Gerencsér Péter: Hany Istók alakváltozásai
2011.11.24.

Hany Istók valahol Maugli, Tarzan, King Kong és Gollam között helyezkedik el, csak épp valamivel zöldebb és pikkelyesebb, mint világhírű szörnykollégái. A Hanság lápi szörnyszülöttének sztoriját Gerencsér Péter szedi ízekre. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.

A Nessie-k, yetik és más, világhírű bestiák sikersztorijához hasonlóan a magyar vadromantika is kitermelte a maga besorolhatatlan félelmetes lényét. Hany Istók, a Hanság és a Fertő-vidék titokzatos vadembere, akit a nemzetközi sztárrémekhez hasonlóan a társadalom képtelen volt besorolni valamiféle megnyugtató kategóriába. A lápvidéki romantikus bestiárium e közkedvelt példányának kalandos karrierét dolgozta fel Gerencsér Péter, aki nyomon követte, hogyan terjedt szájról szájra, írásos dokumentumtól színes bédekkereken át táncjátékig a híres szörnyeteg története.

Hany Istók figurája Kapuvár és Győr környékén igen nagy népszerűségnek örvend. A XVIII. században a vadonból kifogott, teljesen civilizálatlan gyermek története évszázadokon át vándorolt és fejlődött, szorosan hozzákapcsolódva a tájegységhez. Ahogyan Skóciában a Loch Ness-i szörny, úgy Kapuvár környékén Hany Istók is a vidékhez szorosan kapcsolódó kabalává nőtte ki magát az idők során. Keresztkönyvi bejegyzésből útikönyveket színesítő elemmé, Jókai-hőssé, majd Kapuvár felkapott brandjévé fejlődött a lápi fiú, aki manapság bögrén, pólón vagy akár plüssfiguraként is visszaköszönhet. Gerencsér könyve a legenda nyomába ered, és megvizsgálja, miből lesz a cserebogár, vagyis hogyan épült, gazdagodott és módosult a Hany Istók-jelenség az évszázadok során.

Az István névre keresztelt, talált gyermek keresztelői kartotékadatából kiépülő komplex narratíva már a XIX. században fix elemekből épült fel. A Hany-sztori kihagyhatatlan kelléke volt, hogy a fiú nyers békát evett, hogy a ruhát nem tűrte magán, hogy a várban pecsenyeforgatóként alkalmazták és hogy egy szerelmi szál is megjelent az emberek közt töltött néhány hónapja alatt. Gerencsér a témát feldolgozó bejegyzéseket, tájleírásokat és irodalmi szövegeket kíméletlen pontossággal gyűjti egybe, ám célja nem elsősorban a tények és nyomok megtisztítása, hanem a történet burjánzásában való gyönyörködés.

A könyv elsődleges célkitűzését tekintve szakít azzal a hagyománnyal, amely Hany Istók létezésének „igaz” voltát kutatja. Gerencsér kérdése nem az, létezett-e, és ha igen, miképpen Hany Istók, hanem az, hogy a róla fennmaradt dokumentumok és a témában megszületett egyéb írások hogyan kommunikáltak egymással, és ebből az interakcióból miféle legenda épült ki. Gerencsér Hanyt szigorúan szövegként értelmezi, amely palimpszesztként egymáson átsejlő előszövegek mintázatából rajzolódik ki. Mindehhez a történettudomány, a néprajz és az irodalmi interpretáció eszközeit egyszerre alkalmazza, megbolondítva némi ismeretterjesztő, régiónépszerűsítő intencióval.

A könyv különlegessége mindenképp ebben az eltérő szempontrendszereket ötvöző jellegből fakad. Hiába gondolnánk első ránézésre, hogy egy klasszikus történeti forráskutatást és –elemzést tartunk a kezünkben, Gerencsér szövege lépten-nyomon ellenszegül a műfajhoz kapcsolódó elvárásainknak. Az elemzés szinte kínosan ügyel arra, nehogy egy pillanatra is hiteles forrásként, urambocsá történelmi tényként tekintsen Hanyra és a róla szóló feljegyzésekre. Helyette a szövegműködéseket igyekszik interpretálni, vagyis azt, hogyan vált egy szűkszavú keresztkönyvi bejegyzésből részletekre kiterjedő legenda. Figyelemre méltó az a radikális, az irodalomtudomány felől értett történelemszemlélet, amelyet Gerencsér végig alkalmaz. A forrás nála minden esetben önkényesen épített narratíva, Hayden White történelmet fikcióként értelmező szemléletét alkalmazva az elemzett szövegeken.

Hany Istók (Forrás: kapuvar.hu)
Hany Istók (Forrás: kapuvar.hu)

A könyv első, nagyobbik része a Hany történetét feldolgozó szövegeket sorjázza, míg egy kisebb, elemző szekció az így vázolt motívumtörténeti áttekintést értelmezi az irodalomtudomány felől. Kétségkívül ez utóbbi tűnik inkább izgalmasnak, kár, hogy itt mintha kimerültek volna Gerencsér kreatív tartalékai, és az addig megalapozott elméleti kivirágzás kissé kurtára sikeredett. A hosszas forráselemzés után evidensnek tűnő proppi analízis felsorolja ugyan a történetben fellelhető funkciókat, ám a struktúra ezen tiszta megnyilvánulásához nem fűz további kommentárt. Foucault és az őrültség társadalmi megalkotottságának gondolata szintén kézenfekvően következik az előzményekből, ám egy hirtelen, Althusserre és az ideologikus államapparátusokra vonatkozó kijelentéssel ezt is rövidre zárja és lezártnak tekinti a szerző.

A forráselemző rész után kijáró izgalmak rövidsége részben annak tudható be, hogy Gerencsér többféle elvárásnak is igyekezett megfelelni. A Fiatal Írók Szövetsége mellett a könyv megjelenését a Rábaköz-Hanság Turisztikai Egyesület támogatta, így a turisztikai szempontok és a tudományos, értelmezői igény keveredik a könyvben. A különböző irányok házassága nyilvánvalóan nem engedélyezett akkora teret az elemzői kreativitásnak, mint amennyire szükség lett volna, így a hibrid módszertan előnyein túl annak hátrányai is megmutatkoznak a szövegben.

A könyv tudományos célkitűzései ellenére sem nevezhető száraz olvasmánynak, a nyelvi lelemények minduntalan folytatásra buzdítják a nyájas olvasót. Az Én Istók, te Jane, a Hany Solo vagy A vízgyűrűk ura fejezetcím kevés embert tántorítana el az olvasástól, csakúgy, mint az olyan irodalmi kikacsintások, mint az Egy talált fiú megtisztítása vagy A megszabadított Istók és a leláncolt Balázs mester. Az elemzés mind stilárisan, mind témáját tekintve leköti a figyelmet, és habár a kevert szempontok alkalmazása nem mindig zökkenőmentes, a lápi rém szövegstruktúrája jól kitapinthatóvá válik pikkelyestül, úszóhártyástul.

Szerző: Fürth Eszter
Cím:  Hany Istók alakváltozásai,  Szerző:  Gerencsér Péter,  Kiadó:  Rábaköz-Hanság Turisztikai Egyesület — Fiatal Írók Szövetsége,  Kiadás éve:  2011,  Kiadás helye:  Kapuvár-Budapest,  Terjedelem:  352 oldal,  Ár:  3190 Ft
Megítélt támogatás: 1 000 000 Ft
Támogató: Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégium
A kötet kiadására (2010)
Címkék: FISZ, Gerencsér Péter