Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA

Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve
2008. ápr. 24.
Imponáló kiállítása és gazdag képanyaga a könyvszekrények díszévé teszi e kötetet. Ám mint történeti összefoglalás gyarló, s legfőbb érdekessége abban rejlik, hogy a honi színháztörténet-írás majd’ mindahány problémája kiolvasható belőle. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.

A budapesti kabarékultúra múltját az utóbbi pár évben számottevő érdeklődés övezi, s a témát tárgyaló könyvek, tévéműsorok és színházi előadások sokasodása aligha pusztán a tavaly megült centenáriumnak köszönhető. A pesti kabaré története ugyanis hálás és népszerű szüzsé, amelynek elbeszélése még akkor is figyelmet kap, ha csupán a már ismert, régente közforgalomban lévő vélekedések, fordulatok, sztorik és vándormesék elismétlésére vállalkozik a szerző, alkotó. Okkal remélhettük, hogy Bános Tibor, akinek számos életrajzi jellegű résztanulmányt köszönhettünk a kabaréhistória tárgyában, meghaladja majd ezt a kényelmes, azonban kevéssé üdvözítő praxist, ám e várakozás legalábbis túlzottnak bizonyult.

162253Bános Tibor vitán felül komoly és lelkiismeretes munkát végzett, amikor a műfaj fővárosi kezdeteitől az ezredfordulóig nyomon követte a legfontosabb játszóhelyek eseményeit, s a kabaré meghatározó egyéniségeinek élettörténetét. Aligha a kutatói igyekezeten és tárgyismereten múlt tehát, hogy az új összefoglalás végeredményben csalódást kelt. Igaz, néhány tárgyi baki ugyancsak apasztja bizalmunkat, például az a zavarbaejtő mozzanat, hogy a szerző a nevezetes párjelenet megszületését rajzolván, összetéveszti egymással Hacsek és Sajó figuráját (108. old.). Majd folytatólagosan összekeveri a valójában hepciáskodó nagyokos Sajó és a mindent félreértő Hacsek legendás alakítóit: “Sajó szerepében a kabaré legműveltebb és legfanyarabb művésze, Herczeg Jenő…Komlós Vilmos mint izgága Hacsek…” (109. old.) A malőr huzamosnak bizonyul, hiszen utóbb Hlatky László esetében is félretrafál Bános, midőn Hacsek megformálójaként ír a néhai korpulens kabarészínészről (146. old.). Az sem tagadható, hogy egy eminensen politikai érdekű műfajról értekezvén, sajnálatos, ha a szerző köztörténeti tévedésekkel traktálja az olvasót. Csak egyetlen jellemző példát említve: az még a jóvalta kisebb gond, hogy Bethlen István bukását a könyv 114. lapján 1931 júliusára teszi (augusztus helyett), az viszont már komolyabb, s a korszak jellegének félreismeréséről árulkodik, hogy a helyes dátumot jelző 98. oldalon a miniszterelnök lemondását választási vereségnek tudja be Bános.

Nagy Endre
Nagy Endre

Mindezek azonban csak aprócska szeplők, s korántsem oly bántóak, mint a kötetből kiolvasható, s Bános munkáján jóval túlterjeszkedő módszertani problémák. Az első, s talán leginkább aggasztó jelenség az, hogy e könyv, s bizony a színháztörténeti munkák tekintélyes hányada mindmáig a bennfentes anekdotagyűjtemény közkinccsé tételével, olykor kiteregetésével véli betölteni vállalt feladatát. Ezúttal például kísérlet sem történik a műsorrenden szerepelt produkciók elemzésére, a társulatok valaminő szociológiai vizsgálatára, s a perszonális kapcsolatok regisztrálásán túlmutató kutakodásnak sincs nyoma. (Bár az még e békaperspektívával is nehezen egyeztethető össze, hogy Bános Róna Tiborról és Komlós Jánosról írván ily mit sem sejtő ártatlansággal közeledjen az 56-ot követő kabarétörténet két kulcsfigurájához: “[Róna] A cégnél, ahol dolgozott, volt egy, az övénél magasabb rendfokozatot viselő bajtársa is, akit az ötvenes évek közepén vele együtt bocsátottak el. Utóbb kiderült, hogy egyikük sem rajongott a hivatalért, miközben az embereket s az eseményeket mindketten a szatíra görbe tükrén át figyelték. Az is közös volt bennük, hogy életük következő feladataira készültek.”)

Salamon Béla
Salamon Béla

Az említett problémával nyilvánvalóan összefügg (noha a származtatás iránya aligha egykönnyen megállapítható), hogy Bános a legtöbbször ragaszkodik bevett forrásaihoz, s ez a nyilvánvaló jó szándék mellett is csak torzult ábrázolást eredményezhet. Az elsődleges hivatkozási forrás – a kétes eredetű és hitelű sztorikon túl – ez esetben Kellér Dezső, aki visszaemlékezéseivel valóban hatalmas szolgálatot tett a historikusoknak, ám aki egyszersmind sikerrel győzte meg az utókort arról, hogy személyében a pesti kabaré történetének betetőzőjét kell látni. Így ha a szerző lépten-nyomon, hol név szerint említve, hol meg csak megfogalmazásait átemelve, Kellért idézi, számos hasonlóan jelentékeny figura mellékalakká halványul. Itt említhető a kötet konferanszié-központúságának rokonproblémája is, ami szintúgy hagyományos fogyatkozás, s ugyancsak komoly következményekkel jár: például Hofi Géza egyszerűen kilóg az összefoglalásból, oldalági rokonnak tetszik a családfán.

Kellér Dezső
Kellér Dezső

Szintén nem Bános Tibor újítása, ámde 2008-ban már kissé avíttnak hat a megközelítés, amely nem pusztán önértéknek tekinti a magyarnyelvűséget, de rögvest esztétikai/civilizációs előrelépésnek is: “…a varietékben és orfeumokban még német nyelven gajdoltak.” (93. old.) Aligha kétséges, hogy a budapesti szórakoztatóipar történeti tárgyalása során kevéssé gyümölcsöző e szemléletmód érvényesítése.

Bános mindössze egyetlen félig-meddig új, jóllehet kevéssé eredeti gondolatmenettel ajándékozza meg olvasóit, s ez a vigasztalan hanyatlás vizionálása. Művében a pesti kabaré története szinte egyetlen, rövid megszakításokkal tűzdelt lejtmenetként tűnik elénk, s már az 1967-től induló utolsóelőtti fejezet ezt a bús címet viseli: “Az eltékozolt örökség. A pesti kabaré agóniája”. Ezek után nem meglepő, hogy a jelen helyzetről már csak feketénél feketébb mondatai vannak a tudós szerzőnek, aki a pesti kabaré nevezetű történeti-kulturális fenomént jóhiszeműen azonosítja a nívós humorú tömegszórakoztatással. Ez alkalmasint tévedés, s ilyesformán szívből elismételhetjük Bános könyvének kissé erőszakoltan derűssé kunkorított zárómondatát: “Legyünk optimisták.”

Vö. Bogár Edit: Kabarétörténet szubjektív objektívon keresztül

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek