Megszüntette a bíróság a REVIZOR szerzője, Králl Csaba ellen indított rágalmazási pert
2012.11.04.

Markó Iván két pert indított a Revizor ellen: a személyiségi jog megsértése címén indított pert első fokon elveszítette, majd fellebbezett; a másodfokú tárgyalásra december 13-án kerül sor. A rágalmazás miatt indított büntetőpert a bíróság megszüntette. A SZERK.

Pesti Központi Kerületi Biróság
30.B.34.214/2012/7.                                                 1                                                         2012 0KT17

A Pesti  Központi  Kerületi  Bíróság Budapesten,  2012.  szeptember hó 26.  napján meghozta a következő

VÉGZÉST:
a rágalmazás vétsége miatt Králl Csaba vádlott ellen indult magánvádas büntetőügyben a bíróság az eljárást
megszünteti.

A végzés ellen a kézhezvételtől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezésnek van helye.

Indokolás:
Markó Iván magánvádló jogi képviselője útján 2011. április 27. napján feljelentést tett Králl Csaba ellen rágalmazás vétsége miatt. A feljelentésben és annak mellékletében foglaltak szerint a www.revizoronline.com internetes felületen 2011. március 22. napján Králl Csaba a magánvádló becsületét csorbító kritikát tartalmazó nyílt levelet tett közzé „Trafó: Ez itt a vég?" címen.

A magánvádló a nyílt levél alábbi tényállításait és kifejezéseit sérelmezte:

„Markó Iván pedig Markó Iván, aki még mindig abban a hiszemben él, hogy ő a messiás - a szakmában és az országhatárainkon kívül sehol sem jegyzett Fesztivál Balett élén. "

„Egyébként meg: vajon nem kellemetlen a számodra, hogy Markó Ivánéval együtt említik a nevedet, aki úgy világhírű koreográfus (lásd Szőcs Géza felszólalását), ahogy én világhírű zsurnaliszta, és amit ő képvisel, az köszönő viszonyban sincs azzal, amit Te a kortárs művészetről gondolsz? Persze Markó csináljon azt, amit akar, szíve joga, de Te kész vagy összebútorozni a nyolcvanas évekkel? "
A bíróság a feljelentés mellékleteként becsatolt nyílt levél alapján megállapította, hogy a fenti szövegrészek a közzétett nyílt levélben fellelhetőek.

A bíróság az ügyben személyes meghallgatást tartott, ahol a vádlott elismerte, hogy a cikket ő írta, de bűnösségét nem ismerte el.

A Btk. 179. § (1) bekezdése alapján a rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.

A Btk. 180. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a becsületsértés vétségét az követi el, aki a 179. § esetén kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.


Pesti Központi Kerületi Bíróság 30.B.34.214/2012/7.

A nyílt levél formájában közzétett vádlotti írásmű, a magánvádló által is elismerten, egy kritika, műbírálat, a magánvádló jelenlegi művészi, művészeti teljesítményéről. A kritika, mint műfaj eleve egy értékítész, kritikus, azaz műbíráló egyéni, szubjektív véleménye egy másik személy teljesítményéről, szellemi vagy fizikai produktumáról.

A büntetőjog a nem kirívóan sértő és bántó véleményeket nem szankcionálja, hiszen a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát csak a szükségesség keretei között korlátozhatja a becsület védelméhez való másik alapjog. Fokozottan igaz ez a kritikára, műbírálatra, mint műfajra, amely eleve értékítéletet, a kritika tárgyának akár élesen negatív tartalmú minősítését is jelentheti. Természetesen a kritikai vélemény sem lehet céltalanul sértő, illetve acsarkodó vagy trágár jellegű.

A kritikai véleményeket és így az inkriminált kijelentéseket és tényállításokat - az egységes joggyakorlat alapján a - nem önállóan, magukban, a szövegkörnyezetükből kiragadva, hanem a tágabb szövegkörnyezet és a szövegösszefüggések körültekintő vizsgálatával kell megítélni.

A bíróság az egész nyílt levél és az inkriminált kifejezéseket, tényállításokat tartalmazó szövegrészek, valamint azok szövegösszefüggéseinek körültekintő vizsgálata után megállapította, hogy azok a vádlott - kétségtelenül erős éllel rendelkező - kritikai véleményének tekinthetőek, a magánvádló jelenlegi művészeti - koreográfusi, rendezői - teljesítményére, valamint az általa vezetett művészeti intézmény művészeti színvonalára és nemzetközi elismertségére vonatkozóan. Az inkriminált szövegrészek nem tekinthetőek acsarkodó vagy trágár jellegüeknek.

A fentiek alapján a bíróság mind a rágalmazás, mind pedig a becsületsértés vétségének megállapíthatóságát a fent kifejteit indokokból -jogellenesség hiánya - miatt kizárta.

Mindezek alapján a bíróság az eljárást a Be. 6. § (3) a) pontja és a Be. 501.§ (2) bekezdése alapján - a Be. 267. § (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - megszüntette.

Budapest, 2012. szeptember 26.

dr. Romwalter Péter s. k. bíró