Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

CROATO-HUNGARUS LÉLEK

A magyarul tudó horvát klasszikus – Miroslav Krleža / Országos Széchényi Könyvtár, Budapesti Tavaszi Fesztivál 2011
2011. márc. 26.
Papír, papír, papír. Kézirat, okmány, levél, kivágat, képeslap, fotográfia, rajz, plakát, fénymásolat. A háromdimenziós tárgyak is papírból: újságok, könyvek. S a papír megszólal: életrajznál többet mond el. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA.

A dokumentumok a még néptelen teremben (a könyvtár Nemzeti Ereklye kiállítóterében) váratlan szembesüléseket engednek átlátni. Például Ady Endre gyászjelentésének fakszimiléjéről átpillanthat a szem egy másik falra, a Krleža-darabok néhány magyarországi bemutatójának színlapjaira. Két robusztus géniusz fészkelődik a tudatban a maga Lédájával: a magyar a múzsájával, a nála tizenhat évvel fiatalabb horvát Léda című színművével. S beindulhat az emlékezés gépezete: a „mindenestül szláv” Adyról figyelemre méltó nekrológot író Krleža cáfolta, hogy az érdeklődése homlokterében álló Ady lírája hatott volna az övére, holott ezt az irodalomtörténészek, meglehetős konkrétsággal, másképp ítélik meg. E bevillanás után kis séta, s a ma egykori igazgatója, az író nevét viselő Lexikográfiai Intézet – jelentős horvát nemzeti intézmény – kép- és szöveghasábja előtt találjuk magunkat, olvasva azt is, többek között, hogy Krleža eszközölte ki az egykori Jugoszlávia teljhatalmú első emberénél, Josip Broz Titónál az ellenzékiként perbe fogott Franjo Tudjman börtönbüntetésének mérséklését. Tudjman lett utóbb a Horvát Köztársaság első elnöke… De újabb három lépés, és gondolatainkat már Tito és Krleža egyik sakkpartija köti le. Mint Papp Márió szakíróként véli a fénykép alapján kikövetkeztethető állásról, „druže Tito akár fel is adhatná a küzdelmet”.
Ahogy közeledik az április 30-ig nyitva tartó kiállítás március 23-i megnyitójának első perce, egyre több ismerős arc tűnik fel. Vujicsics Marietta örömmel említi: becses értékeket adhatott kölcsön a családi tulajdonból. Kabdebó Lóránt irodalomtörténész épp Kondor Béla szembeötlő, erőt és szuverenitást sugalló Krleža-portréja alatt posztol; a kép, amennyiben jól értesültünk, Vujicsics Sztoján közvetítésével készült. A Sudár Annamária szerkesztő sorolta rendezési műhelytitkok mindegyike figyelmet érdemelne, ha az érkező Jánoskúti Márta jelmeztervező nem vágna újabb történetbe, felidézve a rendező Horvai Istvánnal közös munkájuk és Krleža más drámáival történt találkozásainak emlékeit.
A fiatal Krleza 1929-ben
A fiatal Krleza 1929-ben
A benépesedett helyiségben már inkább sodródik a látogató. Németh László két dedikált kötetét is szemügyre veszi. Az Iszonyt 1962-ben „a legnagyobb jugoszláv írónak” bejegyzéssel bocsátotta útjára Németh. 1968. szeptember 9-én a Kiadatlan tanulmányok első kötetébe azt írta: „Miroslav Krležának, nem olvasásra, csak emléktárgyul, tisztelete jeléül” – a szerző. A címzett – mint ezt az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának titulusa is jelzi – tökéletesen tudott magyarul olvasni, hiszen – anyanyelvén kívül, több európai nyelv mellett – beszélte a magyart. Nevének magyar írásmódjai is az emlékező életút-végiggondolás egy metszetét adják. Krleža Frigyesként vett viharos búcsút az 1893. július 7-én az Osztrák–Magyar Monarchia polgárául született, családjában Fricinek becézett, a pécsi hadapródiskolában és a budapesti Ludovikán tanult fiatalember a katonai pálya karrierígéreteitől. Magyar sajtótermékeken később Miroszlav (Miroszláv) Krlezsa (Krleza) formában – tipográfiailag vegyes, sokszor helytelen formákban – is találkozhatott a nevével. Magyar barátaival és vitafeleivel egész élete során rendszeresen érintkezett, eszmét cserélt (vitában, támadásban – és elismerésben, ünneplésben – hazája is bőven részesítette). Műveinek számos magyar vonatkozása ismeretes. S jelképes hídépítő volt: a magyar és horvát népet elválasztó patak feletti híd kétoldali építésének fáradhatatlan szorgalmazója.
A híd-hasonlatot a szép és pontos – mértékkel és tartalmasan protokolláris – forgatókönyv szerint haladó megnyitón Lőkös István professzor, Krleža életművének kiváló ismerője elevenítette fel, hangsúlyozva: e képet az író sűrűn használta intőleg, és nem folyót: patakot mondott. Lőkös, aki a magyar literátorok közül utolsóként búcsúzhatott el 1981-ben tett látogatásakor a már nagybeteg művésztől, croato-hungarus lélekként aposztrofálta a horvát irodalom legnagyobbját, a XIX. század utolsó harmadából kinőtt európai XX. század egyik legjelentékenyebb kritikai ábrázolóját, a kifogyhatatlan ihletű, sok műfajú alkotót. 
Az idős Krleza 1960-ban
Az idős Krleza 1960-ban
A Miroslav Krleža munkásságának magyar vonatkozásait feltérképező kiállítás a szerző halálának 30. évfordulója alkalmából készült el – igaz, az évforduló majd csak december 29-én lesz. De a kicsinységében is gazdag tárlat fényét emelendő, a Budapesti Tavaszi Fesztiválra időzítették – s a soros magyar EU-elnökség hónapjaira. Ivan Bandić úr, Horvátország nagykövete örömmel szólt arról, hogy a Zágráb városa által Budapestnek ajándékozott – és a Ludovika közelében felállítandó – Krleža-szobor avatása még ebben a félévben megtörténik, a Krleža-emléktábla elhelyezésétől valamint egy Krleža-ülésszaktól pedig csupán karnyújtásnyira vagyunk.
Papír, papír, papír? Mann Jolán, a kiállítás kurátora nem kívánt muzeológiai fordulatot, interaktív fegyvertényt végbevinni. Hagyományos módszerekkel, gondos és ötletes kiválogatással, súlyozással hozta létre a beszélni tudó emlékfalakat. Az arculattervező, Török Máté – aki a színekkel való tartózkodó játék mellett kiválóan „mozgatta át” a síkokat a szem számára bekalandozandó szintek, horizontálisok és vertikálisok aktivizálásával – a megnyitó ünnepség vége felé (lévén a Misztrál együttes alapító tagja) maga is beszállt a többszörösen kibővített Vujicsics együttesbe. Miroslav Krleža, a magyarul tudó horvát íróklasszikus, a próza-, dráma-, esszéíró, költő megzenésített verseiből adtak elő egy csokorra valót (benne újrafelfedezésnek számító Vujicsics Tihamér-megzenésítéssel a Petrica Kerempuh Balladái-sorozatból), míg az érdeklődők a látnivalók alaposabb (vezetéssel is segített) megtekintésére készülődtek.
Mindenfelől fogadkozás hallatszott: Krležát újra kell olvasni!
Krležát olvasni kell.
 
A kiállítás megtekinthető 2011. június 30-ig.  

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek