Újratervezés / Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2012.03.11.

Az otthon a biztonság metaforája. De mi a helyes válasz, ha a cunami a hátsókertben nyaldossa a kerítést? A katasztrófák és az építészet viszonyáról rendezett nemzetközi konferencián feltett kérdés nélkülözte az iróniát. ZÖLDI ANNA BESZÁMOLÓJA.

A kérdező ugyanis Japánból érkezett, ahol a természet - bár enged az erőszaknak - nem titkolja, ki az úr a házban. 

 

Vörös
Vörösiszap katasztrófa 2010

A katasztrófa-helyzetek építészeti megoldásaival foglalkozó konferencia - bár látszólag az építészet, a technika lehetőségeit vizsgálta, valójában a civilizáció és a teremtés konfliktusát, az emberi alkotások törékenységét állította a dráma középpontjába. A Kós Károly Egyesülés Újratervezés címmel hívta életre a vándorkiállítást, és szervezte a hozzá kapcsolódó előadásokat. Az anyag az utóbbi évtized külföldi és magyar példáiról emlékezik meg, vizsgálva mind a humán, társadalmi hatásokat és válaszokat, mind a technika adta lehetőségeket és megoldásokat. A kiállítás fotóanyaga jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában látható, stílusosan homokzsákokkal kerített tablókon, melyek hullámzó vonalú, ideiglenes gátként kígyóznak a masszív és az építés méltóságát hirdető klasszikus térben. A Műszaki Egyetem adott otthont annak az előadás-sorozatnak is, amelyen a sajtóból jól ismert katasztrófák - a haiti földrengés, a japán cunami, a Katrina hurrikán pusztítása vagy épp a magyar árvizek - utáni újjáépítések szakemberei ismertették a váratlan helyzetek által felvettet kérdésekre adható, nagyon különböző szempontú válaszokat.

A Kós Károly Egyesülés a téma hazai szakértőjének számít, hiszen a körébe tartozó tervezők mind a 2001-es beregi árvíz idején, mind 2010-ben Felsőzsolcán, illetve 2011-ben, a vörösiszap katasztrófa idején vezető szerepet játszottak az újjáépítésben. A média jellemzően a katasztrófák humán vonatkozásait, az önkéntességet és összefogást illusztrálja előszeretettel, amely az ilyen eseményeknek valóban domináns tényezője. Ugyancsak hangsúlyos szerepet kap a híradásokban az újjáépítések után kialakuló építészeti összkép, amely Magyarországon – nem utolsó sorban a Kós Károly Egyesülés aktív részvételének köszönhetően - jellemzően a szocializmus, illetve az urbanizáció által szétzilált hagyományos falusi utcakép visszaállítását célozza. A látványos elemek mögött azonban meghúzódik egy nagyon is pragmatikus mérnöki és katasztrófavédelmi tevékenység, a tényleges siker záloga. A jól felépített tematikának köszönhetően erről, a katasztrófa-építészet múltjáról, jelenéről és jövőjéről és a hazaitól nagymértékben eltérő külföldi gyakorlatról kaphatott a hallgatóság átfogó képet.

Japán cunami 2011
Japán cunami 2011

A múltat felidéző előadás nagy tanulsága volt, hogy akár faluról, akár városról van szó, egységes utcakép, városszerkezet kialakítása mindig valamilyen természeti csapás következtében kialakult „tiszta lapon” indulhatott csak meg. Szeged nagyvárosias kiépítése, Budapest körútjai az árvizeknek köszönhetik létrejöttüket, Torockó vagy Hollókő világörökségbe tartozó utcasorainak megépülését tűzvész vagy éppen földcsuszamlás előzte meg. Közös jellemzője ezeknek a beépítéseknek, hogy a pusztulás nyomán létrejött helyzetet kihasználva a kor legmagasabb technikai színvonalán, az elpusztult minőséget meghaladva teremtettek valami újat, ami aztán az utókor számára maradandó értéknek bizonyult. A későbbiekben bemutatott hazai, árvizek utáni újjáépítések esetében megfogalmazódó építészeti kritika – az építésben részt vevő irodák valóban áldozatos teljesítményének elismerése mellett – éppen ezt veszi célba – vagyis, hogy a hagyományos falukép visszaállítása mennyiben tükrözi az ott élők valóságos életét és viszonyait, és mennyiben nosztalgikus díszlet, ha mégoly nemes szándék és építészeti elhivatottság szülte is.

Ennél a szűk, szakmai vitánál elgondolkodtatóbb felvetéssel élt a 2001-es beregi újjáépítésben részt vevő Mányi István építész: vajon egy korszerűbb házzal valóban jót teszünk az embereknek? Hiszen természetes, hogy az érvényben lévő előírásoknak megfelelően és a legkorszerűbb elvek szerint kell a központilag tervezett újjáépítést végrehajtani – ennek során azonban kimarad az a mozzanat, amely a több száz éven át spontán és okkal kialakult életvitelt figyelembe veszi. Így fordulhat elő, hogy az újdonsült tulajdonos segélyért fordul az önkormányzathoz, mert a csatornázással járó szippantási költségek eddig nem képezték részét szűkös költségvetésének. S ha figyelembe vesszük, hogy az elpusztuló épületek általában a legrosszabb minőségű, legrégibb, vagyis feltételezhetően a legszegényebb réteg által birtokolt házak, az építészet területéről máris a szociológia területére vitt az ár.

Haiti földrengés
Haiti földrengés 2010

Míg a külföldi előadók csodálattal adóztak annak, hogy nálunk az állami segítséggel lebonyolított újjáépítések néhány hónap alatt lezajlanak, addig mi a központi segítség híján végrehajtott projektek szervezettségén és szellemes marketingjén ámuldozhattunk. Ahol ugyanis nem folyik pénz ilyen célra a központi kasszából, ott legelőször ezt kell előteremteni. Példaértékű lehet az olaszországi Stava völgyben 1985-ben lezajlott – a vörösiszapéhoz nagyon hasonló, egy tározó gátszakadása révén kialakult - ipari katasztrófa kezelése, ahol mind az engedélyező hatóságot, mint a kárt, sőt halált okozó céget jelentős kártérítésre kötelezték, és az újjáépítést jórészt ebből fedezték. Brad Pitt New Orleans-i Pink Pojektje pedig le sem tagadhatja, hogy alkotóinak képzeletvilága látványeffektusokon érlelődött. A hurrikán és árvíz által elpusztított, kórokozóktól fertőzött területen felállított pajkos rózsaszín sátrak festői látványa, a köréjük felépített kampány megnyitotta a pénztárcákat és bankszámlákat – itt ez ad esélyt a megújulásra. A látványos projekt mögött persze komoly építészeti munka is meghúzódik, az ebben résztvevő berlini iroda által bemutatott tervek egy mozgalmas, izgalmas, sokszínű, sokszereplős építészeti összképet vetítettek elő – olyat, amely nem formailag, hanem szellemében hű New Orleans hagyományaihoz.

A Japánban, Kengo Kuma világhírű építész irodájában dolgozó magyar építész előadása a katasztrófa-helyzetekben rejlő szellemi megújulás lehetőségét példázta. A bemutatott átmeneti hajlékok kialakítására szolgáló szellemes technikai megoldások esztétikai üzenete sem utolsó – a vízzel töltött falazóelemekből kialakított tér vagy az esernyőkből összeállított sátrak a japánok hagyományos, természetelvű vizuális kultúráját idézik. Ahol a természet ennyire erőteljesen érezteti erejét, ott persze nincs is más megoldás, mint hódolattal tisztelni ezt a transzcendens erőt. A nyugat az építés bűvöletében megfeledkezett erről, és csak katasztrófák idején kényszerül alázatra. A japán mentalitás azonban abban is megmutatkozik, ahogy az anyagi feltételek helyreállításán túl a nem kézzelfogható feltételek megteremtésével is törődik. A cunami utáni helyreállítási projektnek része a kulturális rekonstrukció, a katasztrófa miatt derékba tört életeket az építész iroda kezdeményezésére új tartalommal igyekeznek megtölteni.  Hagyományos, már csak az érintett területek idős lakosai által ismert kézműves technikákkal előállított termékeket forgalmaznak, manufaktúrákat hoznak létre, ahol az idősek átadhatják tudásukat az új generációnak, ezzel a továbbélés új formáit teremtik meg számukra. A cunami emlékmúzeumát pedig halott anyagból, a katasztrófa szemetjéből építik – nejlonzacskók, fahasábok, autógumik alkotta, néhány éven belül tönkremenetelre ítélt csőben meditálhat a látogató arról, hogy minden múlandó, még a szörnyűség is.

New
New Orleans-i Pink Project (Katrina Hurrikán, 2005)

A tartalmas és újdonságokkal bőven szolgáló konferenciát talán egy ponton érheti némi kritika: a szokásos magyar kesergés, a hazai történelmet a lehető legsúlyosabb katasztrófaként aposztrofáló szemlélet belengte majd' mindegyik magyar előadó építész mondókáját – és ez éles ellentétben állt mind a trópusi ragályokkal sújtott nyugati példák pragmatikus optimizmusával, mind a példaszerű szervezettséggel megvalósult magyar újjáépítések sikerével. A másik kifogás már szinte kötözködés: a kiállítás teljes képanyaga, részletes kísérőszöveggel végigböngészhető a program honlapján (ide kattintva - a szerk.), ám a fordítások és esetenként a tablók szövege méltatlan, és nem az irodalmi fogalmazást, pusztán a magyar nyelv mondatszerkezetét illetően. Márpedig a nyelv éppolyan hagyományos értékhordozó, mint az építészet, melynek a képanyag és a konferencia méltó emléket állít.

 

Szerző: Zöldi Anna
Konferencia:  Újratervezés (Redesign) Nemzetközi építészeti konferencia,  Helyszín:  Budapesti Műszaki Egyetem,  Időpont:  2012. február 11 - 12.,  Kiállítás:  Újratervezés (Redesign),  Szervező:  Kós Károly Egyesülés,  Helyszín:  Budapesti Műszaki Egyetem,  Időpont:  2011. február 6 - 12. (online folyamatos),  Megjegyzés:  az NKA által nem támogatott