Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

CSERESZNYEVIRÁGZÁS

Távoli fények, közelítő színek / Művészetek Kincsesháza – Vaszary Képtár
2008. ápr. 10.
Kaposváron látható utoljára a Papp Katalin és Gálig Zoltán művészettörténészek értő keze által összerendezett, s mellesleg szólva jó kétmilliárd forintnyi értékű műalkotást felvonultató japáni kiállítás. SZÉL JÁNOS ÍRÁSA.

A tizenkét múzeum és gyűjtemény anyagából kiváló érzékkel összeállított tárlat paradox módon a japán művészet szinte időtlen jellegzetességeinek hangsúlyozásával hozza közel egymáshoz az évszázadokban és több ezer kilométerben mérhető távolságra levő magyar és japán műalkotásokat. A tárlat első termében a Geszler Mária iparművész gyűjteményéből származó kimonók mellett a régi japán iparművészet remekeit tekinthetjük meg, s már itt felismerhetjük mindazokat a vonásokat, amelyek a többi teremben felsorakoztatott japán ihletésű magyar alkotásokat is jellemzik.

A japánok mindenkor rendkívüli gondot fordítottak mindennapi használati tárgyaik, viseletük és fegyverzetük változatos és művészi megformáltságára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az itt felsorakoztatott megannyi páratlan szépségű inró (gyógyszertartó doboz), kard, kardtartozék, porcelántál, kéziratdoboz vagy akár a mesébe illő sokrekeszes ételhordó is. A kiállított tárgyak a funkció és esztétika szempontjait maradéktalanul egyesítik; a tárgyakon egyszerre ismerhető fel a természetes anyagok tisztelete és azok kifejező és dekoratív megformálása. A díszítőminták elhelyezésében kiszámított térelosztással, rengeteg kísérletezéssel törekedtek az asszimetria megteremtésére. Ezen művek színvonalának igazi mércéje mindinkább az egyéni megoldások alkalmazása volt. A kiállított tárgyak értékét felbecsülendő, tudnunk kell, hogy Japánban a régi iparművészeti tárgyak kivitelét törvény akadályozza meg, így a hazánkban csekély mennyiségben fellelhető kincsek színe-java bemutatásra kerül itt, még a távol-keleten is ritkaságszámba menő címer-, és mintakönyvek is.

Sebők Éva: Hervad és virágzik
Sebők Éva: Hervad és virágzik

A kiállítás második pillére már a magyar művészetre gyakorolt hatást mutatja be az impresszionizmus és a szecesszió jegyében. A japanizmus divatja nem közvetlenül, hanem többnyire áttételesen, kiérlelt művek integráns részeként érkezett művészeinkhez, bár Rippl-Rónai Józsefről tudjuk, hogy eredeti japán metszeteket is gyűjtött. A japán képekre jellemző hosszúkás képformát ő is kedvelte, alkalmazta, akárcsak több kortársa. A japanizáló stilizálás szembetűnő a kiállított A Róma-villa kertjében című képén, érzékeljük a teret, ám a fény és árnyék szabadon, az éleket elfedve jelenik meg. Csók István dekoratív kompozíciói közül a Tavasz ébredése című képét láthatjuk, dús festőiséggel, a plein air mód ellenére buja tömöttséggel és színekkel a szecesszió elvarázsolt kertjeként bódulva szemlélhetjük a látványt. A korszak szinte minden jelentős festőjének művét megcsodálhatjuk: Kernstok Károly, Nyilasi Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár– mindegyiknél érdemes elidőzni, hogy felfigyeljünk az első látásra tán fel sem tűnő japán stílusjegyekre.

Záborszky Gábor: Okura botja
Záborszky Gábor: Okura botja

Fontos állomása a tárlatnak a magyar iparművészetre gyakorolt hatást bemutató rész is: a Zsolnay gyár tündökletes szépségű termékei, amelyek akkortájt a nemzetközi divatnak is megfeleltek. A gyár a keleti ornamentika alkalmazásában külön fejlődési utat járt be; az indiai, perzsa, kínai motívumok után jutott el a japán mintákhoz: Zsolnay Júlia japán ornamentikákat tanulmányozott a bécsi Iparművészeti Múzeumban, amiket aztán átültetett a magyar iparművészetbe. Így születtek a kiállított tálaló edények Rothschild báró orchideás készlete nyomán, a japán zománcmunkák mintájára készült váza, vagy a már eozinos technikával kombinált remekek.

Az 1900-as évek elejétől időrendben jutunk el a modern festészethez: a napjaink alkotásait bemutató teremhez vezető úton. Az 1930-as évek festészetének kifejező alkotásai üde színfoltként jelennek meg, Futásfalvi Márton Piroska egzotikus, gauguini primitivizmussal átlényegített, német expresszionizmust idéző Két akt macskával című festményének éles vonásai, Vörös Géza, Bartha László, Vajda Lajos, Ámos Imre, Márffy Ödön műveiben az európai festészet klasszikus műfajai, a csendélet, portré, tájkép, s a japános jegyek gyakran egymást átfedve vannak jelen – mind-mind különleges és érdekes alkotás.

Yuri Okomoto: Cirkusz (részlet)
Yuri Okomoto: Cirkusz (részlet)

Napjaink művészei konkrétabb jegyeket használnak fel a japán művészetből: gyakorta megjelennek az írásjelek a képeken, a tipikus japán színhasználat és légies elrendezés vagy éppen anyagok: a bambusz, a lakk. Olescher Tamás Az esztendő virágköre című festménye és Sebők Éva Hervad és virágzik címet viselő, lakkal készített hatalmas képének vibráló, élénk színei kiegyensúlyozzák a minimalista szellemben készült, lecsupaszított alkotásokat. Figyelemfelkeltő és elgondolkodtató Klimó Károly Haiku elnevezésű képsorozata, amelyet a napjainkban oly közkedvelt háromsoros japán irodalmi műfaj ihletett, s amely nem utal a szerző saját értelmezésére, a befogadó így aktív részesévé lesz a mű igazi keletkezésének – itt és most az 1-től 16-ig számozott képek esetében. Konvenciókat megkérdőjelező Záborszky Gábor Okura botja című, vegyes technikát, vásznat, computer printet és fát is alkalmazó organikus, sejtelmes, a valóságos tárgyak és elvont fogalmi elemek szintézisét létrehozó, a térbe kilépés élményét nyújtó hatalmas műve.

A tárlathoz kapcsolódó kiegészítő kiállítás, Yuri Okomoto Papagáj és költő c. dobozkiállítása a hatások ellenirányát mutatja – miképp hat a magyar kultúra egy kortárs japán művészre. Okomoto többször járt Magyarországon, mindmegannyi játékos és fantáziadús dobozműve közül több is magyar vonatkozású, így a Karinthy Frigyes novellája, a Cirkusz alapján készült doboz, a Tanya c., a művésznő alföldi emlékei alapján készült kompozíció vagy a kiállítás címét adó mű, a Papagáj és költő, mellyel Okomoto a korán elhunyt Baka Istvánnak állít emléket.

A kaposvári kiállítást a gyerekekhez is próbálják közelebb hozni: részükre foglalkoztató füzet készült, origami játszóházat rendeznek, bemutatják a japán harcművészetet, míg a felnőtteknek művészeti előadásokkal teszik komplexszé a május 25-ig látogatható tárlatot.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek