Eric Knight: Sam Small csodálatos élete
2013.05.10.

A Sam Small csodálatos életét immár klasszikus alapművé olvasta az utóbbi évtizedek gourmand olvasóközönsége, Eric Knight Sam Small-legendái a szűkebb irodalmi kánon részét képezik, bár kétségtelen, hogy szerzőjét az átlag írástudó elsősorban a Lassie ifjúsági-sorozat alkotójaként azonosítja. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA

Pontosan, precízen ragadja meg a könyv lényegét a Szerb Antal által magyarosított cím, Sam Small csodálatos élete (eredetileg Sam Small Flies Again, azaz Sam Small ismét repül): Eric Knight történeteit olvasva, ahogy fokozatosan haladunk előre, úgy emelkedik ki a címszereplő alakja a Yorkshire tartománybeli Polkingthorpe Brig zárt világának kisemberei közül és válik központi figurává. A beszédes nevű Sam Small - aki valóban kicsi, alacsony termetű férfi - lassan a szárnyaira kap minket, hogy csodálatos utazásának tanúi lehessünk.


 

A könyv Móránál megjelent, harmadik, felújított kiadását Szerb Antal fordította, akárcsak az első és második magyar kiadást (1946, 1978). Ugyan ki merne a mai napig frissnek ható nyelvezetével, zseniális megoldásaival ujjat húzni, vagy Yorkshire-ül szólva: birokra kelni? A könyvillusztráció egy Budapesten élő grafikusművész, Kovács Lehel munkája, aki nem tévesztendő össze az azonos nevű fiatal festőművésszel!   Kovács Lehel neves külföldi sajtóorgánumoknak is bedolgozik (The Guardian, New York Press, The New York Times). A fekete-fehér, puritán rajzok a negyvenes évek - a mű keletkezésének ideje - sajtóillusztrációit, plakátkultúráját idézik meg  kellően angolosan, a tipográfia naivan játékos,  a könyv borítója pedig követi azt a nemzetközi és hazai hagyományt, hogy a felhőkarcolók fölött lebegő Sam Small alakját emeli ki A repülő yorkshire-i ember című történetre utalva.

Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetek láncában hétköznapi és mágikus események váltakoznak egymással, melyek a yorkshire-i legendáriumból nőttek ki. Eric Knight a könyv előszavában előrebocsájtja, hogy: „Szeretem azt hinni, hogy a történetek eredetiek, de őszintén megvallva, inkább a fajtám és földem alkotta őket. Mert ilyen történeteket odahaza, Yorkshire-ben, ki tudja már, mióta mesélnek.” (5. oldal) A történeteket tehát örökségként kapta, majd alakította, el is mesélte többször mielőtt lejegyezte volna őket, ami egyszersmind a végüket jelentette, hiszen „többé már nem növekedhet és virágozhat ezentúl. Megvan, kész, ott marad a helyén, vége van.” (7.oldal) . A részben a generációról generációra hagyományozódott szóbeszédekből, legendákból, egyszóval a yorkshire-i folklórból az írott nyelvbe átmentett históriák Eric Knight által feszes szerkesztésű, érdekfeszítő történetekké válnak.  

A kilenc elbeszélés közül kiemelkedik a korábban már megjelent és sikert aratott A repülő yorkshire-i ember. Ez a negyvenes évek Ikarusz-olvasata Sam Smallnak a repülésre való képességét meséli el a finom iróniát és humort sem nélkülözve.  Az amerikai körútjuk során Sam egy, a felesége által nagyra tartott hittérítő lelkes szavain felbuzdulva, valamiféle finom együgyűséggel megpróbálja szó szerint értelmezni a buzgó prédikátor szavait, miszerint „ a Hit hegyeket mozgat.”, illetve „… a Hit nagyon, nagyon csodálatos dolog, sőt, valósággal bűvöletes dolog, és ha a fivérek és nővérek hinnének a Hit hatalmában, hát nem volna semmi, amit ne tudnának megtenni. Semmi, de semmi!” (65.oldal). Nos, innen erednek a bajok, bonyodalmak.

A Nincs többé hétfő és az Aki kagylót reggelizik elbeszélés szintén a legjobbak közül való. Az előbbi, a mágikus realizmus illetve abszurd stílusjegyeket hordozó novella konfliktusa abból fakad, hogy az öreg kopogtató, a faluébresztő ember hétfő reggel rájön, hogy még mindig vasárnap van.  „Mivelhogy nem keltek fel senkit, bizonyára vasárnap reggel van. És mivelhogy vasárnap reggel van, hát nem keltek fel senkit. Így hát akárhogyan is nézem a dolgot, az eredmény mindenképpen az, hogy vasárnap van.” (186.oldal). Ily módon érvel a híres yorkshire-i észjárás. Az Aki kagylót reggelizik hősét a honvágy űzte haza Amerikából,  visszatértekor a régi közösségéből idegenként kivetett, jenkinek tekintett Walter Ashcroft viszont fejlődő jellem, aki kitartással erkölcsi győzelmet arat e zárt világ felett, bebizonyítja, hogy vérbeli yorkshire-i maradt. Az ő alakjában az Angliából messzire elkerült mesélőre ismerünk: a könyv személyes hangvételű, Eric Knightként szignált előszavában vallomásként elhangzik, hogy e történeteket jobbára a saját felvidítására írta, egyfajta honvágy- és gondűző mantraként a szerzőjük.

Vannak eltérések a történetek esztétikai minősége között, az előszót követő első két novella például (Minden jenki hazudik, A vasgyúró), illetve az utolsó, a Sam, a rendőr és a csúf kutya nem üti meg a közbelső történetek szintjét, de kellemes olvasmányok maradnak és szerkezetileg az egész részét képezik. Fontos állomás így a Minden jenki hazudik, lévén, hogy Mr. Smith által kívülről közelítünk e tipikus yorkshire-i közeghez, a messziről jött jenki aspektusából mi is belépünk e zárt közösségbe, amelynek egyik világmegváltó színhelye a Kiterjesztett Szárnyú Sashoz nevű kocsma, itt találkozik esténként Sam Small a barátaival, akik maguk is visszatérő legendahősök.

A történetek felütése erős, izgalmas olvasmányt ígér: „Sam Small nem fokozatosan jött rá arra, hogy tud repülni. Egyszerre derengett fel benne a meggyőződés.” (A repülő yorkshire-i ember, 63. oldal) ;  „Az egész hihetetlen história természetesen nem történik meg, ha nem hagyják Samet egyedül otthon. Efelől semmi kétség.” (Sam Small kutyája, 135. oldal); „Először az öreg Capper Wambley vette észre.” (Nincs többé hétfő, 185.oldal). A felcsigázott olvasó pedig nem csalódik, Eric Knight remek érzékkel, tapintatos szókimondással, angolos humorral fűszerezve kerekíti történeteinek cselekményét, s a frappáns befejezéshez is ért.

A novellák olvasmányosak, érdekfeszítőek. Nem ritkán nagyon vicces helyzetek születnek, szürreális képek tárulnak az olvasó elé, századunkban is értelmezhető, élvezhető a humoruk. Egyfajta mágikus realizmus jellemzi a Sam Small hőseit: a csalafinta kisember, ha szükséges túljár a gazdag gyáros eszén, a kisember kellő hittel repülni képes vagy megverekszik a félelmetes, toronyőrző óriással. A legtipikusabb helyi jellemvonás a kisember makacssága. Kitartó tehát és végigviszi az akaratát amolyan szerencsét próbáló, népmesei, legkisebb királyfiként, ravaszsága túllendíti a lét nehézségein, néhol Ludas Matyira vagy Tamási Áron Ábelére ismerünk benne.

Sam Small, a középkorú, yorkshire-i ember köztiszteletnek örvendő figura, aki az önműködő orsót feltalálván, immár tehetős polgár, nem kell dolgoznia többé. Gyakran kérik ki a tanácsát a faluban, hisz világot látott, olvasott, kellően makacs, de alapvetően szeretnivaló, bölcs személy. Finom iróniával ábrázolt ballépései pedig csak árnyalják a figuráját, emberibbé teszik. E ballépések főként a kutyákhoz kapcsolódnak:  Sam szemrebbenés nélkül tulajdonítja el egy cigányfiú kutyáját (s az olvasó az utolsó percig ártatlannak hiszi a dologban), a könyv záró novellájában pedig segédrendőri méltóságát veszélyeztetve érezvén, erős kísértést érez, hogy agyonüssön egy mellőle nem tágító ronda, lomha ebet. Feleségével, Mullyval szórakoztató párost alkotnak: hű, kitartó hitvese Sam ellentétpárja. Az asszony előrelátó, praktikus alkat, józan gondolkodású, kellően zsémbes, és a szó legszorosabb értelmében földhözragadt jelenség. Csongor és Balga, illetve Tünde és Ilma párosa jut róluk eszébe a magyar olvasónak.

Eric Knight meséi közben a  yorkshire-iak furfangja elbűvöl, egyre csalafintábbakká válunk mi is, sőt, azon kaphatja magát az olvasó, hogy elmélázik azon, hogyan is lehetne beiktatni a jelen körülmények között, a XXI.században a hétfőmentes hetet (manapság sztrájknak neveznénk, pedig mennyivel szebb az Eric Knight-féle megoldás, ahol egyszerűen kihirdetik az örök vasárnapot).

Szerző:  Eric Knight,  Cím:  Sam Small csodálatos élete,  Fordítás:  Szerb Antal,  Kiadó:  Móra,  Kiadás éve:  2013,  Terjedelem:  270 oldal,  Ár:  2990 Ft