Borsószem hercegkisasszony, Jancsi és Juliska, Kis piros / Vaskakas Bábszínház
2011.11.02.

Mint tudjuk, a mesék rengeteg rémséget tartalmaznak. A bábosok, gyermekszínháziak munkájának nem elhanyagolható része lehet a horrorisztikus elemek eliminálása, vagy legalábbis olyanforma, átstilizált megjelenítése, hogy a kis nézők sírva ne fakadjanak rémületükben. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.

Borsószem hercegkisasszony
Borsószem hercegkisasszony
Az a három klasszikus történet, amelyet a húszéves győri Vaskakas Bábszínház most bemutatott – Andersen és a Grimm testvérek meséi nyomán –, hírhedten nem mentes a borzalmas vagy bizarr vonásoktól. A Jancsi és Juliskában gyilkosságra való felbujtás, emberölés, emberevési szándék szerepel, végül egy fura orrú banyát kemencébe raknak. A Piroska és a farkasban az utóbbi gyomrából kell kioperálni az egészben elfogyasztott, ámde megemészteni még talán nem kezdett nagymamát. (Ennél is kegyetlenebb elbánásban részesül egy másik farkas, a kecskegidás, amelynek bendőjébe az állateltávolító műtét után még súlyos köveket is helyeznek.)

A Győrben bemutatott három mese közül a Borsószem hercegkisasszony a legkevésbé ismert és a legszolidabb. Erdeős Anna e. h. rendezte, ő és Markó Róbert dramaturg írták Andersen nyomán, Wunder Judit tervezte, zenéjét Hoffer Károly e. h. szerezte. (Enyhén rezignáltan állapítjuk meg, hogy lassan már elképzelhetetlenek a báb- és gyermekelőadások dalbetétetek nélkül.) Álmos szemű emberbábok cirkálnak az eldőlő perspektívájú hercegi lakban, Trapp István és Pareny Ilona nevű pösze egereket üldöz a Mortad Ella nevű macska, így zajlik a borsókereső élet a függőleges paravánok felett, ahol Pallai Mara, Ragán Edit és Tengely Gábor dolgoznak láthatatlanul. 

Előadásukból megsejthetjük, hogy ott sem mehetnek egészen rendben az országügyek, ahol kölyköket kényszerítenek házasságba.
Jancsi és Juliska
Jancsi és Juliska
Hiszen ebben az esetben – mint azt a produkció kedvesen és szellemesen megmutatja – két gyermeknek kell, birodalmi okokból, frigyre lépnie. Mellékes haszon, hogy boldogan teszik, mert egyesíthetik a focistakártya-gyűjteményüket, amely a továbbiakban nem fogja nélkülözni a hőn áhított, uruguayi VB-díszkártyát. Legbájosabb jelenetükben a leendő házasok malac mondókák nyomán álomba nevetgélik magukat. Végül pedig a haza nem szállított borsószem miatt szakító egérházaspár is újra egymásra talál – mintegy előrevetítve egyfajta párkapcsolati perspektívát, miszerint a felek olykor összeveszve vannak, máskor meg kibékülve. 

Ennél durvább a helyzet a Jancsi és Juliska-mesében, amely Fige Attila e. h. rendezői, Miareczky Edit tervezői, Pallai Mara átírói és Rab Viki zeneszerzői munkája. Imponálóan markáns képi világgal, már-már film noir stílusban elevenedik meg a Vaskakas színpadán a történet. Egyszerű, szegényes fekete-fehér lakot látunk – egy súlyos piros kivétellel –, itt él a széken előszeretettel hintázó, kedélyes természetű favágó a két gyermekével és depresszióra hajlamos második feleségével. Ez a tér lesz később pazarul kiszínesedő boszorkánytanya, ahol a mediterránba váltó mostoha a fogát feni Jancsira és Juliskára. 
Jancsi és Juliska
Jancsi és Juliska. Fotó: Takács Renáta (A képek forrása: Vaskakas Bábszínház)

Technikailag úgy alakul a bemutatók sora, hogy fokozatosan jutunk közelebb az élő bábszínészhez. Míg a Borsószem hercegkisasszonyban csak a kézre húzott bábokat látjuk, maguk a játszók nem jönnek elő (a tapsnál sem, amit kissé fájlalunk), addig a Jancsi is Juliskában feketeruhás, fejüket fekete kendővel bekötött színészek tartoznak bele a képbe: Rab Viki, Somodi Réka, Szúkenyik Tamás és Ujvári Janka. Olykor az arckifejezésükkel is játszanak – ez helyenként zavarónak, figyelemelterelőnek hat. Meg nem is tűnik igazán szükségesnek. Hiszen például Ujvári Janka úgy tudja vonagoltatni, riszálni a díva alkatú, hétköznapiasan démoni mostohát, hogy a báb járása elmondja a figuráról mindazt, amit a mimikai gesztus kifejezhet. 

A harmadik darabot, a Kis pirost Kolozsi Angéla írta a Piroska és a farkasból, dramaturgja Khaled-Adbo Szaida, Sipos Katalin tervezte és Bereczki Csilla e. h. rendezte. Ez a produkció az ismert mese mögé már-már atelier-történetet kerekít, amelyben a két bábszínész – Kocsis Rozi és a Stúdió K-ból vendégnek érkezett Hannus Zoltán – néhány plexidoboz és egy futurisztikus zöld forgóülés segítségével egészen új mesét szeretne költeni a régi történetből. Maguk a színészek a hősök, miközben a bábok – a csúnyácska, gülüszemű, szilikon Piroska, a svájcisapkás apa, a farkasfogú farkas és a táskás szemű, Bakó Márta-forma nagymama – eszközeik csupán, par excellence játékszerek. Az előadásban ott feszül a „bárhová kanyarodhatunk” és a „bármi megtörténhet” izgalma.

A Vaskakas legfrissebb mesebemutatóinak üdítő jellege bizonyosan nem független attól, hogy a produkciókat zömmel fiatalok hozták létre. A győri társulat ebben az évadban öt fővárosi színiegyetemistát fogad gyakorlatra, illetve diplomamunka-készítésére. Meczner János és Csizmadia Tibor negyedéves bábosztályának azon tagjai, akik bábrendezőnek szakosodnak, Győrben belevethették magukat a mélyvízbe, és a párhuzamos próbaidőszakokban éjjel-nappal tempózhattak a Vaskakasban. Úgy látszik, hogy az ugyancsak fiatal kreatív munkatársakkal dolgozó rendezőtanoncok kitűnő partnerre leltek a színház társulatában, bizonyára mindkét fél hasznára és örömére. Evvel persze mi a nézőtéren aligha érnénk be, ha nem igazolná maga a végeredmény is.

Ui.: Ha a színikritika netán hasznavehető tanácsot tud adni, ne habozzon megtenni. Ennek jegyében jelezzük, hogy gyermek hideg lábiját nem lehelve célszerű melengetni, hanem hón alatt.
 
Szerző: Stuber Andrea
Cím:  Borsószem hercegkisasszony,  Rendező:  Erdeős Anna e.h.,  Játsszák:  Pallai Mara, Tengely Gábor Blattner Géza-díjas és Ragán Edit,  Cím:  Jancsi és Juliska,  Rendező:  Fige Attila e.h.,  Játsszák:  Somodi Réka, Szúkenyik Tamás, Ujvári Janka Jászai Mari-díjas és Rab Viki,  Cím:  Kis Piros,  Rendező:  Bereczki Csilla e.h.,  Játsszák:  Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas és Hannus Zoltán,  Megjegyzés:  az NKA által nem támogatott