Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

JELES NAPOK

60 év – A Magyar Állami Népi Együttes műsora; Egy élet a tánc – a 80 éves Novák Ferenc köszöntése / Budapesti Tavaszi Fesztivál 2011
2011. ápr. 7.
A tavaszi fesztivál idei évadjában feltűnően kevés táncprogram kapott helyet, viszont a véletlen egymás közelségébe sodort két jeles évfordulót. Jó, hogy így történt, mert a két est felskiccelte a néptáncművészet jelenét, de még inkább múltjának szinte összes jelentős irányzatát. FUCHS LÍVIA ÍRÁSA.
A jubileumok óhatatlanul a visszapillantás, a nosztalgia köré épültek, s kevés izgalmasabb, és egyben kanyargósabb történet létezik a hazai tánckultúrában, mint a Kárpát-medence folklórjának és e hagyomány színpadra állításának viharos históriája.
Részletek a MÁNE ünnepi műsorából
Részletek a MÁNE ünnepi műsorából
A Thália Színházban a Magyar Állami Népi Együttes ünnepelte nyilvános bemutatkozásának hatvanadik évfordulóját. A jubileumi műsorban a szerkesztő, Mihályi Gábor – aki „mellesleg” évtizede már a társulat művészeti vezetője – a gazdag múltú társulat három korszakát idézte fel, gondosan válogatva a saját együttesi hagyományok között. Elsőként természetesen az 1951-es bemutatkozó műsor néhány önálló számát (Kállai kettős, Háromugrós, Derecskei verbunk) rekonstruálta a társulat, mert a valaha legendás koreográfus, Rábai Miklós életművének klasszikus értékű néptánc feldolgozásai réges-rég nem szerepelnek az együttes repertoárján. Ünnepi alkalmakkor viszont nyilván illendő és hasznos a dicsőséges múltra hivatkozva előszedni Rábai egyszerűbb néptánc feldolgozásait, amelyek ugyan magukon viselik az ötvenes évek lenyomatát, ereklyeként mégis felmutathatók. Hiszen Rábai tehetsége korának szellemi és ideológiai béklyóin belül is ki tudott bontakozni, mert a koreográfus egyszerű, átlátható, „klasszikus” formákba rendezve tudta színre vinni a frissen gyűjtött néptáncokat s egyben idealizálni a magyar „népet” és művészetét. 
E hamar sablonossá váló koreográfiai megoldásoktól nemsokára Rábai is szabadulni igyekezett, ám a továbblépést eleinte a „népi balettben” kereste – Igor Mojszejev hathatós és megkerülhetetlen eszmei útmutatásai alapján –, így rendre a népies zsánerképeknél vagy a látványosságok jól bejáratott formáinál kötött ki. A hatvanas évektől aztán „modern, magyar, európai” művészetet kívánt teremteni, ám ekkor meg a kötelező „forradalmi és szocialista” témák kötötték gúzsba, így csendben visszahátrált a kevésbé kockázatosnak tűnő néptánc-feldolgozások világába. Holott a gyúanyag pontosan itt gyülemlett fel, részben a néptánc színpadi feldolgozási konvencióitól – és hamarosan a színpadtól is – radikálisan elforduló újfolkloristák, részben pedig a néptáncot korszerű színházi formaként értelmező fiatalabb generáció éppen bontakozó ars poeticájában.  
Fotók: Valuska Gábor
Fotó: Valuska Gábor
Rábai esztétikája és néptánc felfogása ezért már a hatvanas évek végére menthetetlenül korszerűtlen lett. Halála után az együttes életébe az újabb virágzást a korszak művészi rebelliseinek valamelyik reprezentánsa hozhatta volna. Ám a közel egy évtizedes kultúrpolitikai döntésképtelenség után az együttes élére kinevezett Tímár Sándornak, az újfolkloristák kulcsfigurájának már csak a régi együttesi modell lebontására volt energiája, és saját korábbi, még „amatőr” együttesi korszakában született, egyébként korszakos néptánc imitációinak betanítására, valamint a professzionális táncosok lecserélésére jobbára fiatal, kezdő és amatőr táncosokra, holott addigra már a Táncművészeti Főiskola ontotta a jobbnál jobb néptáncosokat. Az ünnepi programban a mostani – ugyancsak inkább egy jobb amatőr, mint egy erős profi tánckar benyomását keltő – társulat két jelentős Tímár-kompozíciót tűzött műsorára: a férfitáncok spontaneitását rafinált egyszerűséggel újjáteremtő Öt legény táncát és a női körtáncok esszenciáját mesterien összefoglaló Szlavóniai karikázót. 
A program második része a máról szólt. Ez a válogatás ugyanis a társulat utóbbi évtizedének hét egész estés programjából adott egy-egy rövid ízelítőt. E műrészletekből kiformálódó körkép is érzékeltette azt az alapvető dilemmát, amely több mint fél évszázad változásai ellenére is nyitott kérdés maradt: hogyan is lehet az eredeti közege nélkül ránk maradt tánchagyományt a mai néző számára megint élvezhetővé, fontossá és művészileg érvényessé tenni? Mihályi Gábor valamint – az együttes szinte minden új műsorához meghívottként csatlakozó alkotók közül – Farkas Zoltán és Furik Rita főként az eredeti anyag szépségében és erejében bízva, s alkotóként háttérbe húzódva mutatják fel a kalotaszegi, felvidéki és cigány táncok motivikus, ritmikai és formai gazdagságát. 
Részletek a Novák Ferencet köszöntő műsorból
Részletek a Novák Ferencet köszöntő műsorból
Mihályi azonban, s így az együttes sem maradt közömbös a kilencvenes évek legújabb trendjével, a folklórt a popkultúra világába átvezető Riverdance világsikerével szemben. Szerencsére mértékkel és ízléssel alkalmazzák a Naplegenda óta az etno-show-k elmaradhatatlan elemeit: a „világzene” sztenderdjeit, a vetítéseket, a gomolygó füstöt és cikázó fényeket. E műsorból a Visznek a vonatok nagyszabású férfitánca ma is ugyanolyan hatásos, mint a bemutató idején volt, míg a tavalyi Álomidő interpretációja – bármilyen igényes és sodró táncokból is áll – meghaladja a társulat felkészültségét. Viszont akadt (talán) két perc ezen az estén, amely messze kiragyogott az egy idő után meglehetősen egybemosódó táncmasszából: Horváth Csaba parányi kompozíciója, a Pünkösd, amelynek három előadója mintha egy másik bolygóról érkezett volna, olyan színpadi kisüléseket keltett mozgásuk ötletessége, kiszámíthatatlansága, játékossága, változatossága, pajkossága és fegyelme. 
Alig egy héttel az Állami Népi Együttes jubileuma után barátok és tisztelők köszöntötték a Vígszínházban 80. születésnapján Novák Ferencet, a magyar táncművészet – s mint Schmitt Pál szavaiból a megjelentek értesülhettek: egyenesen 15 millió magyar – népszerű Tatáját. Novák sokfelé kanyargó pályafutása alatt meglehetős következetességgel hitt abban, hogy a néptánc tradíció egyetlen korszerű létformája csakis a színház lehet: ezért komponált már a hatvanas évektől táncdrámát versek vagy novellák ihletésére; állított színpadra és értelmezett újra rítusokat és népszokásokat; társult színházi rendezőkhöz passiók, operák, színjátékok vagy rockoperák színre vitelekor; szervezett és rendezett több száz táncos részvételével szabadtéri látványosságot és népünnepélyt. Közben, egyáltalán nem mellékesen, az amatőr Bihari táncegyüttesből forrongó, eleven és termékeny alkotói műhelyt formált. De hogy ne legyen minden túlzottan sima és szép, a hivatásos Honvéd együttesben rendre kudarcot vallottak újító elképzelései, egészen a nyolcvanas évekig, amikortól már itt is megvalósíthatta azt a narratív, a táncfolyamatokat dialógusként alkalmazó táncszínházi műfajt, amelyben igazán otthon érezhette magát. S bár az utóbbi két évtizedben már alig koreografált, rendezői keze nyoma mindvégig tetten érhető az összes Honvéd együttesi műsoron. 
Fotók: Felvégi Andrea (A képek forrása: Budapesti Tavaszi Fesztivál)
Fotó: Felvégi Andrea (A képek forrása: Budapesti Tavaszi Fesztivál)
Novák sokrétű alkotói pályáját az ünnepi est épp csak felvillantotta. A műrészleteket (Csíksomlyói passió, Passió, Kőműves Kelemen, István, a király) és a teljes Magyar Elektrát színészek, énekesek és zenészek, a volt és jelenlegi Bihari és Honvéd együttes táncosai adták elő, a sok-sok volt tanítvány és rég nem látott (volt) együttesi tag pedig közös örömtánccal köszöntötte a korát meghazudtolóan fürge és dinamikus Tatát. Talán csak én nem örültem felhőtlenül, mert azt a Novák Ferencet, aki kétszer is, és összesen vagy harminc éven át volt a Honvéd együttes művészeti arculatának alakítója, éppen ez az együttes nem tartotta fontosnak köszönteni. Igaz, a társulat 2007-es átalakulása óta már nem is nagyon játsszák a műveit – mintha az ő alkotásai is a régmúlt ereklyéi közé tartoznánk, melyeket aztán csak jeles napokon porolnak le –, hogy legalább a művészi folytonosság látszata megmaradjon.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek