A német doktor
2014.01.28.

A brazíliai fiúk helyett egy argentin bakfis kerül a tömeggyilkos Josef Mengele érdeklődésének középpontjába Lucía Puenzo tavalyi filmjében. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.

Festői szépségű, vadregényes táj előterében zajló lélektani-történelmi dráma – rövid leírásban alighanem így körvonalazhatnánk A német doktor (spanyol nyelvterületen: Wakolda) című film jellegzetességeit. A magát Dél-Amerikában és egyszersmind álnév alatt meghúzó Mengele doktor kapcsolata egy patagón moteltulajdonos-és-babakészítő famíliával: ez az alaphelyzet az argentin filmíró és rendező, Lucía Puenzo számára érezhetően sokrétű és sokirányú történetnek ígérkezhetett.

Egy barátságos orvos álarca mögött meghúzódó könyörtelen sarlatán bemutatása, egy kistermetű süldőlány szembesülése a kegyetlen világgal, a nácizmus alig rejtett továbbélése egy-egy kisközösségben, a kamaszok iskolai világának kíméletlensége, egy MOSZAD-ügynöknő elkeseredett küzdelme, egy családfő harca a gyermekeiért: az ambíció szintjén ez mind-mind ott található a film alig másfél órájában. Ez mind – és még több is ennél, csak éppenséggel az elemek összeillesztése nem eredményez érdemben erős filmet.

Natalia Oreiro
Natalia Oreiro

Jóllehet, a minden várakozáson felül teljesítő látképek, a patagóniai hegyek és völgyek szemkápráztató csodáján túl vannak még erős pillanatai és vonulatai az argentin-német koprodukcióban létrejött alkotásnak. Ilyen például a Mengele iránt kíváncsian és némi vonzalmat tanúsítva érdeklődő lány, Lilith – kortól és nemtől függetlenül – alkalmasint mindenki számára ismerős kamaszkori zavarodottsága, egyszerre önveszélyesen nyitott és mégis rebbenékenyen riadt alapállapota. De ilyen az a jelenetsor is, amely némiképp didaktikus módon ugyan, ám roppant erőteljesen teszi a halálgyárak működését megidézővé az uniformizált játékbabák gyártását, az egymás mellé halmozott testrészek és a művi összeillesztés folyamatának feszélyezően elidegenítő látványát.

S talán legfőként ilyen sikeresen megfogott motívum az emberekkel oly könyörtelenül kísérletező Mengele feljegyzéseinek, rajzokkal sűrűn telerótt könyvecskéjének vissza-visszatérő bemutatása. Az első pillantásra akár a reneszánsz polihisztorok anatómiai rajzait is az eszünkbe juttató vázlatok esztétikuma a történet előrehaladtával mind pőrébb érzéketlenségbe, gonosz tárgyilagosságba fordul át. Úgy lehet, a filmben talán ezé a jegyzőkönyvé a legemlékezetesebb alakítás.

A képek forrása: PORT.hu
A képek forrása: PORT.hu

Mengele rajzos jegyzőkönyve mellett a film másik kiugró teljesítménye Lilith megformálójáé. Ha igaz, akkor A német doktor Florencia Bado legelső filmje, s könnyen meglehet, hogy a kiskamasz leányt nem is látjuk viszont a jövőben a vásznon. Itt és most azonban nagyon erős és valóságos figurát teremt az alig tizenkét éves gyermekszínész. A szemei csodásan beszédesek, s nem tűnik túlzásnak a spanyol ajkú filmkritika rajongó becézése: óriási kicsike. Mengele szerepében Alex Brendemühl rokonszenvesen intelligens és szolidan ökonomikus színészi teljesítményt nyújt, és bizonyosan nem az ő hibája, hogy a figura a film legutolsó szakaszában grand guignolba illő démonkodásra kényszerül.

A Josef Mengelétől megbűvölt-megfélemlített argentin családban a kínosnál kínosabb tévésorozatok révén legendássá vált Natalia Oreiro játssza az anya szerepét. A telenovellák koronázatlan királynője érezhetően komoly alázattal tevékenykedik, mimikáját és gesztusait pedig személyes minimumára korlátozza, ám a végeredmény mindössze egy melankolikus-szenvedő figurát mutat – szigorúan két dimenzióban. Natalia Oreiro síkábrázolása mellett a férj, a színészi karrierje előtt pszichiáterként praktizáló Diego Peretti elsősorban figyelemreméltó, igencsak markáns profiljával játszik. Az izraeli titkosügynököt megformáló remek musicalszínésznő, az érzékenyen sugárzó Elena Roger mindkettejüknél sikerültebb munkát végez, habár aligha állítható, hogy a Mengele után nyomozó iskolai fotográfus szerepét a logika vaskövetkezetességével munkálta volna ki az író-rendező Lucía Puenzo. 
Cím:  A német doktor,  Rendező és forgatókönyvíró:  Lucía Puenzo,  Zeneszerző:  Andres Goldstein, Daniel Tarrab,  Operatőr:  Nicolas Puenzo,  Szereplők:  Alex Brendemühl, Natalia Oreiro, Diego Peretti, Elena Roger, Florencia Bado, Guillermo Pfening, Alan Daicz