Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

AZ UTCA-MŰVÉSZETRŐL

Kijárat az ajándékbolton át. Kiállítás a Műcsarnokban
Kijárat az ajándékbolton át. Banksy filmje
Wall and Piece – A fal adja a másikat. Banksy-album
2012. dec. 17.
A graffiti utca-művészete vizuális kultúránk része lett. A világ minden városában találkozunk ugyanazokkal a sablonokkal, a támadó, hegyes, agitált betűformákkal, a színes spray-nyomokkal. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ez a látvány-forma harcban áll az utcai reklámmal, a kereskedelmi célú kép- és szövegvilággal. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA.

 

Banksy
Banksy

A harc metaforája nem indokolatlan itt: alkotói utcai harcosoknak, gerilláknak tekintik magukat. Ellenfelük a fogyasztói társadalom. Az alkotások művészi jellegét sokáig elnyomta illegális volta, érintkezése a kriminalizált vandalizmussal, ami a sietséget, az ideiglenességet írta elő. A New York-i metrótól a pesti házfalakig az is látható, hogy a graffiti valamiféle palimpszeszt, egymás fölé rakódó, egymást megsemmisítő rétegekből áll.

Elkerülhetetlen volt azonban, hogy a mozgalom kitermelje és elkülönítse a kézjegyéről, stílusáról felismerhető jelentős alkotóit. Mind közül a leghíresebb Banksy. Lehet tépelődni azon, hogy kilétének jól őrzött titka, mítosza is szerepet játszik ebben, de azért fölösleges, mert munkái, ötletei rendkívül meggyőzőek. Nemcsak a bravúros rajztudás, a rendkívüli stílusérzék, a conceptek bősége jellemzi, hanem valami meglepően mély reflektáltság is, amely kiterjed a műfaj forradalmi anarchizmusára, szubverzív természetére is, méghozzá mind szövegben, mind képben. „Egy nyári estén – írja –, egy keddi napon megpróbáltam megfesteni egy hidat a nyugat-londoni Portobello Roadon. A posztereim a forradalom ikonját, Che Guevarát ábrázolták folyamatában, ahogy lemállik a lapról. Szombatonként a híd alatti piacon reménytelen mennyiségű Che Guevara-polót, -táskát, -rugdalózót és -kitűzőt adnak el az árusok. Azt hiszem, részemről ez csak egy vélemény akart lenni a végtelenszer újrafelhasznált ikonról, akit én is végtelenszer újrahasznosítok.” Vagy vegyük ezt a kis szöveget: „Akiket agyon kéne lőni: ● Fasiszta állatok ● Vallási fundamentalisták ● Akik listát írnak arról, kit kéne agyonlőni”. A száját kendővel takaró streetfighter virágcsokrot hajít egyik legismertebb képén. Művének a társadalomkritikus szatíra mellett a szórakoztatás a célja, és a báj a fő jellegzetessége.


  

Banksy nemcsak utcai falakat dekorál, hanem különböző művészi-politikai akciókat tervez meg és vitelez ki. Elhelyez Disneylandben egy guantanamói fogoly-babát a jellegzetes narancsszínű rabruhában, szétvágja, és lehetetlen formában újrahegeszti a londoni piros telefonfülkét, múzeumokba csempész be saját műveket, állatokat dekorál. És filmet csinál.

A Kijárat az ajándékbolton át fikciója az, hogy Banksyről készülne a film, de eltérül: egy figura, Thierry Guetta érdekesebbnek bizonyul. A Párizsban született, Los Angelesben élő használtruha-kereskedő szenvedélyes videózó. Egy franciaországi üdülése alkalmával unokatestvére, az Invader néven ismert utcaművész révén bekapcsolódik a graffiti-támadásokba és szenvedélyes, bátor dokumentátora és segítője lesz a mozgalomnak. Nagy vágya, hogy megismerkedjék bálványával, Banksyvel. S ez teljesül is, amikor Banksy Los Angelesben keres jó falakat. Az említett Disneylandes kalandban tanúsított helytállása megnyeri neki Banksy barátságát, aki meghívja Angliába, s arra bíztatja, hogy hatalmas fölvett anyagából készítsen filmet. A vállalkozás azonban teljes balsiker, az elkészült film nézhetetlen katyvasz. Banksy – talán vigaszképpen – azt tanácsolja, hogy legyen ő is utcaművész, s mutassa is be a dolgait, nyisson ki néhány palack bort és hívja meg a barátait. A tanácsot Thierry félreérti, mindent pénzzé tesz, álnevet választ (Mr. Brainwash – agymosó –, rövidítve MBW lesz), ontani kezdi a műveket (ötleteit mások valósítják meg) és monstre-kiállítást szervez 2008-ban Az élet szép címen Los Angelesben. S láss csodát, a kiállítás bombasiker, tömegek állnak sorban, hogy láthassák, s a művek hatalmas összegekért kelnek el.

banksy3Nem foglalkozom azzal a kérdéssel, amely a film keletkezése (2010) óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon valódi vagy áldokumentumról van-e szó, hogy Thierry Guetta létező személy-e vagy Banksy megteremtette a maga tehetségtelen alteregóját. Bárhogy is legyen, a film erről szól: a tehetségről és a tehetségtelenségről. Hátterében ott van Andy Warhol demokratikus szelleme, ahogyan mindenkinek megengedi, hogy művész legyen, s ennek kritikája, hogy mégsem lehet mindenki az. S persze ott van a becsapható közönség, a street art kommercializálódásának lehetősége, s ironikus módon egy kisember tündérmeséje, aki mindent kockáztatott és bejött neki: milliomos lett. Továbbá érzékelteti ennek a művészi formának a nagy kaland-jellegét. Banksy maga szerepel a filmben, de anonim módon. Megjelenítési módja nekünk valóban a városligeti Anonymus-szoborról lehet ismerős, fején csuklya van és arca sötét folt. De műtermébe bepillantást nyerünk, s ott látjuk a majomként bemutatott királynő warholi sorozatát, vagy a Diana hercegnő képével díszített 10 fontos bankjegyeket, továbbá az említett virághajigáló változatait. Dokumentálja a film Banksy Los Angeles-i kiállítását is a kifestett elefánttal.

Banksy állítólag még ma sincs negyven éves. Ha műveinek tartalma a fogyasztói kapitalizmussal és az unalommal áll hadilábon, művészetének jellege a múzeumi művészettel. A múzeum persze hihetetlenül rugalmas és képlékeny intézmény, amit az is mutat, hogy amikor Banksy becsempészte a British Museum megszentelt falai közé a „poszt-katatóniás korból” származó barlangrajzát, amelyen az ősember bevásárlókocsival megy vadászni, a múzeum befogadta azt állandó gyűjteményébe. Mindenesetre igen kevés kiállítása volt, s úgy látszik, valahol a budapesti bemutatásról való tárgyalások is megszakadtak képviselőivel. Amit most a Műcsarnokban láthatunk, az néhány videó, a Kijárat-film, néhány fal, amelyet magyar graffitisek dekorálnak, s az ajándékboltban a Wall and Piece című 2006-os Banksy-kötet formahű magyar változata, helyesen nem fordítva le a cím lefordíthatatlan szójátékát, s – szintén helyesen – egy magyar szójátékot alcímként hozzáillesztve: A fal adja a másikat. Benne vannak nagy témái: a majom, a zsaru, a patkány (mint mondja, már három éve alkotott patkányokat, amikor valaki felhívta arra a figyelmét, hogy a rat szó betűiben benne van az art), az állatok kifestése és állatkerti akciók, a műalkotás és az utcai piktogramok kreatív alkalmazása.

Talán ez a bemutatkozás illőbb is Banksy szelleméhez.

(A kritika a  Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán  európai uniós támogatással megvalósuló kutatótevékenységnek az eredménye [pályázati azonosító: TÁMOP-4.2.2/A-11/1/KONV-2012-0050 VIADUKT]).

A kiállítás 2013. február 17-ig tekinthető meg.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek