Szegény, tehetséges Aaron Paul! Amikor kultikus tévésorozata, a Breaking Bad (leírjuk azért a magyar címet, bármennyire utáljuk is: Totál szívás) tavaly a végéhez közeledett, és sorra twittelte a promókat az egyes részek előtt, valamelyik posztjában önironikusan megjegyezte, hogy a karrierje azt követően, hogy a világ legjobb szériájának egyik főszerepét alakíthatta, már csak lejtmenetet vehet. Úgy fest, a próféta szólt belőle – a Need For Speed a pálya első, dicstelen állomása.

Hollywoodban nem újdonság, hogy egy stúdiófilm videójátékot dolgozzon fel, és ebből végül valami megfogalmazhatatlan képződmény szülessen (Mortal Kombat, Doom, Street Fighter) – a Need For Speed is épp ebbe a vonulatba illeszkedik, hogy a filmet zsáner szempontjából rögtön meghatározzuk. Az 1994-től létező, és azóta számtalan fejlesztést (stílszerűen: turbózást) megélt játék lényegében egy autóverseny szimuláció – a játékos kiválaszthatja a csúcsverdát, amit a megnyert versenyek, elért pontok arányában fel is tuningolhat, dönthet arról, melyik autópályán/úton versenyezzen (a városi környezettől kezdve a természet lágy öléig), ha akar, alapíthat csapatot, egyik-másik részben pedig még a gyorshajtásért zabos rendőrséget is megfékezheti.

Nos, ennyi alapanyag állt a forgatókönyvírók rendelkezésére, hogy a videójátékból kihozzanak egy összefüggő, épkézláb sztorit, ami valahogy majd összekapcsolja az autós üldözős-jeleneteket egymással, elvégre ez utóbbi volna a Need For Speed lényege. A következőre jutottak: adva van egy kisvárosi csodaszerelőnk, Tobey Marshall (Aaron Paul), aki másodállásban illegális autóversenyeken indul, hogy keressen egy kis mellékest. Nemezise és állandó riválisa, a közös porfészkükből kiemelkedett profi NASCAR versenyző, Dino Brewster (Dominic Cooper), aki nem elég, hogy lenyúlta a csaját, Anitát (Dakota Johnson), egy őrült verseny során, ahol három Koenigsegg üldözte egymás, megölte a legjobb barátját is. Miután hősünkre a bűncselekményt rákente, azt hazudván a rendőrségnek, hogy a helyszínen sem járt (minek is problémázna a forgatókönyv olyan apróságokon, mint a féknyom-elemzés és az a kábé 100 pilóta, akit az autópályán kerülgettek a fiúk a verseny során!), Tobey dutyiba kerül. Büntetését leülvén (két év) egyetlen céljává válik, hogy megnyerjen egy menő, meghívásos alapon szerveződő, komoly nyereménnyel kecsegtető és szintén illegális autóversenyt (a felismerhetetlen Michael Keaton pénzeli) elsőként jutva el San Franciscóba, és persze bebizonyítsa az ártatlanságát. Ehhez lelkes baráti társasága is asszisztál, no meg a cserfes navigátora, Julia (Imogen Poots), aki Tobey versenyautója, egy Ford Mustang (maga Carroll Shelby tervezte – legalábbis a szereplők szerint) automatikus tartozéka – a lány az autó gazdag birtokosának könyvelője/asszisztense/tulajdonának őre, és természetesen egy újabb szerelem lehetősége.

Aaron Paul

A hangsúly az útszakaszokon és a mini autóversenyeken van, vagyis a kaszkadőr-mutatványokon, a fékcsikorgásokon, a kigyulladt autóroncsokon, a benzingőzön, a gyorsuláson, a manővereken és az olyan autócsodákon, mint a Koenigsegg Agera, a Ford Mustang, a Bugatti Veyron vagy a McLaren P1 – ezek, persze mind csak vázak és másolatok, hiszen sorra törnek ripityára vagy éppen gyulladnak ki a filmben. De még a díszletautók sem volnának olyan kiábrándítóak, mint a már kárhoztatott, bugyuta forgatókönyv (a baleseti helyszínelők szakértelméről megemlékeztünk már), a példák azonban bőséggel sorolhatók – ott van rögtön, a rendőr, aki a száguldó autókat szöges útzár helyett fadarabokkal próbálja megállítani vagy a kórházi párbeszéd, ami tekintettel a magyar egészségügy helyzetére valószínűleg klasszikussá válik. A törött karjával lábadozó Julia, felébredvén az altatásból egy laptopot kér a nővértől, mire az készségesen csak annyit válaszol: „Rögtön hozom!”.             

Dakota Johnson. Fotók: PORT.hu

Persze, mint fentebb írtuk, a versenybetétek és az autós kunsztok el kéne, hogy adják a filmet, ezek viszont nem igazán izgalmasak vagy látványosak, és még a 3D sem dob rajtuk annyit, hogy a szánk tátva maradjon, egyszóval a Halálos iramban-széria trónja biztos, hogy nem forog veszélyben. A film súlytalanságának hála egy alig pár másodperces hommage-jelenet válik a Need For Speed legemlékezetesebb pillanatává – Tobey és baráti társasága még a „történet” elején ellátogat egy autós kertmoziba, ahol épp az 1968-as Steve McQueen klasszikus, a Bullet megy (magyar címén: Chicagói tanú), amely a filmtörténet egyik leghíresebb autós üldözési szcénájával büszkélkedhet. Ha másra nem is, a Need For Speed arra mindenképpen alkalmas, hogy emlékeztessen erre a mozira. Azt pedig csak szívből remélhetjük, hogy a vitathatatlanul tehetséges Aaron Paul most induló mozifilmes pályafutását nem ássa végleg alá.