Arcképek. Orosz István kiállítása / Kecskemét, Cifra Palota
2011.08.04.

Szegeden, a Széchenyi téren van egy öreg platán, amelynek az egyik magas, göcsörtös ága – ha jó szögből nézzük - kiad egy vaddisznófejet. Nagyon sok évvel ezelőtt mutatta meg nekem valaki, és azóta sosem látom egyszerű faágnak. Valahogy így van ez az optikai trükkökkel is. IBOS ÉVA ÍRÁSA.

Orosz István 1976-ban (vagyis az Iparművészeti Főiskolán való diplomázás után egy évvel) rajzolt egy olyan Bánk bán-előadásplakátot, amely egy színházbelsőt ábrázol, ám ha egy kissé távolabbról nézzük, a gömbölyded csillárok és a dúsan redőzött függönyszárnyak Katona József arcvonásait dobják ki. 

Dürer az erdőben
Dürer az erdőben
A szem fókuszáló képességére alapozott képi kettősség bravúrja, vagy másképp szólva, az optikai csapda kiaknázása nem újdonság. A National Gallery azon termét, amelyikben Holbein Követek című festménye lóg, nemigen hagyja el turista ma sem heves derékhajlítgatások nélkül, vagyis addig, amíg meg nem találja azt a látószöget, amelyből összeáll koponyává az előtérben látható, az összes többi nézetből megmagyarázhatatlan ovális folt. 

Ez már rögtön kettő a vizuális csalárdságok tárából, melynek Orosz István ma már nemcsak egyszerű kölcsönzője, de páholyos elnökségi tagja. Viszonylagos pontossággal még a széke is belőhető valahol az öregecske Dürer és a nála jóval fiatalabb, hollandus Escher körzetében – elég csak végigmenni a kecskeméti Cifra Palotában rendezett kiállítás képei előtt.

A nürnbergi mester precíz elméleti fejtegetései nagy hatást gyakorolhattak Oroszra, mert portréja több művön is előjön. A Sebastian Brant-féle Bolondok hajójához készített (tizenéve folyamatosan gyarapodó, most negyvennél járó) illusztrációk egyikén például ketten együtt tartják a kérdéses művet, ám ez csak kellő közelségből derül ki, mert egyébként, normális tárlatnéző távolságból, ez az ábra ugyanúgy koponyát formáz, mint a többi, ugyancsak kétolvasatú harminckilenc. Az álcázás fordítottja történik egy korábbi, a Dürer az erdőben című lapon, amelyen elvileg nincs is ott a reneszánsz festő, csakhogy a göcsörtös, hajladozó, száraz faágak, a felhők és a távolban feltűnő házacskák tökéletesen tálalják ifjúkori, csíkos sipkás önportréját. 

Orosz István morfózisai nem öncélúak, mert nem csupán a szem becsapása és annak legyűrése a tét, de a rajzok mindegyike egyfajta szubjektív, utalásokkal teli mini kultúrtörténeti jegyzet a témául választott művészre, korra, eseményre vonatkozóan. Zömében ilyen fajta művekből áll a kecskeméti kiállítás, pedig az alkotó hatvanadik születésnapja apropóján (a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál ideje alatt és keretei között) rendezett tárlatnak nem is az optikai játék a vezérgondolata, hanem az arckép.

S így azt gondolná az ember, hogy ez csak egy tematikus válogatás. Ami a „csak” kivételével igaz is, de mivel Orosz gondolkodásmódja és intellektuális közelítése bármely téma kapcsán hasonlóan működik, ebben a csoportosításban is teljes képet kapunk a munkásságáról. Ezért nincs hiányérzetünk a kiállítással kapcsolatban, hiszen például a fenti metódus, valamint az őt megérintő szellemi élmények ugyanolyan intenzitással alakítják az arckép, mint bármi más téma formáját.

Egyébként maga az arckép is tágasan kezelt fogalom, s csak nagyon ritkán adekvát a műtípussal: inkább fejeket látunk itt, gyakran a modell életéből összerakva, Shakespeare látszati portréját például a Globe Színház részleteiből elővillanva.

A fejnél nincs is érdekesebb a világon, még akkor sem, ha az eleje helyett a hátulját látjuk, mint azon a híressé vált HVG-címlapon, amelyen Orosz egy szovjet katona hurkás tarkóját mutatja. Ez is kint van, meg néhány hagyományosnak tűnő metszet, amelyek azokról készültek, akik a számára fontosak; szülőkről, családról, barátokról és szellemi példaképekről. Nem hiányoznak a tükrös-trükkös anamorfózisok sem, s további néhány művel – pár olaj-vászon, plakátok és animációs filmek –, valamint a legfrissebb, pixeles kísérletekkel össze is áll az eddigi életmű keresztmetszete. 

A kiállítás 2011. augusztus 7-ig látogatható.
Szerző: Ibos Éva
Kiállítás:  Arcképek,  Képzőművész:  Orosz István,  Helyszín:  Cifrapalota Képtár, Kecskemét,  Időpont:  2011. június 17 - augusztus 7.
Megítélt támogatás: 800 000 Ft
Támogató: Miniszteri keret
A kiállítás megrendezésére (2011)