A naplóírók (Milián Orsolya és Dunajcsik Mátyás) panaszkodtak is, hogy nekik szinte már nem jut feladat; azért persze remek titkos naplókat hallhattunk, amelyek hamarosan szintén felkerülnek majd a világhálóra.
 A szigligeti kastély – a JAK-tábor helyszíne |
A digitális kultúráról három tematikus beszélgetésre került sor. Elsőként az e-könyvekről beszélgetett Dén Mátyás András, Dragon Zoltán és Pál Dániel Levente, Áfra János moderálásával, valamint a közönségből többször is megszólalt György Péter és Dunajcsik Mátyás. Az e-könyvek már nem a jövőt, hanem a jelent jelentik, így sok szó esett róla, milyen forma lenne a legmegfelelőbb számukra. Másodszor a szerzői jog kérdései kerültek elő a XXI. századi, digitális kultúrában, a helyzetet Dr. Szinger András, Menyhért Anna és Dr. Mezei Péter vázolták és elemezték: az alap a moralitás, hiszen miért kéne természetesnek lennie a lopásnak… Harmadszor a digitális archívumoktól a digitális múzeumokig mindent megtárgyalt Rév István, Balogh Endre és Bátorfy Attila valamint Benedek Anna. Szó volt az OSA archívumról, melyben rengeteg XX. századi kordokumentum található: rádióadások felvételei, emberi jogsértések dokumentumai, felvételek népirtásokról. Balogh Endre beszélt a MaNDÁ-ról, mely hamarosan más nevet kap majd, és ahol filmek, képek és szövegek lesznek fellelhetők, mivel rengeteg magyarországi múzeummal kapcsolatban áll (vagy fog állni) az archívum. Benedek Anna moderátori szerepe mellett a Digitális Irodalmi Akadémiáról beszélt, mely annyiban más, mint a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), hogy itt a szerzők teljes életműve megtalálható, valamint életrajz, borítók, szakirodalom és galéria, továbbá a még élő szerzők pénzt kapnak a tagságért.
 György Péter |
A tavaly csak egy napra idelátogató György Péter idén két előadást tartott. Markáns és olykor szélsőségesen konzervatív véleményét humorral fűszerezve adta elő, így aki bent ült, muszáj volt elgondolkodnia a fölvetett kérdésekről. Például arról, hogy míg szerinte az író ír vagy szenved attól, hogy épp nem tud írni, a mai, kortárs írók egy részénél már az éppen írni nem tudás is az írás témája. Vagy arról, hogy vajon tényleg elszoktunk-e a teljesítménytől, a munkától, attól, hogy bármiért is meg kelljen küzdeni – és ez összefüggésben van-e az internet világával.
A JAK-füzetek idén 30 éves, ennek megfelelően három ehhez kapcsolódó programot láthattunk-hallhattunk és (sajnos vagy szerencsére) érezhettünk is. A végéről kezdem, mert számomra – és azt hiszem, még sokak számára – ez volt a legmegrázóbb: az új JAK-füzetes szerzők bemutatása laza showműsor helyett, melyet Orcsik Roland és Sopotnik Zoltán tervezett volna, inkább drámai lett. Bencsik Orsolya Akció van!, Áfra János Glaukóma, Váradi Nagy Pál Urbia és Nagypál István A fiúkról című köteteiről volt szó, és olyan intim hangulat alakult ki, amelynek a megélése még kettesben is sokkoló és különleges lett volna.
 Fasírt – viták a fiatal irodalomról. Horváth Györgyi, Dunajcsik Mátyás és Krusovszky Dénes. Fotó: Szőcs Petra |
A Fasírt – viták a fiatal irodalomról című kötetről tartott beszélgetésen Horváth Györgyi, Dunajcsik Mátyás és Krusovszky Dénes cseréltek eszmét arról, hogy mennyiben más ma a fiatal irodalom fogalma, mint volt harminc évvel ezelőtt, a kötet megjelenésekor.
A JAK Retro beszélgetés „Szájbarágás” címen Sziveri János költészetéről szólt, Reményi József Tamás, Keresztury Tibor, Balázs Attila, Kollár Árpád és Nemes Z. Márió mondták el, milyen volt Sziveri indulása, megítélése, Nemes Z. a szövegek folytathatóságáról beszélt – de a leghatásosabb mégis maga Sziveri volt, aki az est végén megjelent a képernyőn és elmondta Bábel című versét. Azt a verset, melyet előző nap Sopotnik Zoltán a táborban tartott Néma Gyerek előadáson egészen más stílusban adott elő: az Elefánt zenekar kíséretében elslammelte. Ő volt az egyetlen, aki nem saját művét mondta, a többiek, ki ütősebb-viccesebb, ki líraibb, ki bátrabb, ki szerényebb szöveget olvasott vagy szavalt fejből. A „gyerekek”, azaz Krusovszky Dénes, Hartay Csaba, Závada Péter és Simon Márton mellé betársult Szkárosi Endre is, aki zenével és zene nélkül is hatásos, és aki az esti spoken word előadás előtt, Balázs Imre József kérdéseire válaszolva elmondta többek között, hogy mennyire inspiráló csapatban dolgozni, és „egy zenekarnál nincs jobb dolog”, mert hiába zseni mindenki külön-külön, együtt többre képesek. Ez látszik is, az Elefánt zenekar és a költők remekül működnek együtt.
A digitál-tematika köré épülő beszélgetéseken kívül két „drogos program” is helyet kapott a táborban: szerdán Kubiszyn Viktor Drognaplójáról beszélgetett a szerző, valamint Garaczi László és Bajtai András, Hercsel Adél moderálásában, a szombat esti záróprogram pedig A gyáva című drogprevenciós és színházi előadás volt, Scherer Péter és Kovács Krisztián (írók-rendezők-)színészek bemutatásában. A „legbotrányosabb” esemény (épp miután már mindenki arról áradozott, mennyire nincs helye semmiféle botránynak a táborban) a színikritikáról, színházi kánonokról tartott beszélgetés volt, melyben újra és újra felcsaptak az indulatok: Koltai Tamás és Vidnyánszky Attila többször is összeszólalkozott. Bérczes László, Jákfalvi Magdolna, Miklós Melánia és a két moderátor, Herczog Noémi és Deres Kornélia igyekeztek visszaterelni az eredeti, személyeskedéstől mentes mederbe a beszélgetést.
Első nap bemutatkozott az újvidéki Híd Kör: Benedek Miklós, Barlog Károly, Oláh Tamás, Terék Anna, Berényi Emőke és Patócs László, valamint a FÉLonline folyóirat: Braun Barna főszerkesztő, Sörös Borbála, Kerber Balázs és Katona Ágota szerkesztők. A JAK világirodalmi sorozatában Berta Ádám és Virágh Szabolcs fordítókkal beszélgettek J.M. Ledgard: Zsiráf és a Mark Collins: Hazátlanok című köteteiről a sorozatszerkesztők, Krusovszky Dénes és Tóth Benedek. Darvasi László legújabb novelláskötetét, a Vándorló sírokat a kritikai beszélgetéssorozatok egy-egy résztvevője bontotta elemeire: Milián Orsolya (Pókháló), Pethő Anita (Kritikustusa), Szilágyi Zsófia (ÉS-kvartett) és Benedek Anna.
Schein Gábor, Vinnai András, Szécsi Noémi, Závada Péter és Simon Márton is elmondta a véleményét: versekről, címadásról, drámaírásról, novellákról, regényekről, slam poetryről, spoken wordről és még sok mindenről esett szó a délelőtti szemináriumokon.
Hartay Csaba utolsó este Nemes Z. Márió verseskötetével aludt el és fétismajommal álmodott, én pedig Hartay Csaba kötetét olvastam és pókemberrel álmodtam. Ez a szép a JAK-táborban. Hogy a programok után is folytatódnak a programok minden nap, minden este, a strandon és hajnalban.