Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

VIZUÁLIS ÍRÁSTUDÁS

Moholy-Nagy László: The Art of Light / Ludwig Múzeum
2011. júl. 18.
Az új médiumok, a fotográfia és a film nyelvének elméleti és gyakorlati kidolgozása foglalkoztatta már kilencven évvel ezelőtt Moholy-Nagy Lászlót. Életművét a fény művészetét bemutató sorozatban Robert Capa, Kepes György és Munkácsi Márton után mutatja be a Ludwig Múzeum. SZILÁGYI ZSUZSA ÍRÁSA.
Moholy-Nagy László: Oskar Schlemmer Asconában. 1926
Moholy-Nagy László: Oskar Schlemmer Asconában, 1926
Reklámgrafikák, videoklipek, fotók és filmek mindenütt – a vizualitás áradata vesz körül bennünket, vizuális kultúránk, nyelvismeretünk azonban gyakran szegényes, pusztán ösztönös, reflektálatlan maradt. Moholy-Nagy kiállítása kínálja magát, hogy a Bauhaus tanárát tanítómesterünkké fogadva újragondoljuk, elemeiből építsük föl magunkban a fény, az árnyék, a vonal, a kompozíció alapfogalmait, hogy ismét képesek legyünk rácsodálkozni a fényképezés és a film kínálta művészi lehetőségekre. Kell adnunk magunknak pár percet, míg a HD minőségtől, a 3D mozitól és az óriásplakátoktól elvakított XXI. századi szemünk ráhangolódik a múlt század elejének radikális modernségére. 
Moholy-Nagy magyar származása ellenére legalább akkora vargabetűvel térhetett vissza a hazai művészetpártoló közönség körébe, mint pálya- és eszmetársai, az orosz avantgárd képviselői, akik közül többekkel, így Rodcsenkóval vagy Kandinszkijjal is együtt dolgozott a Bauhausban, ahová Walter Gropius meghívására került. Festményei, grafikai kompozíció ma már a korszak többi jelentős alkotójának művei közt megtalálták a helyüket. A fotók, fotogramok, kinetikus szobrok, kísérleti filmek, filmforgatókönyvek azonban ezzel a kiállítással minden bizonnyal új hangsúlyt kapnak Moholy életművéről alkotott elképzelésünkben. 
A 30 múzeum anyagából kölcsönzött 130 alkotást fölvonultató, több európai városban bemutatott vándorkiállítás fő vonalát a németországi és amerikai években készült fotók, fotogramok és filmek adják. Ezt egészítik ki a festmények, kollázsok, reklámgrafikák meg a színpadi látvány- és díszlettervek, a tárlókban pedig ízelítőt kapunk Moholy-Nagy elméletírói, teoretikusi munkásságából is.
 
Moholy-Nagy László: Cím nélkül. 1940-44
Moholy-Nagy László: Cím nélkül, 1940-44
A Munka, a Ma kötetei megidézik Kassák körét, ahonnan Robert Capa is indult, a Bauhaus jellegzetes sárga borítójú könyvsorozata pedig Gropius iskoláját, ahol Moholy-Nagy legfiatalabbként nyerte el a professzori címet. Az eredeti kiadványokban beleolvashatunk a korszak nagy vitáiba arról, hogy művészet-e a fotográfia, azaz hogy nem-egyedi mivoltában műalkotásnak tekinthető-e a fotó maga. A részben Moholy radikálisan új szemléletű, a születőben lévő technikai lehetőségekkel kísérletező művei által kiváltott vitákra a válasz egyebek közt fotogramok, fotóplasztikák és fotómontázsok formájában született meg: olyan technikák művészi használatával, melyek eltörölték a határvonalat a hagyományos és az új képalkotási módok között. Dadaista fricska is volt ebben, de még inkább a probléma kreatív meghaladása, a kérdésfelvetés érvénytelenítése.   
A termekben a Moholytól származó aforisztikus idézetek orientálják a látogatót: a spanyol kurátor, Olivia María Rubio szándéka szerint mindenekelőtt a legkülönfélébb műfajú és médiumú műveknek kell a közönséggel párbeszédbe elegyedniük. A koncepció mindenképpen összhangban áll Moholy elképzelésével, aki ritkán adott tematikus címeket műveinek.
 
Moholy-Nagy László: La Canebiere utca, Marseille - Kilátás az erkélyrácson keresztül. 1928
Moholy-Nagy László: La Canebiere utca, Marseille – Kilátás az erkélyrácson keresztül, 1928 (A képek forrása: Ludwig Múzeum)
Az avantgárd konstruktivizmusnak a festészetben kimunkált vizuális nyelvezetét viszik tovább Moholy-Nagy fényképei is, melyeknek gyakorta szolgálnak tárgyául építészeti konstrukciók, rendezőelvük pedig újra és újra a festményeket is uraló provokatív átló vagy ferde vonal. Nem feltétlenül épületek, házak, hanem maga a konstrukció, a modern építészeti alkotás a téma, akár egy betongerenda ferde vonala a kép középpontjában, amint árnyékot vet egy hatalmas, vízszintesen nyugvó betonelemre, talán egy kiöntött födémre. De mértani rendje teszi izgalmas fotótémává a tengerparton akkurátusan elrendezett nyugágysorokat is, megint átlós kompozíciót adva a felvételnek. A Marseilles-i utcakép az erkélyrács átlós rendjén átszűrve értelmeződik, de a ferde vonal mint szervezőelv visszaköszön a szociografikus, realisztikus ihletettségű képeken és a portrékon is. 
A fotótechnikát a művészi eszközzé avató konstruktivista alkotót bemutató vonulat mellett a korábbi hazai Moholy-Nagy tárlatokhoz képest teljesen új elemként jelennek meg a szociografikus ihletésű felvételek és filmek. A marseille-i kikötő szegényeit, a berlini külvárosi romákat vagy az erdélyi falusi hétköznapokat bemutató filmek nem pusztán a formai-technikai útkeresés eszközei, hanem a 30-as évek szociográfiai irodalmával azonos szemléletű, nagy társadalmi érzékenységről tanúskodó alkotások. A kiállítás gazdag dokumentumtára ismét segítségünkre van a kontextus megteremtésében: a korszak folyóiratszámaiban egymás mellett sorakoznak például Moholy színelméleti írásai és Szabó Zoltán A tardi helyzetének recenziója. 
A tárlat harmadik vonulatát a kinetikus szobrok és színházi terek látványtervei adják. A fény szerepét centrális témául választó kiállítás-koncepció nyilván nem képzelhető el az életmű ezen vetülete nélkül, ám a fény-tér modulátor vázlata és fotója, a színházi díszletvázlatok kiállítótermi bemutatása alig tud többet mondani a Passuth Krisztina monográfiájában közölt reprodukcióknál. Pedig Moholy-Nagyban a modern színházi világítástechnika egyik megteremtőjét is tisztelhetjük, aki egészen újszerű, térformáló funkciókat rendelt a színpadi látvány fénykomponenseihez. Moholy kinetikus szobrai a maguk valójában és az általuk létrehozható különleges fényeffektusok talán a következő budapesti Moholy-tárlat szenzációi lesznek majd.
A kiállítás megtekinthető 2011. szeptember 25-ig.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek