztetve) Kék Golyó a hivatalos alak. 

A legbővebb forrás általában a néha szokatlanul hosszúra nyúló, de az értékítéletektől lehetőleg tartózkodó személynévi lexikalitás. Ezzel a könyv már mintegy „lelép önmagáról”, a város névdinamikájának (s ezzel egész létének, lélegzésének) egyik lehetséges krónikájává válik. S historizálódik, literarizálódik: átjárja a társadalomtörténet, a reál és humán tudományok, valamint a művészetek nevekben, objektumokban, fogalmakban tovább élő szelleme. A kortárs magyar irodalomban, főleg a prózában külön poétikája alakult ki az utcanév-változások szövegbeli megjátszatásának (számos más hivatkozás helyett elegendő Lengyel Péter vagy Gergely Ágnes néhány alkotására, utcanév-kettőzéseire utalni). Természetesen nem is a változás, az ésszerű vagy tapintatlan utcanév-módosítás az elsődlegesen fontos ezúttal, hiszen rengeteg utcánk büszkélkedhet az irodalmi megörökítés formáival. Kettőszázig számoltam azon utcákat, tereket, amelyekhez „kapásból” viszonylag közismert vers, novella, regény rendelhető az emlékezetből, de ez csupán töredéke a feltételezhető összesnek. Olyannyira, hogy például az Üllői út kiscikk-címszavába akár be is kerülhetett volna Kosztolányi Dezső Üllői-úti fák című versének futó említése.

Az utcanév-változások gyakran kavarnak társadalmi vitát. Jelen mű segít nyomon követni az évszázadokkal, évtizedekkel korábbi, illetve a tegnapi és mai névtáblacserék folyamatát. Gesztus értékű, ha például a repülés terén kiemelkedőt nyújtó, de valamiért nemkívánatossá vált utcanévadó személy helyébe a légi forgalom egy másik, a jelen szemében szalonképes híressége lép, vagy a korábbi névadó vezetékneve (a postások és a boríték-megcímzők könnyebbségére) marad, s csak a személynév cserélődése jelzi: már másé az utca.

A korszerű (értsd: a kor ideológiai, politikai, nyelvi normáihoz igazodónak vélt) változások törvény révén hosszabb-rövidebb ideig megszakaszthatók vagy kordában tarthatók, de pusztán a városi közterületek átalakulása révén is folytonosan napirendre kerülnek. Új utcáknak, tereknek új nevet kell választani (bár a régi nevek helyett nem feltétlenül kellene oly sűrűn újat adni), s nem mindig a régi nevek tűnnek el, hanem esetleg a régi utcák. Külön tanulmány témája lehetne, melyek azok az utcanevek, amelyeknek inkább a lecserélésére, mint a megőrzésére lehetett számítani 1989 után. Tippeket nem adok, további lehetőségeket pedzve, de saját lakásom ablakai is olyan utcára nyílnak, melynek névadójáról a könyv terjedelmesen, elismerően szól, ám elhallgat pályájából olyan mozzanatot, amely másoknál bőven elegendő volt ahhoz, hogy nevük búcsút mondhasson utcájuknak.

Nem kívánom szakmai elfogultságból az irodalom számára kisajátítani ezt a más alapcélú, de irodalmi és egyéb tudástárként is kiváló munkát. Legrégebbi hasonló kiadványom Az utca rendje 1939-ből, kékes-ezüstös dombornyomású borítóval, egy korabeli modern villanyrendőr pirosra és zöldre színezett lámpaszemeivel. Ötszáz kicsiny oldalon elfért, ebből is kétszázötven oldal intézményi és céges tájékoztatás (hirdetés) volt. A Budapesti utcanevek A → Z közelít a hétszáz nagy oldalhoz (mellékletekkel meg is haladja), s ebből a túlnyomó rész valóban az utcáké. Igaz a műfaji jelölés: ez már nem utcajegyzék, hanem Budapest-atlasz: az utcanevek atlasza is.

Cím:  Budapesti utcanevek A - Z ,  Szerkesztette:  Ráday Mihály,  Kiadó:  Corvina,  Kiadás éve:  2013,  Oldalszám:  760 oldal,  Ár:  5990 Ft.