Fél éve van hátra a fővárosban üzemelő kilenc art-mozinak (mi számít art-mozinak? ahol a termekben 60 százalékban – a Filmtörvény besorolása szerinti – art vagy magyar filmet vetítenek, naponta legalább egyet, 17 óra utáni kezdéssel), miután a főváros a jövő évi költségvetéséből kihúzta az összes eddigi támogatást; a megcsappant keretű, és a tavalyi támogatás nagy részét a nyári zárolás miatt elutalni nem tudó Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) jogutódjáról pedig (ha egyáltalán lesz ilyen) egyelőre semmit nem lehet tudni – tömören így summázható az a közlemény, amelyet múlt heti közgyűlése után küldött szét a Budapesti Artmozi Egyesület (BAE). A konkrét számok alátámasztják a pesszimista hangvételt: a tervek szerint a főváros idén semmit sem ad (tavaly 80 milliót szántak az art-moziknak), az MMKA pedig még 2010-ről „tartozik” a hálózatnak csaknem 100 millióval, idén pedig csak a legoptimistábbak remélhetik az ötödére csökkentett büdzséjű szervezettől, hogy az majd mentőövet dob a budapesti művészmoziknak. Név szerint a Cirkónak, az Európának, a KINO-nak, a Művésznek, a Puskinnak, az Odeonnak, a Tabánnak, a Toldinak valamint a Vörösmartynak.

Az üggyel kapcsolatban épp a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban (NEFMI) tartott egyeztetés után értük utol Pataki Ági producert, a BAE újonnan megválasztott elnökét. „Egyelőre csak tájékoztattam a kialakult helyzetről a minisztérium filmfőosztály-vezetőjét, Bokor Attilát. Konkrétumok a részükről nem hangzottak el. Hasonló konzultáción veszünk részt a napokban Csomós Miklóssal a főváros képviseletében, de megyünk a Nemzeti Kulturális Alaphoz és az MMKA-hoz is.” Az egyesület számítása szerint 160 millió forint állami támogatásra lenne szükség a budapesti art-mozik életben tartásához, azonban erősen kérdéses, sikerül-e ennyit kiharcolni az elkövetkező hetekben, hónapokban. Amennyiben sokkal kevesebb összeget sikerül szerezni, feltételezhető, hogy kenyértörésre kerül a sor, és akkor a BAE szava lehet a döntő. „Mi azt szeretnénk, ha az egyesület kapná meg a támogatást, és az innen kerülne szétosztásra a mozik közt” – fogalmazott érdeklődésünkre az elnök, hozzátéve: az elosztás módszere egyelőre nincs kidolgozva. Szerinte azonban el lehet gondolkodni azon, van-e ennyi art-mozira szüksége a fővárosnak. Arra a kérdésre, hogy szerinte mennyi lenne a reális, illetve melyek azok a mozik, amelyek kényszerű bezárása a legkevesebb veszteséget jelentené a közönség illetve a filmszakma számára, Pataki Ági egyelőre nem akart válaszolni.

Kell-e ennyi?

Politikai döntés kérdése, hogy egy városban szükség van-e art-mozikra – ezt még októberben nyilatkozta Port Ferenc, a Budapest Film Zrt. leköszönő elnöke a Népszabadságnak. A megváltozott piaci körülmények (2005 óta 900 ezerről 500 ezerre csökkent a hálózat látogatóinak száma évente) automatikusan eredményezik – vélekedett – néhány mozi bezárását. Port Ferenc szerint nincs szükség annyi fővárosi művészmozira, amennyi üzemel, továbbá úgy látta, a hálózat jövője a vezetők lobbierején múlik, magyarán azon, képesek-e elérni, hogy az önkormányzat költségvetésébe bekerüljenek a működéshez szükséges pénzügyi források.

Azt mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a Művész, a Puskin vagy a Toldi lehúzná a rolót fél év múlva – ezeket a mozikat (illetve még a Corvint) ugyanis a fővárosi tulajdonú Budapest Film Zrt. működteti. Csomós Miklós, a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes megkeresésünkkor arról tájékoztatott: a főváros jelenleg csak ezekért a saját fenntartású art-mozikért tud teljes felelősséget vállalni. A másik hat art-mozi kapcsán felvetett esetleges felelősségről úgy nyilatkozott: „nem lehet mindent a fővárosra hárítani.” A fővárosi art-mozik likviditási gondok miatt 2009-ben már kértek segítséget a fővárostól, akkor sikerrel: arra az évre 50, míg a tavalyira 80 milliós költségvetési támogatást kaptak. „A 2011-es költségvetésben azonban nem tudunk forrást megjelölni erre a célra, és nemcsak erről a területről, de máshonnan is el kellett vonni. (A budapesti kultúrára két milliárddal kevesebb jut idén, mint tavaly – a szerk.)  Olyan gazdasági örökséget vettünk át, hogy erre a területre nem tudunk biztosítani ennyi pénzt” – fogalmazott Csomós. Miután tudvalevő, hogy a szóban forgó mozik közül többen jelentős közüzemi tartozással működnek (a fővárosi tulajdonban lévő szolgáltatók felé), ezért felvetettük a főpolgármester-helyettesnek, ha közvetlen támogatást nem is, de ezen a téren közvetett segítséget (tartozás illetve bérleti díj elengedést vagy csökkentést) mégis tudna nyújtani az önkormányzat, ő azonban elzárkózott egy ilyen alternatíva elől.

Balassa Péter

Mit tehetnek maguk a mozik? Úgy tűnik, sok mindent nem. A jegyár emelése kétélű fegyver: könnyen lehet, hogy a néhány év alatt félmillióra csökkent fővárosi art-mozis közönségréteget csak még tovább szeletelné. (Csak a példa kedvéért: a Művészt 2009-ben még 160 ezren, tavaly már csak 100 ezren látogatták.) „Azzal sem spórolunk, ha a héten néhány napra bezárunk, fajlagosan így is annyi lenne a költségünk, mintha nyitva tartanánk. Ahogy a több kedvezményes nap se lenne megoldás” – mondja Balassa Péter, a Cirko-Gejzír vezetője, a BAE alelnöke, aki siet hozzátenni: a Cirko-Gejzír több szempontból is kivétel. Egyrészt kis moziról van szó, ezért náluk tavaly nem volt nézőszám-csökkenés (megmaradt az évi 34 ezres közönség), másrészt több lábon állnak, mert a mozit működtető alapítvány filmeket is forgalmaz, így olyan uniós források is a rendelkezésükre állnak, amelyek a többi mozi számára nem. Mindezek ellenére nemrég mégis jegyárat kellett emelniük (a 700-800 forintról ugrottak 1200-ra), és egy ideje több önkéntest is alkalmaznak. „Az unióban egy art-mozi költségvetése egyharmad-egyharmad részben állami, önkormányzati, illetve a jegybevételen alapszik. Budapesten jóval rosszabbak az arányok: 20 százalék állami, 5 százalék önkormányzati, míg a maradék 75 százalék a saját jegybevétel. Ebből kifolyólag komolyak a rezsitartozások, és emiatt nem sikerül a mozik technikai színvonalát sem kellőképpen fejleszteni” – teszi hozzá. Meg kell jegyezni: a kilenc mozi nem feltétlenül a 2011-es fővárosi költségvetés miatt került ilyen helyzetbe, tavaly legutoljára áprilisban kapták meg MMKA-tól a jogos támogatásokat a zárolások miatt, eddig összesen 100 millió forintnyi támogatás nem jött be onnan. „A vége nagyon prózai lesz. A tartozások miatt eljön majd az a pillanat, amikor a szolgáltató egyszerűen kikapcsolja az áramot. Miért épp velünk kivételezne? És akkor nem tudunk csinálni majd semmit. Nem lehet elégszer elmondani: bezárni könnyű, de újra kinyitni egy mozit már nagyon nehéz” – teszi hozzá Balassa.       

Honnan lehet pénzt szerezni?

Kérdés adott: hol lehet újabb és újabb anyagi forrásokat találni? Az MMKA-nak tavaly még 5,12 milliárd volt a költségvetése, idén azonban ez csaknem az ötödére, 1,035 milliárdra zsugorodott. Hogy az alapítvány tud-e segíteni az art-moziknak, azt erősen megkérdőjelezi, hogy az áprilisra csúsztatott filmszemlét is csak egy 70 milliós minisztériumi segítséggel tudja megrendezni. Érdemes felidézni, hogy az MMKA hogy került ilyen helyzetbe: noha az országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága egyik ülésén az említett összegen túl még egy három és fél milliárdos többlettámogatást is támogatott, a parlamenti végszavazáson ez a módosító már nem ment át, ugyanis – mint később kiderült – a miniszterelnök nem az alapítvánnyal, sokkal inkább a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon (NFM) keresztül képzeli el a hazai filmszakma támogatását.

KINO

Az idei költségvetés 2 milliárd forintot szán a fejlesztési minisztériumnak a „magyar film támogatására”, és az összeg felett vélhetően a napokban kormánybiztossá kinevezett Andrew G. Vajna fog diszponálni. A producer közleményben tudatta: az elkövetkező hetek célja egy helyzetelemző tanulmány elkészítése, majd egy terv kidolgozása „a szakma teljes körű megújítására.” Ennél valamivel konkrétabb információi voltak az origónak még decemberben, amikor egy filmpolitikában résztvevő kormányzati forrástól úgy értesült, hogy az NFM kétmilliárdos keretét Vajna kifejezetten amerikai-magyar koprodukciók létrehozására használhatja majd fel. Tehát ha „Amerikából adnak egy produkcióba 500 millió forintot, Vajna is betehet 500 milliót a keretből” – példálózott a neve elhallgatását kérő forrás. Az ügyben sajtósán keresztül értük el Vajnát, aki a hétvégén egyelőre csak annyit tudott a Revizornak mondani: majd akkor nyilatkozik az art-mozik ügyében, ha teljesen átlátja a helyzetet, és jelenleg még nincs így. Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy itthon nem mindenki örül Vajna kinevezésének. Egy, a hazai viszonyokat jól ismerő szakember egyenesen cinikusnak nevezte, hogy egy európai ország filmgyártása élére egy amerikai producert neveznek ki. Ráadásul – tette hozzá –, ha Vajna valóban az amerikai vonalat erősíti, akkor kérdéses, hogy ezt követően magyar film pályázhat-e még európai támogatásra, hiszen abból bármiféle amerikai érdekeltségű mű kizárt.   

Odeon

Visszatérve az art-mozik ügyére: az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működési költséget és a fenntartást nem, de bizonyos programokat tud támogatni. Január 17-én járt le a határideje a Mozgókép Szakmai Kollégium egyik pályázati kiírásának, amelyben filmklubok, filmes rendezvények illetve gyermekfilmes szakkörök, fesztiválok támogatására lehetett pályázni, összesen 38 millió forintos keretösszegre. Megkeresésünkre a NEFMI – egyetértve az art-mozisok véleményével – arról tájékoztatott, hogy az ilyen profilú filmszínház „ugyanolyan fontos közösségi helyszín, mint a művelődési ház, a színház, a koncertterem, és megtartása, fenntartása nem kellene, hogy hátrányt szenvedjen hozzájuk képest.” A minisztériumnak az idei költségvetésben 175 millió forint áll rendelkezésére filmszakmai támogatásokra – a szakfolyóiratok támogatásától kezdve a filmarchívumok digitalizálásáig –, további 800 millió pedig filmek gyártásának támogatására. Jelenleg zajlanak a tárgyalások arról, hogy a „filmszakmára fordítható források felosztása milyen arányok szerint történjen”. A működtetési támogatáson felül a kormányzat idei évtől indít egy, a digitális technikára történő átállást segítő programot is, 100 millió forintos keretösszeggel – csakhogy a moziknak (amúgy egy terem legkevesebb 25 millió forintból tudja megoldani az átállást) most kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy átálljanak a hosszú távon jóval olcsóbb, és már évek óta áhított vetítési technikára.  

Kinek fontos?

Mindezek alapján úgy tűnik, a BAE által megjelölt 160 milliós összeg ezekből a forrásokból aligha lesz meg. A soványodó art-mozi hálózatból 2009 nyarán esett ki a Bem, tavaly már a Hunniát is bezárták, az Európának otthont adó fővárosi ingatlanra pedig úgy írták ki a pályázatot, hogy ott nem feltétlenül kell mozit nyitni – ilyen körülmények kinek is jutna ez eszébe? De mit szól az egészhez a világon egyik legelismertebb, a hazai középgenerációhoz tartozó magyar rendező?

Janisch Attila