Rögtön jövök
2013.07.09.

Miközben a nagyberuházások csendben hervadoznak, a budapesti főépítész a város apró sebeit igyekszik begyógyítani. A Főváros a használaton kívüli ingatlanok problémájára reagált a Rögtön jövök című ötletpályázattal, amely üres üzletek és kirakatok hasznosítására várt megoldásokat. Százöten gondolták úgy, hogy van ötletük… ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.

A Hauer cukrászda portálja
A Hauer cukrászda portálja
Lánykoromban a Rákóczi úton ejtettem meg mindig a karácsonyi bevásárlást. A Blahától az Astoriáig nagyjából meg is volt minden, mehettünk haza. Ma ez komoly nehézségekbe ütközne, Budapest ütőerén csak a benzingőz áramlik át, nem a kereskedelem. A kereskedőket elszippantották a plázák, a földszinti üzletek időtlen idők óta kiadatlanok. Nem csak a főútvonal mentén látványos a változás, és nem csak a földszinten: megdöbbentő mennyiségű épület áll üresen. Ezeket olykor gerilla-csapatok foglalják el, akiket aztán kitessékelnek, a házak pedig idővel közönyösen összedőlnek.

Nem akkora ügy - ami született, el is pusztul, lesz helyette új. Mindaddig nincs vész, míg az egyensúly megmarad. Amíg dübörgött a gazdaság, csak a széplelkek búsultak azon, hogy a kis boltok helyett plázákban kell hímzőfonalat venniük. Most viszont tőlünk nyugatabbra már azon törik a fejüket a nagyokosok, hogy mit kezdjenek a tönkrement plázák épületeivel, a kiürült parkolókkal. Új fogalom bukkant fel az urbanisztikában: a városon belüli, felhagyott ipari területek, a barna mezők analógiájára az elnéptelenedő plázák a szürke mező nevet nyerték a keresztségben, utalva helyes kis leaszfaltozott gallérkájukra. 

Nálunk még nem tipikus a jelenség, lehetne rá készülni. Ennek egyik eszköze lehet a kihalt belvárosi utcák, a belvárosi kereskedelem, és ezen keresztül a városi funkciók újraélesztése. A gazdasági mélyrepülés sokkja után a válságot egyre inkább az elkerülhetetlen változás lehetőségeként fogják fel a pozitívan gondolkodó humanoidok, elsősorban persze a fiatal generáció. Érthető, nekik még nem kell annyi kacatot a kukába dobniuk, a nercbundáról nem is beszélve. A megújulásnak csak az egyik tényezője, hogy megszabadulunk a felesleges koloncoktól – éppen ilyen fontos, hogy ne hajítsuk ki azt, ami érték, pláne, ha szűkös az eldorbézolható keret. 

Kossuth Lajos utca
Kossuth Lajos utca
A kiüresedő ingatlanok problémája persze sokkal összetettebb, az óhatatlanul változó életformáról beszél, amely automatikusan felülírja az előző struktúra szó szerint kőbe vésett kereteit. Ám minden filozófiától függetlenül magával a megkövesedett struktúrával is kezdenünk kell valamit, ha másért nem, hát, mert útban van. Nem utolsó sorban pedig azért, mert demoralizáló hatása láncreakciót indít el, amelynek végkifejlete a környék teljes devalválódása. Pedig a megépített struktúra potenciálisan akár használható is lenne, és ezzel a folyamat éppen ellenkezőjére fordítható, a nemzetközi gyakorlat legalábbis ezt mutatja. 

A fővárosi ötletpályázat két irányból közelítette a problémát. Egyrészt javaslatokat várt a teljes főváros területén futó, kiüresedett üzlethelyiségeket gyűjtő online adatbázis kezdőlapjának grafikai tervére és logójának megtervezésére.  A pályázat másik kategóriája az üres kirakatok „felöltöztetésére” kért elképzeléseket. Olyan „okos installációkat” vártak, amelyek egyrészt egységes esztétikát kölcsönöznek az utcaképnek, másrészt figyelemfelkeltőek és pozitív társadalmi és gazdasági folyamatok elindítói lehetnek. A pályázatot Budapest Főváros Önkormányzata írta ki, vállalva, hogy az első díjas tervet megvalósítja, a kirakati installációk esetében a nyertes pályázóval közösen. Bárki pályázhatott megkötés nélkül, a két programra külön-külön is. 

A százöt pályamű mutatja, hogy érdeklődésben nem volt hiány. Ez már csak azért is érdekes, mert ha úgy vesszük, a kirakat retrográd műfaj. A sétálgatós, kirakat-nézegetős időknek mindörökre vége. Ma egy kirakati installáció leginkább azt a kérdést veti fel: ki fog ott megállni, és miért. Erre azért számtalan szellemes válasz érkezett, és nem csak professzionális tervezőktől. A civil munkákat a terveket bemutató kiállítás szervezői szemérmesen a sarokba száműzték – kár volt, mert bár ezek grafikai színvonala messze elmaradt a profi munkáktól, ötletekben sokkal frissebbek, emberibbek voltak. A kövér próbababáktól a kirakatban kialakított utcai padig, a kulcslyukat imitáló kukucska-nyílásokig, nyilvános ruhagyűjtőkig, és a 100 éves Budapest történetét bemutató tablókig és képregényekig konzervatív és alternatív megoldások sora bizonyította: az embereket érdekli a környezetük, annyira, hogy még ceruzát is hajlandóak ragadni érte. 

Portál a
"A bezárt tér megnyitása"
A profi munkák egy karakteres csoportját képezték azok a pályázatok, amelyek ezt az érdeklődést igyekeztek kihasználni, és nyilvános, interaktív kommunikációs felületként, vagy akár helyszínként hasznosítanák az utcára nyíló ablakokat, és üzlethelyiségeket. Ennek megvalósult példáját is láthattuk: a Bartók Béla úton évek óta működő Nyitott Műtermet, ahol szabadon alkothat az, akinek másutt erre nincs lehetősége. Ez az érdekes felvetés konkrétan a kiállító terem leghátsó sarkába került, holott itt egy teljesen új megközelítés kapott hangsúlyt: az üres, bezárt terek megnyitása. Az összes pályázat valamilyen módon elkendőzte az ürességet, beragasztotta, felmatricázta, kitöltötte, bebútorozta, holott valóban elgondolkodtató – nem inkább vállalni kellene-e, szabad teret engedve az alkotó fantáziának, amely egyedüli módon képes úrrá lenni a kiüresedésen?  Valószínűleg maga a kiírás sem ezt a megközelítést sugallta, és a főként vizuális szakemberekből álló zsűri sem ezt díjazta. 

Az első díjat egy profin kimunkált és gazdaságilag is megvalósítható projekt lett nyerte, Krucsai Péter - Kehrer F. Ádám munkája. A mű a magyarországi sikeres start-up vállalkozásokat reklámozná a kirakatokban, ezzel lendületet adva a leendő bérlőknek a folytatásra. A munkájukkal a kirakatba kerülő cégek finanszíroznák a kirakati installáció megvalósítását. A főváros ígérete szerint ezt a pályamunkát továbbgondolva megvalósítják a belső kerületekben. További nyolc munka nyert megvételt, ki a grafikai megoldás színvonaláért, ki a kirakati palántanevelés közösség-építő hatásáért, ki azért, mert átfogó grafikai rendszerben gondolkodott. Díjazta a zsűri azokat a megoldásokat is, amelyek már a kirakati installációval utaltak a belső tér adottságaira és az ’Ötletgyár’ című munkát, amely a kirakatot a városlakókkal történő kommunikáció helyszínének tekinti. A megvételt nyert munkák ötletei a majdani megvalósuló egységes kirakat-design elemeit képezhetik. 

A Kossuth Lajos utca 14-16. számú üres üzlethelyiségben (volt Városvédő Egyesület) az összes pályamunkát kiállították, június 30-ig előzetesen egyeztetett időpontban bárki megnézheti őket. Félő, hogy nem lesz várólista, ilyen pályázat estében az internetes felület jobban népszerűsítené az ötleteket, és a felhozatal láttán csak sajnálható, hogy ez elmaradt. A nyertes művekről bővebb információ és képanyag az építészfórum oldalán található.

(http://epiteszforum.hu/rogton-jovok-palyazat-eredmenye)  

Szerző: Zöldi Anna