Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása / Jókai Színház, Békéscsaba
2012.02.02.

A Békés Megyei Jókai Színházban az idei a Titkok évada. A színház előtti molinón a többi titok mellett ott szerepel Az öreg hölgy látogatása is, alatta a felirat: „Fodor Zsóka főszereplésével”. A békéscsabai díva a Csárdáskirálynő Cecíliája után Claire Zachanassiant játssza el. BORONKAY SOMA ÍRÁSA.

Fodor Zsóka, Presits Tamás, Kulcsár Lajos
Fodor Zsóka, Tege Antal, Kulcsár Lajos
A két szerep nem is áll olyan messze egymástól. Mindkét nő idősen, némi kurválkodás után (fiatalkorában egy öreg, ám tehetős férjjel kötött házasság révén) meggazdagodva tér vissza indulásának helyszínére, ahol erkölcsi igazságot szeretne tenni. A Claire-é tulajdonképpen primadonnaszerep: aszexuális, csalódott szerelmes, a férfiak mégis körülötte forognak. Molnár Gál Péter Honthy Hanna és kora című könyvében Claire ott áll Szilvia (és Cecília) mellett, mint a francia vásári komédiák Angot asszonyának utolsó, modernkori alakja.

Kovács Frigyes primadonnaszerepet csinál Fodor Zsókának. Megvannak a nagy be- és kivonulások, az előadás Claire-hez kötődő gesztikulációs rendszere operettklisékből építkezik. A milliomosnő műviségét és mesterkéltségét operettes pózokban és beállításokban találják meg, sőt az örök férjeket játszó Presits Tamás is ezekből építkezik. Fodor Zsóka jelmezei is operettesek (jelmez: Papp Janó), összesen négy ruhája van, a második felvonásban háromszor öltözik át, minden megjelenéshez új ruha dukál. Viszont a jelmezek átgondoltságukban nem lépnek túl az operettkliséken – Claire Zachanassian gazdag? Akkor aranyszínek, csipke, aranyozott műszempilla, csillogó szájfény, sok-sok alapozó, glaszékesztyű, fejfedők, tiarák és diadémok. Fodor Zsókát a Peterék pajtájában játszódó jelenetben kocsin, menyasszonyi ruhában tolják be (logikus, hiszen épp az esküvője után vagyunk). Műlába némi szalmán hever, sok smukk és csipke, fején fátyol. Mintha önmaga és a szerep paródiája volna ez a jelmez, egyszerűen nem lehet komolyan venni, rendkívül mulatságos; ugyanakkor mélyen elszomorító – a ruha mögött látni az életunt és megráncosodott arcot.

Jelenet az előadásból
Jelenet az előadásból
Az utolsó, a város színháztermében zajló jelenet az orfeumban játszódik. Konkrétan a tavalyi, Seregi Zoltán rendezte Csárdáskirálynő orfeum-díszleteit tolják be (azt a díszletet a békéscsabai direktor, Fekete Péter jegyezte, a mostanit Bujdosó Nóra). Fizikálisan is beidéződik az operettek III. felvonásbéli hangulata, sok férfi a színen, immár frakkba öltözve, a páholyokban viszont senki sem ül, a függönyök behúzva. A férfiak körbeállják Illt, öklüket felemelik, majd sötét, ahogy annak lennie kell – à lá Dürenmatt. Fény, és az igazi finálé: a jobb egyes páholy függönye szétmegy, kis lépcsőn lelibeg Fodor Zsóka, az egyetlen nő az orfeumban, az örök díva, hogy megnézze a bársonyfüggönnyel letakart Ill arcát. Pontosan ugyanúgy jön elő rejtekhelyéről Claire, mint ahogy Cecília a Csárdáskirálynő I. felvonásának a végén. Az előadás vége az operett kezdete, a díva váratlan megjelenése. Csakhogy a bonviván már halott.

Jelenet az előadásból
Bartus Gyula, Fodor Zsóka, Nomád Földi László és Nagy Erika
Kovács Frigyes teljesen megágyazott Fodor Zsókának a nagy szerephez. Kár, hogy az alakítás elmarad. Ezt a rendező sem tudta kihozni a színésznőből, mert egyszerűen nincs meg benne. Nem olyan nagy formátumú művész, hogy egy előadást elvigyen a hátán, márpedig itt arra lenne szükség. Fodor Zsóka a műsorfüzetben reményét fejezi ki, hogy méltó lesz a nagy elődökhöz. Sulyok Mária, Ruttkai Éva, Molnár Piroska, Egri Kati, Hernádi Judit, Ladányi Andrea – és mellettük Fodor Zsóka, a Belgrád-rakparti polgári lakásban felnevelkedő, ám megélhetési okokból korán munkát vállaló, így csak nyolc általánost végzett színésznő, aki ezt mondja magáról: „Én olyan sokáig voltam névtelen színésznő, és ezt soha nem felejtem el.” Tizennyolc évesen, másodjára vették fel a színművészetire, Szinetár Miklós harmincegy fős gigaosztályába, így még nem is nagyon csodálkozik az ember, amikor ezt olvassa: „A főiskolán is több kis szereppel diplomáztam.” Diploma után hívták Békéscsabára, de akkor az még túl büdös volt számára, így Kecskemétre szerződött – lelkes kartagnak. Egy kecskeméti évad után visszament Budapestre, játszik, ahol tud (például Vígszínház, Irodalmi Színpad), majd Miszlay István Békéscsabára hívja, ahol két évadot tölt, aztán újból visszaszökik Budapestre (többek között egy évig tévébemondó). 

Elöl: Katkó Ferenc, Nomád Földi László. A háttérben: Fodor Zsóka, Presits Tamás
Elöl: Katkó Ferenc, Nomád Földi László. A háttérben: Fodor Zsóka, Presits Tamás
Lovas Edit Békéscsabáról csábító ajánlatot tesz neki: a ’75/76-os évad első bemutatójának, a Makrancos Katának a címszerepét kínálja. Négy évad és sok kisebb-nagyobb békéscsabai szerep után Léner Péter a Szegedi Nemzeti Színházba hívja, de nincs szerencséje, mert egy évad múlva Ruszt József lesz a főrendező, aki nem oszt rá szerepet, így önálló estekből, szavalásból tartja el magát, mígnem Ruszt Zalaegerszegre történt távozása után Angyal Mária jóvoltából újból színpadra léphet. Tizenhat évet tölt Szegeden: „én voltam a város haknikirálynője” – jellemzi ottani működését. A rendszerváltás után távozott Szegedről, állítólag már nem érzett örömet a világot jelentő deszkákon, mindezek mellett színészileg perifériára szorult, már haknizni sem lehetett annyit, zártak be a dél-alföldi művházak. Hazaköltözött anyukájához, szinkronizált, castingokra járt. Az egyik bejött. Konkrétan a Barátok közt. És Magdi anyus meghozta az országos hírnevet. A no name színésznőből sztár, Magdi anyusunk lett. Címlapok, cikkek, szeretet, elismerés. Tizenegy év után, két évvel édesanyja halála után a filmtörténeti közröhejként elhíresült lépcsős esésével kiíratta magát a sorozatból. 

A képek forrása: Jókai Színház, Békéscsaba
 Fodor Zsóka
Aztán jött a csodaszámba menő feltámadás. Fodor Zsóka meghalt mint Magdi anyus a Barátok köztben, és feltámadt mint díva a Békés Megyei Jókai Színházban. Újból Békéscsaba ad neki főszerepet. Fekete Péter immáron sztárként visszahívja Békéscsabára, neve a nézők számára vonzó tényező (ugyanúgy, mint Dobó Katáé). Ám címszerepek ide vagy oda, a Barátok közt csak újságpapíron tette színésznővé Fodor Zsókát, valójában epizódszereplő maradt – minden értelemben. Magdi anyus – nem több, nem kevesebb. Kár erőltetnie a dívaságot, nem megy neki. Zachanassian-alakítása nem egységes, kétféle felfogásmód keveredik benne, és nem jól. Kovács Frigyes konvencionális rendezése hideg, érzékelten műnőt követel meg. Ám ezt Fodor Zsóka nem tudja tartani: főleg amikor huzamosabb ideig van a színpadon, előbújik belőle az érzelmesség. Ez elsősorban az Illel közös jelenetekre igaz, amikor Fodor Zsóka olyan érzelmi töltöttségű hangnemet üt meg, mintha egy mexikói szappanoperát szinkronizálna. Ha ez lenne a koncepció, vicces és elgondolkodtató lenne, ám a rendezés teljesen más irányba mutat. Bár talán jobb lett volna, ha Fodor Zsókának nem kell színészkednie, hanem önmagát adja, azaz mindannyiunk Magdi anyusát a maga ripacs módján.

A képek forrása: Jókai Színház, Békéscsaba
A képek forrása: Jókai Színház, Békéscsaba
Kovács Frigyes rendezése ugyanis teljes mértékben szöveg- és instrukcióhű előadás, minden megvan, amit Dürrenmatt előír: műláb, műkéz, bot, gyaloghintó, sárga cipők. Az előadás semmi pluszt nem tesz hozzá Dürrenmatt szövegéhez – gondolatilag sem (inkább csak elvesz belőle, elég lényegre törőre lett meghúzva - dramaturg: Zalán Tibor). Mindezzel nem is lenne gond, csak alig van értékelhető színészi teljesítmény. Minden szerep ki lett osztva, összesen harmincnégy színész szerepel az előadásban, legtöbbjük minősíthetetlen – mindenki megtalálja saját értelmetlen és nézhetetlen színpadi játékát. A legtöbb szerepformálás elsőkörös kliséhalom. 

A polgármester mintha egy Menzel-filmből lépett volna ki kis bajuszkájával és zsíros őszülő hajával. Ugyanilyen klisé a pap, a rendőr, az orvos, a festő és még sorolhatnánk; a borzalmas intonációkról, hamis hangsúlyokról nem is beszélve. Nomád Földi László Illje tisztességes alakítás, nem nagyon tér el a színházi hagyománytól. Igazából ő a darab főszereplője, hiszen Claire (elviekben) konstansan egy állapotot tart végig, ő szolgáltatja az analitikus dráma történetét; míg Illnek van szerepíve – amit Nomád Földi meg is csinál rendesen. A templomi jelenet utáni (egyébként itt van vége az előadás első részének) Nomád Földi sztoikus nyugalma nyújt némi izgalmat, mikor az életéért való küzdelmet feladva szája sarkában a halál tudatának cinikus mosolyával lekezelően és nagyvonalúan beszél mindenkivel.  Fodor Zsóka az aranyozott díva, aki csak bejön és van – holott nincs; Nomád Földi László viszont játszik is valamit. A békéscsabai előadás olyan, mint az előadásban Fodor Zsóka menyasszonyi ruhája: sok hűhó semmiért.
Szerző: Boronkay Soma
Rendező:  Kovács Frigyes,  Játsszák:  Fodor Zsóka, Presits Tamás, Jancsik Ferenc, Kovács Árpád, Kergyik István, Roszik Ivett, Veselényi Orsolya, Nomád Földi László, Nagy Erika, Bányai Ágota, Czitor Attila, Bartus Gyula, Szőke Pál, Kulcsár Lajos, Tege Antal, Katkó Ferenc, Csomós Lajos, Szabó Lajos, Vadász Gábor, Cseh Adrienn, Burány Árpád, Mátyus Tímea, Mikita Lilla, Mészáros Ágnes, Szepsi Szilárd, S. Albert Gábor, Bencze István, Árdelán László, Balázs Csongor, Biró Gyula,  Díszlettervező:  Bujdosó Nóra,  Jelmeztervező:  Papp Janó,  Zene:  Matláry Miklós,  Dramaturg:  Zalán Tibor,  Asszisztens:  Czitor Attila,  Megjegyzés:  az NKA által nem támogatott