Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

KÖZMŰVELŐDÉSI VURSTLI

KincseM Fesztivál / Orczy-kert
2008. máj. 23.
Körhinta, kolbász, népzene, rákendroll, művházakat reklámozó sátrak nosztalgikus szórólapokkal, ovistornát ordítva vezénylő cicalányok a színpadon. A Művelődési Házak Majálisa az Orczy-kertben vidám időutazás volt. SISSO CIKKE.

Az Orczy-kert kapuján belépve mintha a múlt századi Budapest egy közparkjába érkeznénk, amelyet nagy lelkesedéssel vesz birtokba a lakosság, mert szabadidős tevékenységre buzdítja a társadalmi nyomás, meg persze vonzza a szép zöld gyep a metropolisz közepén. A szülő kihozza a gyereket játszani, festegetni, kergetőzni, apuka beül a büfébe sörözni vagy focizik a kollégákkal; este andalgó párok tartanak a vendéglátós zenekar koncertje felé, összeszedve a tánciskolában tanultakat; a tóparton meg csókolózik a parkőr és menyasszonya.

Képek a tavalyi fesztiválról. Forrás: kincsemfesztival.hu
Képek a tavalyi fesztiválról. Forrás: kincsemfesztival.hu

A hangulat nagyjából most is ilyen volt, újdonságot csak a rendezvényre magukat megmutatni kivonuló budapesti és vidéki művelődési házak csendes, rábeszélő tevékenysége jelentett. A sátorsor olyan, mint egy turisztikai börze: a standok elé állított asztalokról el lehetett venni a művelődési házak programfüzeteit, szórólapokat és reklámkiadványokat az adott kerületről vagy vidéki városról, aztán csókolom. Persze volt olyan sátor, amelyik előtt foglalkozásvezetők irányításával festhettek arcot, körömlakkal csigaházat, vagy papírra ecsettel a gyerekek.

Tájékozódni lehetett a Ferencvárosi Fesztiválról a Ferencvárosi Művelődési Központ és Intézményei asztalánál, az Óbudai Művelődési Központ gazdag nyári programjairól, nagy meglepetésre ott volt a debreceni Kölcsey Központ a cívis város hírnevét öregbítendő extra képanyaggal a Hortobágyról, de megtaláltuk a komáromi Csokonai Művelődési Központot is a Csillag Erőd hagyományőrző harci játék és egyéb szórakoztató szolgáltatások intézményével karöltve. Reprezentált a patinás Angyalföldi József Attila Művelődési Központ mint a főváros egyik legprofibban működő, közkulturális matuzsáleme. A békebeli programjaikat folytatják, például az 1976-ban alakult Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió a mai napig üzemel egyetemi előkészítőként is, és igazán sokszínűek és híresek például mozgásprogramjaik is – a tetszetősen felújított épület fotója ott virít minden kiadványuk tetején. A másik, még ma is zsibongó, renovált történelmi képződmény a Marczibányi Téri Művelődési Ház, büszkeségük a Gyerekszínházi Fesztivál, na meg a Calcutta trió.

Képek a tavalyi fesztiválról. Forrás: kincsemfesztival.hu
Képek a tavalyi fesztiválról. Forrás: kincsemfesztival.hu

Sorolhatnám még: a híres Stefánia Kulturális Központ, ahová csak elegáns esküvőkre voltam hivatalos, vagy a peremvidékről a XIII. kerületi Dózsa György Művelődési Ház. De ott volt a Dunakanyar gyöngye, az esztergomi Féja Géza Közösségi Ház, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ és Közösségi Ház, vagy a kelenföldiek. Mégis inkább az lenne érdekes, hogy ezek a házak az igen hasznos néptánc-, dzsesszbalett- és hastáncoktatáson kívül például milyen ifjúságvédelmi tevékenységet folytatnak, vagy az, hogy aki nem volt itt, vajon miért nem nevezett.

Egy érdekes, mégsem közismert összefogásról viszont hírt adtak helyben. Ez a BIIRSZ, azaz a Budapest- és környéki Ifjúsági Irodák Szövetsége. Így hirdetik magukat: „Irodáinkba bárki bejöhet, aki akar. Nálunk nem számít, hogy vallásos vagy-e vagy sem, vagy hogy milyen a bőröd, vagy a bakancsodban lévő fűző színe. Hogy alter vagy-e vagy emós, hogy Tankcsapdát hallgatsz-e vagy LTJ Bukem-et, Kárpátiát, vagy Hétköznapicsalódásokat, esetleg De Phazz-t, vagy Tiesto-t, hiszen mindannyiunknak lehetnek kérdései.” Fontos, hogy létezzen egy szervezet, ami segít, ha egy fiatal bajba kerül, alkoholproblémái lesznek, nem talál munkát, vagy bántalmazzák a bőrszíne miatt. És az sem rossz, ha egy szervezet tudja, hogy egy ifjúsági zenekar épp revizionista vagy ultrabalos punkzenét játszik, ha már a szülőknek többnyire lövésük sincs az ilyesmiről…

Képek a tavalyi fesztiválról. Forrás: kincsemfesztival.hu
Képek a tavalyi fesztiválról. Forrás: kincsemfesztival.hu

Ugyanilyen nagy jelentőségű a toleranciára nevelés. Épp ezért furcsállottam, hogy a rendezvényen alig láttam roma családokat, holott a kerületnek éppen itt, az Orczy-kertben gyakran vannak roma rendezvényei. Nyilván a művelődési házak többségének nincsenek kisebbségi ének- vagy tánccsoportjai. (Bár sváb vagy délszláv tánccsoport akadt.) Cigányzenekar viszont egy sem aladt, hiába illett volna a képbe. Mert ami az össznépi szórakoztatást illeti, abban aztán minden volt: a Sebő együttes Lázár Ervin-mesékkel – amin a helyi építőbrigád ugyan jót szörnyűlködött, viszont a kicsik vették a lapot -, aztán a reneszánsz mizéria jegyében kobzosok által kísért jelmezes táncosok, Dolák-Saly Róbert viccei és pónilovak, KFT nosztalgiakoncert és asszonykórusok. Végül szülőrabló vurstli kis körhintával, dodzsemmel, fröccsöntött álmokkal meg hatalmas mellű, fürdőruhás, festett reklámnénikkel a lakókocsik oldalán.

A gyerek persze a parknak ezt a felét találta a legérdekesebbnek, be akart állni körhintásnak, majd hazafelé menet egy Nagyvárad téri közértben megkérdezte a fiatal eladót, hogy van-e vurstli. A nő azt válaszolta, hogy az aluljáróban lehet kapni. Mire a gyerek, büszkén a megújult szókincsére: nem virslit, vurstlit. A lány pedig kedvesen mondta: ott annyi minden van, azt is lehet kapni biztosan.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek