Art on Lake / Városligeti csónakázótó
2011.05.29.

Ha egy műalkotás kikerül a múzeum vegytiszta környezetéből, és lehetőséget kap arra, hogy „igazi” helyszínen, „igazi” közönség előtt, „igazi” funkciót töltsön be, csodás arcai mutatkozhatnak meg. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA.

Kicsiny
Kicsiny Balázs alkotásának terve

A közönség itt nem közönség, hiszen nem műértés céljából kerülgeti a tárgyat, a kiállítótér nem kiállítótér, hanem a hétköznapi élet színhelye, a funkció pedig rosszabb esetben puszta dekorálás, szerencsés esetben viszont a környezettel való interakcióból bontakozik ki. A Városligeti csónakázótó második alkalommal fogad be műalkotásokat, amelyek tavasztól nyárig ékesítik víztükrét. Az Art on Lake elnevezésű vízi tárlat érdekessége, hogy valahol félúton van a múzeum speciális, művészet számára elhatárolt tere és a köztér hétköznapi életnek kitett felülete között. A tavi szobrok nem a hetes busz szürkeségét színesítik, nem a hétköznapokba illeszkednek, helyette az eleve különleges helyszínt, a kizárólag romantikus célokat szolgáló csónakázótavat díszítik. Körülhatárolt, különleges felület, mégis publikus; az alkotások körbejárhatóak, tapinthatóak, mégis elválaszt tőlük a csónak labilitása (na meg az evezéshez nem szokott városi polgár nem éppen precíz navigáló képessége). Mindenesetre akár tárlatlátogatás-szerűen, műről műre csónakázunk, akár váratlanul ér minket evezés vagy ligeti séta közben a műélvezet, nagyszerű időtöltésnek lehetünk részesei.

A Városligeti-tó történetéről olvashatjuk, hogy a park születésekor „az úri közönség hamar megkedvelte a csónakázást, hiszen ennek romantikus hangulata vonzotta a hölgyeket, az urak pedig a dámák kedvére megmutathatták fizikai rátermettségüket evezés közben”. Ez a mai napig így van, a rátermettség bizonyítására pedig mi sem alkalmasabb, mint a vízen elhelyezett alkotások alapos körbeevezése. Ekkor tárulnak fel ugyanis olyan részletek, amelyek a partról nézve elkerülik a nézelődő figyelmét.

Kötelező például közel menni Via Lewandowsky Intergalactica címet viselő mobil WC-jéhez, amely ilyenkor különös, távoli galaxist idéző hangokat ad ki. Szintén megközelítendő objektum Kicsiny Balázs installációja, a Késleltetett útrakelés, siettetett hazatérés. Dacolva a vízbeeséstől való félelemmel, remegő lábbal fel kell állni lélekvesztőnkben, és be kell kukucskálni a négy, egymáshoz illesztett autó belsejébe. Így megpillanthatjuk a sakktábla-mintás bukósisakot viselő embereket, amint terített asztalnál várják vacsorájukat, na meg a hazaérkezőket... Kelemen Zénó Gömbölyített hurok alakzatát muszáj körbejárni, hiszen a möbiusz-szalagot idéző forma komplexitása csak így bontakozik ki, és csak így ismerhetjük fel, hogy minden irányból más arcát mutatja. Gert Robijns Good Luck, my Baby! című installációját sem árt körbehajókázni ahhoz, hogy az ember felismerje: az amorfnak tűnő, úszó táblák Mickey egér és Donald kacsa széttördelt sziluettjét adják ki.

Kelemen
Kelemen Zénó: Gömbölyített hurok

Ha pedig romantikáról és rátermettségről van szó, mi lehet testhezállóbb kihívás egy úriembernek, mint Anne és Patrick Poirier Kis (be)rendezés a vízen patinás szobor-parafrázisai közé navigálni a járművet. Poirier-ék figurái mint félig elsüllyedt antik szobrok merednek elő a vízből, egy ősi kultúra hírnökeiként, amelyet egy haragos isten nyila pusztított el – ez utóbbi szintén a kompozíció része. Mimmo Roselli Lehorgonyozva című installációja szintén arra csábít, hogy a mű terébe evezzünk. A Vajdahunyadvár tornyához erősített kötelek a tóhoz láncolják az épületet, bevonva így a várat is a tó „kiállítóterébe”. Az épület bárkává, a tó tengeri kikötővé válik egy pillanatra, a kötelek alkotta lugas alatt pedig mi magunk küzdhetünk a habokkal az óriás, historikus óceánjáró árnyékában. A képzeletbeli vad vizeken evező hajóst és a tó fölött ívelő hídon sétáló járókelőt Brigitte Kowanz Light is What we See címmel kiállított, bójákból fűzött gyöngysora irányítja a Városligeti-tó fantáziált, és a fölötte robogó város nagyon is valós útvesztőjében.

Az egyetlen nem megközelíthető alkotás Pán Márta plexibúrája. A már elhunyt művésznő a tavi kiállítás ötletgazdája volt, érthető hát, ha kiemelt helyen, a tó elkülönített szegletében álmodtak helyet munkájának. Szeparáltsága azonban épp abból a közvetlenségből szorítja ki, amely a körbejárható alkotások lényege.

A kiállított munkák többsége kültérre, illetve magára a Városligeti-tóra készült. Lényegük tehát a környezetükkel való interakció, a befogadó aktív részvétele. Laurens Kolks Magánnyomozások címet viselő ’Inspector Gadget’ rajzfilmeket idéző csónakja visszatükrözi a néző arcát, őt téve meg megfigyelőnek és egyben megfigyeltnek is. Krzysztof M. Bednarski M. K. oszlop-szökőkútja afféle Marx-agyszivattyú: a gondolkodó egymásra halmozott fejeiből játékos szökőkút köpi a vizet a látogató elé. A környezet a művekhez tartozik, a kiszakításukkal a lényegüket vesztenék el az alkotások.

tea
Tea Makippa alkotása (A képek forrása: artonlake.hu)

Ennek ellenére a Vasarely Múzeumban a tavi kiállításhoz kapcsolódó tárlatot rendeztek, amelyen a városligeti szobrok mellett a 2000-es, szintén a tavon rendezett kiállítás munkáiról és egyéb, vízhez kapcsolódó alkotásokról készült fotókat, vázlatokat láthatunk. Megtekinthetjük például a Timm Ulrichs Tavirózsák (Claude Monet-nek) című projektjéről készült fotót, amelyen kilenc előre gyártott, színes, műanyag kerti „tómeder” úszik a vízen. Közelről láthatjuk Galántai György Lépésfolytonosság című felfelé mutató talpait, amelyeknek rendeltetésük szerint fröcskölni kellene. Vagy ott van Erdélyi Gábor Üvegpára című alkotása, amely egy darabka mesterséges ködfoltot fantáziál a Városligeti-tó vizére. Megannyi nagyszerű terv és alkotás, mind megfosztva a környezet, a víz kontextusától. Ezek a munkák nem múzeumi kiállítótérbe készültek, a művészet szent terében partra vetett halként vergődnek.

A Vasarely Múzeum kiállítása önállóan nem, a városligeti élmény kiegészítéseként azonban működőképes. Megtudhatjuk, mi a mai „vízállás” művészeti téren, és hol helyezkedik el ebben a mi tavunk.

A Művek vízre - tervek, modellek kiállítás 2011. szeptember 1-ig látogatható a Vasarely Múzeumban, az Art on Lake szeptember 4-ig a Városligeti csónakázótavon.

Vö. Götz Eszter: Kacsaparadicsom 
Dékei Kriszta: Úszó szigetek 

Szerző: Fürth Eszter
Kiállítás:  Art on Lake,  Helyszín:  Városligeti csónakázótó,  Időpont:  2011. május 24 - szeptember 4. (csónakázás minden nap 10-től sötétedésig),  Kiállítás:  Művek vízre ─ tervek, modellek,  Helyszín:  Vasarely Múzeum, Budapest,  Időpont:  2011. május 18 - szeptember 1.,  Megjegyzés:  az NKA által nem támogatott